Az manapság már közhelynek számít, hogy a globális felmelegedés miatt eltűnik az északi jégtakaró, így tonnányi káros gáz kerül a levegőbe és megemelkedik a tengerek szintje. A Golf-áramlat megváltozása miatt pedig egyre gyakoribbak lesznek a szökőárak, és kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás. Sok európai azt gondolja, hogy ez csak a karibi vagy délkínai térségben okozhat gondot. Rendszeresen viccelődünk azzal, hogy kontinensünkön csak Hollandiának van mitől tartania, hiszen néhány évtizeden belül az ikonikus tulipánföldeket elöntheti a megemelkedett óceán. A valóságban viszont a klímaváltozás hozzánk sokkal közelebb is kifejti hatását.
Egyelőre nincs mitől tartani
Az Európai Unió rendelkezik a világ legsokszínűbb vízrendszerével, összesen 110 ezer óceán, tenger, folyó és tó található az integráción belül. A partszakaszok hossza meghaladja a 70 ezer kilométert. 600 millió ember szinte napi szinten használja ezeket a vizeket közlekedésre, sportra vagy éppen kikapcsolódásra. De vajon ismerjük-e vizeinket? Tudjuk-e, hogy az a tó, amiben éppen fürdünk mennyire tiszta?
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 1979 óta vizsgálja a fürödhető vizek minőségét és évről évre jelentést ad ki az aktuális helyzetről. Jó hír, hogy a strandok 83 százalékán a víz "kitűnő" minősítést kapott. A kedvelt nyári úti célok közül Horvátország, Görögország, Ciprus és Málta tengerpartjai, valamint Ausztria szabadvizeinek minősége több mint 95 %-ban bizonyult hibátlannak. A vizsgált 22276 csobbanóhelyből mindössze 296 esetben derült ki, hogy a víz nem alkalmas fürdőzésre.
Az ügynökség egy sorrendet is felállított, eszerint Ciprusra érdemes utazniuk azoknak, akik kristálytiszta tengerre vágynak. A szigetország 110 vizsgált partja közül mindegyik a legjobb minősítést kapta.
A lista végén az Egyesült Királyság végzett, ahol a dübörgő ipar és az áramlatok miatt sok strand szennyezetté vált.
– Az európai üdülőhelyek továbbra is vonzók, hiszen a víz kivételesen tiszta, ami nem csak a turistáknak, de a helyieknek is jó hír. Ehhez 40 évnyi kitartó és profi munkára volt szükség - mondta a környezetvédelemért és halászatért felelős uniós biztos, Virginijus Sinkevičius.
Az Európai Unió egy egységes minőségellenőrzési rendszert is kialakított. Eszerint a tagországoknak mindent meg kell tenniük a vízi környezet védelméért és rendszeresen be kell számolniuk az elért eredményekről.
– Az európai fürdővizek csak azért lettek tisztábbak négy évtized alatt, mert az EU odafigyelt a védelmükre. A jelentésekből kiderült, hogy mely régiók szorulnak azonnali segítségre - magyarázta az ügynökség igazgatója, Hans Bruyninckx.
Mi számít szennynek?
Több civilszervezet azonban bírálja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség módszereit. Szerintük az éves jelentés félrevezető, hiszen a kutatók csak a vegyi szennyezéseket vizsgálják és nem foglalkoznak az algák elterjedésével.
Egy amerikai szörfösök által alapított civil szervezet, a The Surfrider Foundation szerint számos olyan mutató létezik, amely alapján folyamatosan romlik a vizek minősége Európában is.
- Teljesen érthetetlen, hogy egy uniós intézmény hogyan juthat arra, hogy a tengerekkel minden rendben van, éppen akkor, amikor az összes nagyobb civilszervezet egyetért abban, hogy globális katasztrófa készül - tette fel a kérdést a szervezet európai vezetője, Gaëlle Haut.
A rendszer valóban torzít, hiszen elsősorban a legnépszerűbb partokat szokták ellenőrizni a nyár közeledtével. Ez elengedhetetlen a turizmus megfelelő működéséhez. A vízben főként két baktériumot keresnek, az enterococcust és a kólibaktériumot. Ha valamelyiket sikerül kimutatni, a strandot azonnal lezárják és nem vizsgálják meg, hogy a szennyezés honnan ered. A mikroműanyagok és algák létét ennél is kezdetlegesebben, egyszerűen szemmel próbálják kiszűrni az ellenőrök.
– A tengerben úszó műanyaghulladéknak mindössze 1 százaléka látható szabad szemmel, szóval ez az eljárás komolyan vehetetlen - tette hozzá Gaëlle Haut.
Arról nem is beszélve, hogy egyre több tanulmány lát napvilágot, miszerint a mikroplasztik jelentősen képes roncsolni a belső szerveket, anélkül, hogy ebből bármit is észre vennénk. Márpedig a gyerekek egy pancsolás során akár egy liternyi vizet is lenyelhetnek.
És a Balaton?
A minősített magyarországi természetes fürdőhelyek 92 %-a kapott jó vagy kiváló besorolást, míg a kifogásolt természetes fürdővizek száma 9-ről 6-ra csökkent az elmúlt évben a Nemzeti Népegészségügyi Központ idei értékelése szerint. A minősítés az európai uniós követelményeknek megfelelően négy év teljes adatsora alapján készült.
A 2020 évi szezonban 251 fürdőhely üzemelt a hazai természetes vizeken, ebből 138 a Balatonon. Az NNK értékelése alapján 181 természetes fürdővíz kapott kiváló, 36 jó és 13 tűrhető minősítést. A nagy tavainkon (a Balatonon, a Tisza-tavon és a Velencei-tavon) szinte minden fürdővíz jó vagy kiváló minőségű. Ez annak is köszönhető, hogy a tavakba tilos gyári melléktermékeket üríteni, illetve a partokon nem üzemelnek erőművek.
A természetes fürdővizek a koronavírus fertőzés szempontjából sem jelentenek kockázatot. Magyar kutatók már a szennyvízből sem tudtak fertőzőképes vírusrészecskéket kimutatni, így a nyaralás nyugodtabb lehet, csak napozás közben kell a megfertőződéstől tartani.
