Parlamenti többséget szerzett a törökországi általános választáson a Recep Tayyip Erdoğan államfő mögött felsorakozott hárompárti iszlamista-konzervatív szövetség. Az elnöki tisztség sorsa még bizonytalan, mert a két főesélyes egyike sem kapott 50 százaléknál többet, így május 28-án második fordulót kell tartani, amelybe a 49,51 százalékkal élen végzett Erdoğan és az ellenzék által támogatott, a szavazatok 44,88 százalékát megszerző Kemal Kılıçdaroğlu került be.
A Recep Tayyip Erdoğan elnök mögött álló hárompárti tömörülés, a Nép Szövetsége megőrizte parlamenti többségét a vasárnapi általános választáson. Nagyarányú győzelmet aratott, ami sokakat meglepett. Ilyen fölényre még az Erdoğan alapította, és a választási pártszövetség főerejét képező iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártban (AKP) sem számítottak.
Az Anadolu állami hírügynökség szerint a Nép Szövetsége a szavazatok 49,38 százalékát söpörte be, ami 321 mandátumot biztosíthat számára a 600 tagú törvényhozásban.
A Köztársasági Néppárt (CHP) vezette hatpárti ellenzéki összefogás, a Nemzet Szövetsége 35,16 százalékkal 213 mandátumot szerzett. A második legjelentősebb ellenzéki párttömörülés, a Munka és Szabadság Szövetsége, amely nagyrészt a kurdbarát képviselőjelölteket tömöríti, a voksok 10,52 százalékával és 66 mandátummal számolhat.
A parlamenti választás egyfordulós volt, ám az országban a tényleges hatalmat gyakorló elnök személye majd csak május 28-án válik ismertté. Ezúttal ugyanis a jelöltek közül egyik sem szerezte meg a szavazatok több mint 50 százalékát. Pedig Erdoğan már néhány órával az urnazárás után a kormányzó AKP székháza előtt azt mondta, már az első fordulóban 50 százalék fölötti szavazathoz jut, s ezzel megőrzi tisztségét. Legfőbb riválisa, az ellenzéki CHP által támogatott Kemal Kılıçdaroğlu azonban úgy ítélte meg, hogy szükség lesz a mindent eldöntő második fordulóra, amelyben legyőzi Erdoğant.
A szavazatok 99 százalékos feldolgozottságának hivatalos eredményei arra utalnak, hogy valóban szükség lesz a második fordulóra, mert Erdoğan előrejelzése nem vált be. Igaz, csak egy picivel maradt el saját várakozásától, hiszen a választók 49,51 százaléka voksolt rá, míg a Kılıçdaroğlu 44,88 százalékot szerzett. A harmadik jelölt, Sinan Oğan 5,17 százalékot kapott.
Hogy a következő öt évben ki vezeti Törökországot, az elsősorban az elnökválasztáson múlik. Minden jel szerint akkor dől el az is, hogy az ország marad-e az Erdoğan nevével fémjelzett eddigi úton, vagy egy szekulárisabb irányt vesz. A Kılıçdaroğlu vezette ellenzéki koalíció le akar számolni a jelenlegi tekintélyelvű vezetési módszerekkel is, sőt átfogó reformokat szeretne.
Erdoğan 2003 óta kemény kézzel irányítja az országot; kezdetben kormányfőként, 2014-től pedig elnökként. Mandátuma első évtizedében virágzott a gazdaság, ám már 2006-ban hozzálátott az addig viszonylag autonóm módon működő intézmények jogköreinek a megnyirbálásához. Bő tíz évvel később (2017 tavaszán) pedig már a mindenkori elnök kezébe helyezte a végrehajtó hatalom egészét.
Ennek egyik következménye, hogy immár látszatdemokrácia sincs. Helyette nyílt elnyomás van, az ország rendőrállamként működik, ahol minden fontos kérdésben Erdoğan szava a döntő. A 2016 júliusi puccskísérlet után szinte mindegyik ellenlábasát félreállította, bebörtönözte, elüldözte.
Azóta fölényesen meg is nyerte a 2018-as előző elnökválasztást (már az első fordulóban). Időközben azonban sok problémával találta magát szembe, amelyeket képtelen volt megoldani.
A gazdaság ugyan viszonylag jól teljesít, de dollárértéke 2021 végén még mindig annyi volt, mint 2011-ben. Nagyobb gond a hatalmas infláció, amely jelenleg 45 százalék körüli, de tavaly ősszel meghaladta a 85 százalékot is. A líra árfolyama is csapnivaló a dollárhoz viszonyítva. A török fizetőeszköz kálváriája ráadásul már tíz éve tart, azóta, hogy fedezetlenül kezdték önteni a piacra, s ezen a gyakorlaton (politikán) azóta sem változtattak. A vasárnapi választás előtt is teljes gőzzel üzemelt a bankóprés, hiszen a hatalom kiadós osztogatásba kezdett: az állami szférában 45 százalékos fizetésemelést hajtott végre, több mint megkétszerezte a nyugdíj összegét és 55 százalékkal megemelte a minimálbért.
Nyitókép: Erdoğan-szimpatizánsok ünnepelnek a párt isztambuli székháza előtt (Fotó: AP/Beta)
