Az Európai Bizottság (EB) legújabb jelentésében Szerbia jogállamisági előrehaladását úgy értékelte, hogy további erőfeszítésekre és politikai elkötelezettségre van szükség a reformok elmélyítése érdekében. A jelentés szerint több erőfeszítés szükséges a hiányosságok megszüntetésében, különösen az igazságszolgáltatás kulcsfontosságú területein, a korrupció és a szervezett bűnözés megelőzésében és elleni küzdelemben, a sajtószabadság terén, valamint a háborús bűncselekmények üldözésében elért előrelépésben.
Ez egy éves jelentés Szerbia előrehaladásáról, amely a csatlakozási tárgyalások 23. és 24. fejezetében, azaz a kulcsfontosságú fejezetekben ér el eredményeket, amelyek szükségesek a tárgyalások előremozdításához. A folyamat kezdete óta Szerbiának két kulcsfontosságú feltétele van a tárgyalások előrehaladásához, amelyek esetlegesen az Európai Unió teljes jogú tagságához vezethetnek: a párbeszéd Pristinával és előrelépés a 23. és 24. fejezetben. Az ebben a két fejezetben elért haladás kulcsfontosságú minden olyan ország számára, amelynek célja az EU-csatlakozás.
– Ahogyan azt a felülvizsgált metodológia előírja, egyetlen további fejezet sem zárulhat le, amíg Szerbia nem éri el ezt a célt – áll a dokumentumban, amelybe a Szabad Európa Rádió (RSE) betekintést nyert. Szerbia 2021 decembere óta egyetlen fejezetet sem nyitott meg.
A csatlakozási tárgyalások informálisan befagyasztásra kerültek, mert Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háború miatt, amely 2022 februárjában kezdődött, két hónappal az utolsó kormányközi konferencia után.
Az Európai Bizottság a dokumentumban úgy véli, hogy Szerbiának javítania kell a magas szintű korrupciós ügyek nyomozási, vádemelési és jogerős ítéletei terén elért eredményeit, beleértve a bűncselekményből szerzett vagyon lefoglalását és elkobzását is.
Megemlítik, hogy tavaly a magas szintű korrupciós ügyekben hozott jogerős ítéletek száma 21-ről 30-ra nőtt az előző évhez képest.
– A proaktív büntetőeljárások még mindig nem általánosak. Fennáll a politikai beavatkozás kockázata a magas szintű korrupciós ügyek nyomozásába és büntetőeljárásaiba, annak ellenére, hogy új védintézkedéseket vezettek be – áll a jelentésben.
Hozzáteszik, hogy a proaktív büntetőeljárások és a pénzmozgások szisztematikus nyomon követése, különösen az indokolatlan gazdagság eseteiben, nem általános gyakorlat. Az EB azt javasolja Szerbiának, hogy a pénzmozgások szisztematikus nyomon követésével növelje a súlyos és szervezett bűncselekmények ügyének hatékony feldolgozását.
Szerbiát azért is bírálták, mert nem tett elegendő erőfeszítést az észak-koszovói támadások kivizsgálása és büntetőeljárása során.
Az EB felszólítja az országot, hogy biztosítsa a Bírói és Ügyészi Tanács, a kormány és a parlament hatékony és proaktív védelmét az igazságszolgáltatás függetlensége és az ügyészi autonómia mellett. Ide tartoznak a kormány vagy a parlament tagjainak nyilvános megjegyzései is a folyamatban lévő nyomozások vagy bírósági eljárások kapcsán, amelyek ellentétesek a viselkedési kódexükkel.
A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi szabályozás alapot nyújt a bírák és ügyészek védelmére a nem megfelelő befolyás ellen.
Szerbiát rossz eredménnyel értékelték a háborús bűnök üldözése terén is, mivel ezen a téren nem történt javulás, és a háborús bűnösök nyilvános dicsőítése folytatódik.
– Számos esetben került sor háborús bűnösök dicsőítésére, médiaplatform biztosítására háborús bűnösök számára, valamint háborús bűnök és népirtás tagadására – írja a jelentés.
Az Európai Bizottság megerősíti, hogy Szerbia visszaállította a vízumrendszert hat ország számára, de a vízumharmonizációs tervben vállalta, hogy a vízumpolitikát tovább harmonizálja, legfeljebb egy évvel vagy hat hónappal az EU-tagság előtt.
Szerbiától azt kérik, hogy erősítse meg az újságírók biztonságát, és különösen biztosítsa, hogy a magas rangú tisztviselők tartózkodjanak az újságírók megbélyegzésétől vagy verbális támadásától. Minden fenyegetést és fizikai vagy verbális erőszak esetét gyorsan ki kell vizsgálni, szükség esetén nyilvánosan el kell ítélni, kivizsgálni vagy bűnvádi eljárást kell indítani.
– E tekintetben folytatódnak a verbális támadások, rágalmazási kampányok, fenyegetések és erőszak újságírók ellen, mind országos, mind helyi szinten, beleértve az újságírónőkkel szembeni verbális és fizikai erőszakot. A magas rangú tisztviselők ismétlődő kijelentései az újságírók mindennapi és oknyomozó munkájáról veszélyeztetik a sajtószabadságot – értékeli az Európai Bizottság jelentése.
Az EB arra kéri Szerbiát, hogy hajtsa végre és időben jelentse a diszkrimináció elleni küzdelem stratégiáit, amelyek magukban foglalják az LMBTQ-személyek jogait, a nemek közötti egyenlőséget, a nők elleni erőszakot, valamint aktívan küzdjön a gyűlölet-bűncselekmények ellen, beleértve a nyomozási és ítélkezési eredmények elérését is.
A jelentés szerint komoly késés van a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni küzdelem stratégiájához kapcsolódó cselekvési terv elfogadásában és annak finanszírozásában.
Nyitókép: Pixabay.com
