A hamarosan véget érő, féléves uniós magyar elnökség eredményeit dicsérte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az EU-csúcstalálkozó befejeztével. Szerinte a közösség továbbra is eltökélten támogatja Ukrajnát, és már jövőre megnyithatják az uniós csatlakozási tárgyalások első fejezeteit. A magyar kormányfő úgy ítéli meg, hogy az ukrajnai háborúról nincs konszenzus. Orbán továbbra is úgy véli: az ortodox karácsonyra javasolt tűzszüneti kezdeményezésének van létjogosultsága.
Sok eredményt hozott az uniós magyar elnökség – jelentette ki Ursula von der Leyen Brüsszelben. Az EB elnöke a tagállamok vezetőinek csütörtöki csúcstalálkozója után elmondta: az Oroszország elleni 15. szankciós csomag elfogadásával és a G7-ek hitelkeretéről szóló megállapodással az elnökség továbbfejlesztette az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást. Kiemelte továbbá, hogy az ambiciózus Budapesti Nyilatkozatban az Unió egy célt fogalmazott meg: egy versenyképes Európát. „A nyilatkozat felvázolja azokat a feladatokat, amelyeket azért kell elvégeznünk, hogy Európa továbbra is az üzleti élet elsődleges célpontja maradjon” – tette hozzá.
A magyar uniós elnökség munkája során von der Leyen értékelése szerint történelmi döntés született Románia és Bulgária teljes schengeni csatlakozásáról. A magyar elnökség egyúttal Európát külsőleg is kibővítette, mivel mérföldköveket ért el Montenegró, Albánia és Szerbia uniós csatlakozási útján, továbbá novemberben megszervezte az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját Budapesten.
KOMOLY KIHÍVÁST JELENT
Az EB-elnök beszámolt arról is, hogy a brüsszeli uniós csúcs központi témája Ukrajna volt, amelynek támogatása erkölcsi és stratégiai kötelesség. Emlékeztetett arra, hogy az EU eddig 130 milliárd euróval segítette Ukrajnát, biztosítva gazdasági és pénzügyi stabilitását 2025 végéig.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai energiarendszer védelme komoly kihívást jelent a folyamatos orosz csapások miatt. Ezért az energiaellátás javítása érdekében fokozni kell az összekapcsolhatóságot az EU hálózatával.
Von der Leyen prioritásnak nevezte Ukrajna uniós csatlakozását. Hozzáfűzte: ha az ország folytatja reformjait, 2025 elején megnyithatják vele az első csatlakozási tárgyalási fejezetet és továbbiak is következhetnek az év során.
Az uniós vezetők brüsszeli tanácskozásán a Közel-Kelet és Szíria helyzete is kiemelt téma volt. Von der Leyen jelezte: az EU elkötelezett Szíria támogatása mellett.
Az Egyesült Államokkal és a világ többi részével fenntartott kapcsolatokról az EB-elnök elmondta: az uniós tagok egyetértenek abban, hogy kiemelt fontosságú az erős transzatlanti kapcsolatok megőrzése. Jelezte, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel proaktívan fognak együttműködni.
TOVÁBB KERESI AZ UTAKAT
Az Európai Tanács (ET) elnöke arról beszélt a brüsszeli csúcsértekezlet után, hogy az EU kész bármire annak érdekében, hogy megerősítse Ukrajnát. António Costa, az EB-elnökkel és Orbán Viktor magyar kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Ukrajnának joga van az igazságos és tartós békére; de csak neki van joga eldönteni, mikor érnek meg erre a feltételek. Közölte: az EU tovább keresi az utakat, hogy növelje Ukrajna támogatását és fokozza a nyomást azokra, akik hozzájárulnak a háború eszkalációjához, s ezáltal fenyegetést jelentenek a globális békére.
A nemzetközi viszonyokra utalva aláhúzta: többpólusú világrenddel kell számolni, s az EU érdeke, hogy minden kontinensen találjon partnereket, a közös értékek jegyében.
