Norvégiában vasárnap megkezdődtek a két napig tartó parlamenti választások. A kampány fő témái a szegények és gazdagok között egyre mélyülő szakadék, az éghajlatváltozás és annak megoldása, hogyan alkalmazkodjon a kőolajtermelő ország az új energiaforrásokra való átmenethez.
A közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki Munkáspárt várhatóan leváltja az Erna Solberg vezette konzervatív kormánykoalíciót, bár a Munkáspártnak legalább két másik párt támogatására szüksége van, hogy biztosítani tudja a parlamenti többséget.
Jonas Gahr Støre, a Munkáspárt vezetője, aki választási győzelem esetén miniszterelnökké lép elő, azt ígérte, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésének érdekében az alacsony és közepes jövedelműek kevésbé, a tehetőseket viszont jobban megadóztatja.
Megnehezíti a Munkáspárt dolgát, hogy az éghajlatváltozás kulcsfontosságú kérdéssé vált, és felmérések szerint a parlamenti helyek növekvő kisebbsége várhatóan azoké a pártoké és képviselőké lesz, akik csökkenteni akarják a norvég kőolaj- és földgázkitermelést, ami hatással lesz a foglalkoztatásra is.
Store reményei szerint a Munkáspárt, a Centrista Párt (Sp) és a Szocialista Baloldali Párt (SV) együtt megnyeri a parlamenti helyek többségét, és a választások után ismét hatalomra kerülhet az országot 2005 és 2013 között kormányzó hárompárti koalíció.
Ez azonban egyáltalán nem biztos. A közvélemény-kutatások szerint Støre várhatóan a Vörös Párttól (R) is függni fog, amely marxista ideológián alapuló szociális reformokat akar, vagy a Zöldpárttól (MDG), amely 2035-ig le akarja állítani a kőolajtermelést.
Støre közölte, hogy a kormánya országának szén-dioxid-kibocsátását szeretné csökkenteni a 2015-ben Párizsban megkötött klímaegyezmény szerint, és elutasít minden, kőolajjal kapcsolatos ultimátumot, arra hivatkozva, hogy Norvégiának el kell kerülni minden nagyobb munkahelycsökkentést a legfontosabb iparágában.
