A törökországi földrengés utáni magyar mentőakció a segítségen túl diplomáciai missziónak is tekinthető, és történelmileg is nagyon fontos volt, hogy a magyar szakemberek ott legyenek – mondta a Hunor mentőszervezet parancsnoka a The Bold Truth About Hungary című videóblogban.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár YouTube-on is elérhető podcastjában Jackovics Péter elmondta, hogy az összes nemzetközi csapat összesen 200 embert mentett meg, Magyarország 35-öt, ezen belül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságához tartozó Hunor 17-et.
„Ha azt akarjuk kimutatni, hogy ki mentette meg a legtöbb túlélőt, akkor Törökország van az első helyen, és azt követi Izrael és Magyarország” – emelte ki.
A parancsnok felidézte, a helyi lakosság nagyon szolidáris volt velük, folyton azt mondták: „Isten áldja meg Magyarországot!”
Jackovics Péter beszámolt arról, hogy a Hunor egy úgynevezett nehéz minősítésű, az ENSZ által akkreditált csapat. Világszerte és az ENSZ-en belül 67 ilyen kutató-mentő csoport létezik. Magyarországon a Hunor az első, amely harmadszorra is megkapja az újraminősítést, és globálisan is az első lesz – tette hozzá.
Kifejtette: a csapatban vannak hivatásos tűzoltók, egy önkéntes kutyakiképző, az orvosi komponenst pedig az Országos Mentőszolgálat munkatársai alkotják. Ők hivatásosak, tehát összesen öt elemből tevődik össze a csoport: irányítás, logisztika, orvosi segítség, kutatás és mentés.
Felidézte, a törökországi földrengés után a kormány azonnal felajánlotta a Hunor kutató- és mentőkapacitását. Három órán belül riasztották kollégáikat, hat órán belül a csapat összes tagja találkozott, összesen 88-an, azt követően kiválasztották a feladatra alkalmas személyzetet. A magyar kormányzati csapat 24 órán belül megérkezett, és körülbelül a 21. órában megkezdte a mentőakciót.
A részt vevő mentőcsapatok közül a Hunor volt az első olyan csapat a helyszínen, amely a nap 24 órájában végezte munkáját – hangsúlyozta, rámutatva arra, hogy a romok alatt dolgoztak, nagyon nehéz szerszámokat, berendezéseket kellett használni a túlélők mentéséhez, egy-egy műszak akár 12 órás is lehetett.
A török katasztrófavédelmi hatóság jelölte ki a fő helyszínt: a leomlott épület alatt több mint ezer ember lehetett. Alig egy óra elteltével már találtak három gyenge, de életben lévő áldozatot. Ezután hat napon keresztül folyamatosan dolgoztak az akció során.
Huszonnégy órán belül megérkezett a helyszínre a Hunor mentőcsapat (Fotó: MTI)
Arra a felvetésre, hogy fontos lehetett a helyiektől kapott mentális támasz, azt mondta: a helyiek tapssal fogadták őket, amikor túlélőt találtak, és ez energiát adott nekik.
„Nagy számban találtunk túlélőket, fogtuk a kezüket az egész akció alatt, és soha nem mondtuk azt, hogy majd visszajövünk. Az egyik helyszínen 16 órán keresztül folyamatosan dolgoztunk egyetlen élet megmentéséért” – emlékezett vissza a parancsnok.
Jackovics Péter kitért arra, hogy a keresőkutya nagyon hasznos az ilyen helyzetekben: először a kutyákat küldik be. Ha jelet kapnak a kutyáktól, akkor beküldik a technikai kutatóegységeket, annak meghatározására, hol kell fúrni vagy vájatot kialakítani a mentéshez. Ezután a szükséges felszereléssel egy biztonságos folyosót fúrnak a túlélőkhöz.
Kiemelte, nagyon örül annak, hogy mindenki épségben hazatért, és mentálisan sem viselt meg senkit súlyosan a munka.
„A taktika az volt, hogy a problémáinkat belerakjuk egy nagy fekete dobozba és magunk mögött hagyjuk. Csak a küldetésre összpontosítunk” – közölte.
A csapat tagjainak megfogalmazása szerint ismert hősökként tértek haza; mindenki meg akarta rázni a kezüket, ami mentálisan nagyon sok energiát adott nekik.
„Ez a támasz a megfelelő eszközökkel együtt jó mentalitást biztosít fiatal kollégáim számára. Ezért tudom egyben tartani ezt a csapatot, és előrelépni” – mondta.
Nyitókép: Huszonnégy órán belül megérkezett a helyszínre a Hunor mentőcsapat (Fotó: MTI)