ÚJABB SZANKCIÓK JÖHETNEK
Az ET tagjai a brüsszeli csúcstalálkozón zárónyilatkozatot is elfogadtak. Ebben hangsúlyozzák az illegális migráció megelőzésének és leküzdésének fontosságát, továbbá az emberkereskedelem és a -csempészet elleni küzdelem, valamint a legális migrációs utak megteremtésének jelentőségét.
A dokumentum rámutat: Oroszországnak nem szabad felülkerekednie Ukrajnában, ezért folytatni kell az orosz háborús képességek korlátozására irányuló erőfeszítéseket. A tagállami vezetők megerősítették: az EU készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra gyakorolt nyomást, akár további szankciókkal is.
Elkötelezték magukat amellett is, hogy támogatják Ukrajna újjáépítését. Megismételték azt az álláspontjukat, amely szerint Ukrajna nélkül nem lehet semmiféle kezdeményezést tenni vele kapcsolatban. Támogatásukról biztosították az ország európai integrációs törekvéseit is.
SOK MINDENT TETTEK
Az ukrajnai háborúról nincs konszenzus az EU-ban, ezért mindent, amit a háború ügyében lehetett, azt nem a soros magyar elnökség nevében, hanem attól függetlenül, a kétoldalú diplomácia keretén belül kellett megtenni – mondta a magyar miniszterelnök az uniós csúcs után. Orbán közölte: az ukrajnai háború a legfontosabb politikai kérdés, de az EU-n belüli konszenzus híján ebben nem volt mozgástere, nem léphetett föl az ET nevében.
Elmondta ugyanakkor, hogy a kétoldalú diplomácia keretében sok mindent tettek. Magyarország legutóbb karácsonyi tűzszünetet javasolt. Orbán továbbra sem látja annak akadályát, hogy legalább az ortodox karácsony két-három napján ne haljanak meg emberek a fronton, és hogy a szemben állók megegyezzenek 700-700 hadifogoly cseréjében.
Szerinte a harctéren nincs megoldás a háborúra, ezért itt az ideje, hogy a diplomácia visszavegye a vezetést a tábornokoktól, különben belátható időn belül nem lesz vége a pusztításnak.
SZERBIA ELÉRHETŐ KÖZELSÉGBEN
A miniszterelnök a december 31-én véget érő magyar EU-elnökséget értékelve megállapította: soha nem látott biztonsági kihívások voltak az elmúlt fél évben. A versenyképességről elfogadott Budapesti Nyilatkozat szerinte történelmi figyelmet érdemel, tekintettel arra, hogy egyszerűsítési forradalomra szólít fel, megfizethető energiát, valamint a kis- és középvállalkozások támogatását irányozza elő, a feladatokhoz pedig határidőket rendel.
Kitért arra is, hogy a bővítéspolitikában a Nyugat-Balkán irányában régóta blokkolt ügyekben sikerült előrelépni, meg lehetett kezdeni a tárgyalásokat Albániával, tartottak három kormányközi konferenciát, s Szerbiával is elérhető közelségbe került egy kormányközi konferencia megszervezése.
Orbán kiemelte: a magyar uniós elnökség alatt született meg a döntés Bulgária és Románia schengeni tagságáról. Emlékeztetett még arra, hogy a magyar elnökség alatt volt az első alkalom, amikor a 27 tagország mezőgazdasági minisztereinek sikerült megállapodni a közös agrárpolitika jövőjéről. Ezenkívül sikerült elfogadni egy nyilatkozatot a zsidó élet előmozdításáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemről.
Orbán pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában értékelte a magyar soros elnökséget és az európai politikát. Kijelentette: az európai politika közelebb került valóságos problémákhoz a magyar uniós elnökségnek köszönhetően. Hangsúlyozta: a magyar elnökség megoldott néhány problémát, amelyeket korábban évekig, évtizedekig nem sikerült, s ez osztatlan elismerést váltott ki.
Nyitókép: AP via Beta
