Új uralkodó került az Egyesült Királyság trónjára, II. Erzsébet királynő helyére, aki regnálásának 71. évében, 96 esztendős korában csütörtökön délután hunyt el nyári rezidenciáján, a Londontól 800 kilométerre található skóciai Balmoral kastélyban. Halála alkalmából külföldi királyi családok és politikai vezetők (köztük Aleksandar Vučić) fejezték ki részvétüket és együttérzésüket az elhunyt hozzátartozóinak. Valamennyien rendkívüli személyiségként méltatták. Halála miatt pénteken 10 napos nemzeti gyászidőszak kezdődött az országban. Ezt követően vesznek majd tőle végső búcsút a Westminster apátságban. Koporsóját előzőleg átszállítják Londonba. Először a Buckingham-palotába, majd a parlamentbe viszik, ahol három napra felravatalozzák.
II. Erzsébet kedden a balmorali kastélyban még fogadta a kormányfő tisztességről leköszönő Boris Johnsont és az általa kinevezett útódját, Liz Trusst. Ez az egyik utolsó fotó róla (Fotó: AP/Beta)
A Buckingham-palotánál csütörtök este óta gyászolók tízezrei róják le kegyeletüket. A helyszínt virághegyek borítják. A szigetországban rendezvények és sztrájkok sokaságát mondták le, s kilátásba helyezték a himnusz („Isten óvja a királynőt” tartalmazó verssorának) átírását és a készpénzek fokozatos cseréjét, mivel az Angliában és Walesben használt bankjegyeken és érméken II. Erzsébet portréja látható.
Pénteken délben országszerte harangozással adóztak a királynő emlékének. A londoni Hyde Parkban díszsortűzzel emlékeztek meg az elhunytról, akit egykori rezidenciáján, a London nyugati peremén álló Windsor kastély Szent György-kápolnájában helyeznek örök nyugalomra, vagyis ott, ahol néhai édesapja, VI. György király és tavaly, két hónappal századik születésnapja előtt elhunyt férje, Fülöp edinburgh-i herceg is nyugszik.
A CÍM AZONNAL ÁTSZÁLLT
II. Erzsébet halála után a királyi címet azonnal, minden ceremónia nélkül elsőszülött fia, a 73 éves eddigi trónvárományos (walesi herceg) örökölte, s ezzel III. Károlyként vált uralkodóvá. Az illetékes testület szombaton nyilvánítja hivatalosan királlyá. A trónörökös ezentúl III. Károly és a néhai Diána hercegnő legidősebb fia, a 40 éves Vilmos cambridge-i herceg lesz.
Országszerte megszólaltak a harangok, Londonban pedig 96 ágyúból adtak le díszsortüzet (Fotó: AP/Beta)
II. Erzsébet kedden még fogadta a hivataláról leköszönt kormányfőt, Boris Johnsont, akinek a helyére röviddel utána – személyes találkozón – kinevezte Liz Trusst. Már akkor súlyos beteg lehetett. A Buckingham-palota két nappal később (csütörtökön délután) meg is jelentetett egy közleményt arról, hogy aggasztó egészsége miatt folyamatos orvosi felügyelet alá helyezték. A bejelentés rendkívülinek számított, hiszen az illetékesek ok nélkül soha nem adnak tájékoztatást az uralkodó család tagjainak egészségi állapotáról.
ÜKANYJA MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ
Gyengélkedésére abból is következtetni lehetett, hogy Balmoralban fogadta Johnsont és Trusst. Korábban mindegyik kormányfőváltási ceremóniát (uralkodása alatt összesen tizennégyet) a Buckingham-palotában tartottak. Ott, ahol születésének évében (1926-ban) York anglikán érseke meg is keresztelte az Erzsébet Alexandra Mária (Windsor) névre. A névválasztással valószínűleg ükanyja, az 1842-ben fiatalon elhunyt, magyar származású Rhédey Klaudia Zsuzsanna grófnő is elégedett lett volna.
A királyi udvar életét ismerőknek az is feltűnt, hogy II. Erzsébet több fontos hivatalos programját is lemondták az utóbbi egy évben. Tavaly októberben kórházba került „előzetes vizsgálatokra”, az idén februárban pedig a koronavírus fertőzte meg.
A GYERTYA A SÖTÉTSÉG ELLENSZERE
II. Erzsébet az 56 évesen elhunyt VI. György király elsőszülött lányaként 1952. február 6-án foglalta el az Egyesült Királyság, valamint „más birodalmaink és területeink” trónját, de csak 1953. június 2-án (27 évesen) koronázták meg. Trónra lépése óta minden birodalomi rekordot megdöntött. A leghosszabb ideig látta el feladatát, ő az egyedüli, aki ebben a tisztségében (az idén) platinajubileumot ünnepelhetett. Másfél évtizede (2007 decemberétől) ő számít a királyság – minden idők – legidősebb, 2015 szeptembere óta pedig a leghosszabb ideje szolgáló eddigi uralkodójának.
