Ártatlannak tartja magát az első fokon három év börtönbüntetéssel sújtott volt francia államfő. Nicolas Sarkozy alaptalannak és indokolatlannak tartja az ítéletet, az ügyet pedig – szükség esetén – az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszi.
Erőteljesen megosztja Franciaország lakosságát az a tény, hogy a párizsi büntetőbíróság első fokon egy év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte hétfőn Nicolas Sarkozyt. A francia exállamfőnek nem kell börtönbe vonulnia, mivel a rá – korrupció és befolyással való üzérkedés miatt – kimondott ítélet (még) nem jogerős.
A bírósági döntés kihirdetése utáni napon a 66 éves bukott jobboldali politikus a Le Figaro lapnak elmondta: nem fogadhatja el, hogy azért bélyegezzék meg, amit el sem követett. Előzőleg pedig jelezte: fellebbez a szerinte „teljesen alaptalan és indokolatlan” ítélet ellen. Ezenkívül további jogorvoslatot is kér; az ügyet a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága elé kívánja vinni.
Felesége, az egykori szupermodell Carla Bruni is elégedetlen a bírák állásfoglalásával. Az interneten azt közölte, hogy amit a hatóságok a férjével művelnek az „értelmetlen boszorkányüldözés”. Megüzente ugyanakkor, hogy nem adják fel, tovább küzdenek, és „egy napon eljön az igazság”.
Sarkozy már a tárgyalás napján gyalázatosnak nevezte és tagadta a terhére rótt törvénytelenségeket. A társaival 2015-ben alapított jobboldali párt, a Republikánusok elnöke is bírálta a verdiktet és az eljárási módot is. Christian Jacob szerint a büntetés aránytalanul súlyos, és a bírói hatalom túlterjeszkedését jelzi. Két befolyásos napilap, a Le Monde és a Le Figaro ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a tárgyalóteremben komoly összecsapás is lezajlott a köztársasági elnöki (azaz a végrehajtói) és a bírói hatalom között.
A vád szerint az exelnök és korábbi ügyvédje (Thierry Herzog) 2014-ben meg akarta vesztegetni a semmítőszék egyik magas rangú bíráját, Gilbert Azibert-et. (Azzal a céllal, hogy az utóbbi információkat adjon át Herzognak egy másik ügyről, amelyben a hatóságok szintén Sarkozy után nyomoztak.) A másik két gyanúsított, vagyis Herzog és Azibert ugyanazt a büntetést kapta (hétfőn), mint a volt államfő.
Sarkozy 2007. május 16-ától öt évig volt Franciaország elnöke. Szerette volna újraválasztatni magát, ám 2012-ben ez nem sikerült. Azóta több eljárás is indult ellene. Ezért március 17-én ismét bíróság elé kell állnia, további tizenhárom személlyel együtt. Ebben az ügyben azzal vádolják, hogy a 2012-es elnökválasztási kampányban a törvényben megengedett 22,5 millió eurónál többet költött saját népszerűsítésére, amit megpróbált letagadni. (A túlszámlázás nyomait egy cég igyekezett eltüntetni.)
A 2007-es elnökválasztási kampányával kapcsolatban is kételyek merültek föl. Sőt felmerült a gyanú, hogy akkor Moammer el-Kadhafi líbiai elnök-diktátortól is kapott (titokban) jó néhány milliót.
Befolyással való üzérkedésért is eljárást indítottak ellene, mert 2019-ben hárommillió euró értékű tanácsadói szerződést kötött egy orosz biztosítócéggel. De már nem politikusként, hiszen a politikai élettől 2016-ban visszavonult.
Az ügyészek úgy számolnak, hogy ha bűnösnek találják a többi ügyben is, összesen akár tíz év börtönnel és egymillió eurós pénzbírsággal is sújthatják.
Egyelőre szabadlábon védekezhet, ráadásul a jogi procedúrái még évekig elhúzódhatnak. Ha viszont a minapi ítélete jogerőre emelkedne, akkor sem kerülne rács mögé. A bíróság határozata alapján ugyanis az egy év börtönt házi őrizetben, nyomkövetővel kell letöltenie. De az a jövő titka, hogy ebből megvalósul-e valami.
Az viszont már történelmi tény, hogy Franciaország újkori történelmében Sarkozy az első a volt elnökök közül, akit tényleges fogságra ítéltek. Hivatali elődje, Jacques Chirac is megjárta, de rá 2011-ben „csak” (két év) felfüggesztettet szabtak ki, amiért párizsi polgármesterként visszaélt hivatalával és korrupcióba keveredett.
