Bosznia-Hercegovina kulcsfontosságú a Nyugat-Balkán jövője szempontjából, belharcok helyett az országnak inkább konstruktívan és pozitívan kell az Európába vezető útjára koncentrálnia, mert ez hozza el a hosszútávú jólétet, és stabilitást – jelentette ki Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős uniós biztos kedden az Európai Parlament plenáris ülésén.
A bosznia-hercegovinai helyzetről szóló uniós parlamenti vita keretében Várhelyi elmondta: a megváltozott geopolitikai helyzet miatt a béke szükségessége ismét az uniós napirend élére került, amely azt is magában foglalja, hogy a nyugat-balkáni térség biztonsága és stabilitása most kiemelten fontos. Mint mondta, 2020-ban tárgyalt először a bosznia-hercegovinai vezetőkkel arról, mi szükséges ahhoz, hogy az ország uniós tagjelölt státuszt kapjon, de a 2021-es év megrekesztette a valódi előrelépést.
Várhelyi szerint Bosznia-Hercegovina nem lépett előre a csatlakozáshoz szükséges reformprogramok 14 kijelölt prioritásának megvalósításában, ehelyett az országban növekszik a politikai megosztottság, amelyet többek között súlyosbított az állami intézmények bojkottálása is a boszniai szerbek részéről.
Az uniós biztos közölte: Oroszország ukrajnai háborúja megerősítette az ország európai elkötelezettségét, mivel csatlakozott az uniós nyilatkozatokhoz. Hozzátette azonban, hogy uniós részről sok reményt fűztek a folyamatban lévő választási és alkotmányos reformokhoz, de megoldás még nem született e téren. Hangsúlyozta: a megoldást minden további késedelem nélkül meg kell találni, tisztességes, szabad, inkluzív választásokat kell tartani októberben. Ehhez az is szükséges – tette hozzá –, hogy az ország pénzügyminiszterének a választási eljárás megszervezéséhez szükséges költségvetést a központi választási bizottság rendelkezésére bocsátania.
Várhelyi Olivér felhívta a figyelmet arra, hogy a boszniai szövetségi intézményrendszer folytatólagos bojkottja veszélyeztetheti az országnak szánt uniós támogatások kifizetését.