Feljegyezték róla azt is, hogy ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását élőben közvetítette a televízió. Interjút azonban soha nem adott. Beszédeket tartott, amelyekben üzeneteket is megfogalmazott. Olykor tanácsokat is adott, amelyek közül sokan idézik a 2015 karácsonyán elhangzott beszédében megfogalmazottat, amely szerint jobb meggyújtani egy gyertyát, mint átkozni a sötétséget.
IKONIKUS KALAPGYŰJTEMÉNY
Tíz évvel ezelőtt a Guinness Rekordok Könyvébe azzal is bekerült, hogy ő a leggazdagabb királynő a világon: vagyonát akkor több mint ötszázmillió dollárra becsülték. Erről nem beszélt nyilvánosan, de azt le sem tagadhatta, hogy a kalapok rajongója és rendszeres viselője. Ikonikus gyűjteményébe ötezernél is több női fejfedő tartozik. Nagy részüket viselte is, még külföldre is vitt belőlük mindig. Bőven volt rá alkalma, hiszen szinte az egész világot bejárta. Idegenben tett kiruccanásaival szintén rekordot döntött: száztíz országot (közöttük az egykori Jugoszláviát) felkeresve összesen több mint 90 ezer kilométert utazott.
Életének egyik jellemzője az is, hogy uralkodására alig néhány nehezebb esztendő vetett árnyékot. Férjével bő 73 évig élt házasságban. Ezzel is csúcstartó, hiszen a brit birodalom történetében nem akadt még egy koronás fő, akinek a frigye ennél hosszabbra nyúlt volna.
AZ ÉRSEK KORONÁZ
A trónralépéséhez kapcsolódó idei (júniusi) platinajubileumi ünnepségek előtt elvégzett közvélemény-kutatás kimutatta, hogy honfitársainak 45 százaléka sorolta a királyi család népszerűségi listájának első helyére. Az elemzés szerint a lakosság 86 százaléka volt elégedett a tevékenységével. Az idősebb korosztályban ennél is többen: az 55 év felettiek csaknem 95 százaléka nyilatkozott kedvezően a munkájáról.
A népszerűségi lista harmadik helyére Vilmos herceg, vagyis a jelenlegi trónörökös került. A megkérdezettek azonban nem igazán kedvelték Károly herceget, a leendő királyt, akinek a teljes neve Károly Fülöp Artúr György.
III. Károly tevékenységéről még nem készülhetett közvélemény-kutatás, ám az már nyilvánvaló, hogy a Nemzetközösség fejeként ötvenhat – többségében egykor brit gyarmati terület, ám jó ideje már – független állam és összesen 2,4 milliárd alattvaló uralkodója lett. És az is biztos, hogy a koronázásra még várnia kell, akár hónapokat is. Jelenleg annyi tudható, hogy a Westminster apátságban kerül majd a fejére a korona, a szertatást pedig – mintegy kilencszáz éves hagyományt követve – a canterbury-i érsek végzi el.
Egy házaspár rója le kegyeletét a Buckingham-palota előtt (Fotó: AP/Beta)
TITKÁRA KIKOTYOGTA
Ha Károlyon múlt volna, már évtizedekkel ezelőtt megszervezte volna a ceremóniát. Erre lehet következtetni legalábbis személyi titkára 1998-as elszólásából. Ebből kiderült, hogy a walesi herceg igencsak jónéven vette volna, ha édesanyja már abban az időben lemond a javára a trónról.
Ez nem történt meg, s így 73 életévével III. Károly lett a legidősebb korában trónra lépő brit uralkodó, aki a Cambridge Egyetemen szerzett bölcsészettudományi diplomával láthat hozzá új feladatköre ellátásához. Régebben a királyi légierő pilótakiképzésén is részt vett, sőt egy mesekönyvet is írt, amely 1980-ban jelent meg.
Egy évvel azelőtt, hogy házasságot kötött Diana Spencerrel, a sokak által csak Diána hercegnőként ismert hölggyel, akivel két gyermekük – Vilmos és Harry herceg – született. Házaséletüket botrányok tarkították, ezért 1996-ban elváltak. Diana egy évvel később (gyanús körülmények között) egy párizsi autóbalesetben vesztette életét. Károly 2005-ben újraházasodott, szeretőjét, Camilla Parker Bowles-t vette feleségül, aki immár királynévá lépett elő.
