A Francia-középhegységben 2027-re megépül Európa egyik legnagyobb lítiumbányája; az akkumulátorgyártáshoz használt ásvány nagy mennyiségű kitermelése pedig segíti az autógyártás átállását a zéró szén-dioxid-kibocsátású járművekre.
Az ipari ásványok gyártására szakosodott, párizsi székhelyű Imerys konszern által hétfőn bejelentett Emili projektnek köszönhetően jelentősen enyhülhet Európa – ma még szinte teljes – függése Kínától a lítium-beszerzésben, és támogathatja az Európai Unió célját, hogy 2035-től belső égésű motorral működő új autók már ne, csak zéró szén-dioxid-kibocsátású járművek kerüljenek piacra.
A lelőhely kiaknázásával „segítünk Európának csökkenteni, illetve megszüntetni a szén-dioxid-kibocsátást" – mondta Alessandro Dazza, az Imerys vezérigazgatója hétfői sajtótájékoztatóján.
„Ez a környezet- és klímavédelmi szempontból egyedülálló projekt drasztikusan csökkenti majd a lítiumimportot" – fogalmazott Bruno Le Maire francia egészségügyi miniszter a konszern által kiadott közlemény szerint. Hozzátette: a beruházást a francia kormány is támogatja.
A közép-franciaországi Allier megyében található, Echassieres községhez tartozó Beauvoirban talált lítium mennyiségét és koncentrációját „nagyon vonzónak" tartják. A településen 1850 óta működik bánya, ahol évente 30 ezer tonna, porcelán és kövezet gyártásához használt kaolint termelnek ki.
Alessandro Dazza szerint a lelőhelyen mintegy egymillió tonna lítium-oxid található.
Az Imerys szerint a lelőhely 2028-tól legalább huszonöt éven át évi 34 ezer tonna lítium-hidroxid előállítását teszi lehetővé, amelyből évente 700 ezer elektromos járművet lehet lítium-ionos akkumulátorral ellátni.
Jelenleg a világ akkumulátorokban használt lítium-karbonát, illetve lítium-hidroxid gyártása nem haladja meg a 450 ezer tonnát az Imerys szerint. Márpedig 2040-ig a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a negyvenszeresére tervezi emelni a termelést.
Beauvoirban a lítium koncentrációja 0,9-1 százalékos, így körülbelül 100 tonna kőzetet kell kitermelni egy tonna lítium előállításához. A konszern a termelői árat kilogrammonkét 7-9 euró közötti összegre becsüli (2890-3716 forint) a beruházási költségeket nem számítva.
Az új bánya 1000 közvetlen és közvetett munkahely megteremtését teszi lehetővé Auvergne-Rhone-Alpes régióban, egyrészt a lítiumot tartalmazó csillámkövet kitermelő, 75-350 méterrel a föld alatt lévő bányában, másrészt a bányától nem egészen száz kilométernyire létesülő lítium-hidroxid-üzemben.
Az új üzem létesítésével kapcsolatos környezetvédelmi aggodalmakra reagálva az Imerys közölte, hogy a vállalat betartja a károsanyag-kibocsátás-csökkentését és a vízfogyasztás minimalizálását előíró nemzetközi szabványt.
A kitermelés a föld alatt folyik majd, így minimális lesz a porkibocsátás. A kőzetet csatornán, illetve vasúton szállítják, hogy elkerüljék a teherautó-forgalmat a bánya és az üzem között. A kitermeléssel járó szén-dioxid-kibocsátás a konszern becslése szerint 8 kilogramm lesz a lítium tonnájaként, szemben az ausztráliai és kínai létesítmények 16-20 kilogrammos kibocsátásával.
A Franciaország, Természet, Környezet (FNE) nevű civil szervezet elnökhelyettese, Antoine Gatet kifogásolta, hogy feláldozzák a Francia-középhegység vízkészletének és ökoszisztémájának egy részét, hogy 40 ezer eurós elektromos autókat gyártsanak, amelyeket csak kevesen tudnak megfizetni. Bírálta azt is, hogy a megvalósítás előtt nem folytattak nyilvános konzultációkat.
