Az Európai Parlament (EP) képviselői kedden Brüsszelben tartott rendkívüli plenáris ülésükön állásfoglalást fogadtak el, amelyben Ukrajna megtámadása miatt szigorúbb európai uniós szankciókat sürgetnek Oroszországgal szemben, és Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadásáról is haladéktalanul tárgyalnának.
Az EP közleménye szerint a témáról szóló keddi vitát követően 637 szavazattal, 13 ellenében és 26 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők arra kérték az uniós intézményeket, hogy törekedjenek Ukrajna tagjelölti státuszának megadására.
Az eljárást azonban továbbra is az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó cikkével összhangban és az adott ország érdemeit figyelembe véve kell lefolytatni – hangsúlyozták. Addig is az EU-Ukrajna társulási megállapodás alapján folytatódhat az ország integrálása az uniós egységes piacba – emelték ki.
A képviselők továbbá szigorítanák az Oroszországgal szemben meghozott szankciókat, és további korlátozásokat sürgettek az orosz gazdaság és ipar stratégiai gyengítésére. Véleményük szerint a legfontosabb orosz exporttermékek, így a kőolaj és a földgáz behozatalának korlátozására lenne szükség. Felszólították az EU-tagállamokat, hogy a nukleáris területen szüntessenek be minden együttműködést Oroszországgal, különösen a Roszatom céggel és leányvállalataival, és vonják vissza a Roszatom valamennyi leányvállalatának működési engedélyét. Kijelentették: az összes orosz bankot ki kellene zárni az európai pénzügyi rendszerből, magát Oroszországot pedig a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. A szankciók legtöbbjét pedig szerintük Fehéroroszországra is ki kellene terjeszteni.
Arra kérték a tagállamokat, hogy mihamarabb adjanak védelmi fegyvereket Ukrajnának, és fokozzák a hírszerzési együttműködést az ukrán szervekkel. Azt is kérték, hogy a tagállamok vonják vissza a vagyonos orosz magánszemélyek és családtagjaik, különösen a szankcionált emberekhez és vállalatokhoz kapcsolódó kedvezményezettek uniós tartózkodási engedélyeit. Véleményük szerint a tagállamok között egyenlően kell elosztani az EU külső határaira érkező menekültek befogadásával kapcsolatos felelősséget.
A képviselők felkérték az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ENSZ humanitárius ügynökségeivel és más nemzetközi partnerszervezetekkel együttműködve nyújtsanak további sürgősségi humanitárius segítséget Ukrajnának.
Az európai parlamenti képviselők Oroszországnak a Nyugat-Balkán területén gyakorolt befolyására is felhívták a figyelmet, kiemelve, hogy Szerbia nem vezetett be büntetőintézkedéseket az orosz féllel szemben.
A határozatban ezt elítélték, aláhúzva, hogy ez rossz hatással van Szerbia uniós csatlakozási folyamatára, mert az EU elvárja a tagjelölt államoktól, hogy hangolják össze biztonság- és külpolitikájukat az uniós országok ilyen jellegű döntéseivel.
Az Európai Parlament szerint „nagyon aggasztó” az a folyamatos orosz törekvés, hogy destabilizálja a Nyugat-Balkán államait, és beleszóljon az említett országok demokratikus folyamataiba.
Az EP Oroszországot arra szólította fel, hogy azonnal vessen véget az Ukrajna területén folytatott harcoknak. A parlament szerint a diplomáciai egyeztetések révén mielőbb meg kell találni a kialakult helyzet békés megoldását – közli a Vajdasági RTV.
