Petőfi lelke ott van velünk, mikor ma, magyarok teszünk valamit szülőföldünkért, közösségünkért, nemzetünkért. Emléke mellett tartsuk meg ezt a lelkületet is – jelentette ki Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár vasárnap az erdélyi Fehéregyházán.
A Segesvár melletti településen, a turulmadaras emlékműnek helyt adó múzeumkertben az 1849-es fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 174. évfordulója alkalmából tartottak ünnepi megemlékezést.
Fotó: MTI
Szilágyi Péter beszédében Szabolcska Mihály Petőfi lelke című írására utalva elmondta: mikor a szerző Petőfi lelkét említi, „a magyar szabadság lelkét" keresi. "Petőfi Sándor nyomán haladva azóta is ezt keresi minden nemzedék, a maiak is, így mi is" - hangsúlyozta. Ez a hazaszeretethez kötődik a legszorosabban, Petőfit is ez vezérelte a legnagyobb áldozat meghozatalára Fehéregyháza határában, és ez „az örök eligazodási pont" minden nemzedék számára – vélte.
A politikus kijelentette: a hazaszeretet vezette a magyar kormányt is arra, hogy 2010 óta a nemzeti összetartozás megerősítésére törekedjen minden magyar közösségben a Kárpát-medencében és bárhol a világon, és meglátása szerint ez az elmúlt 13 év legnagyobb eredménye. "Akik ennek a szellemében cselekszenek ma, azokban ott dolgozik Petőfi lelke, ott lobog a 200 éve fellobbant láng is" - fogalmazott.
Szilágyi Péter rámutatott: „ma a nyugati hatalmasságok szeretnék letörni a magyar szabadság vágyát", akik a közösség érdeke helyett az egyén önös érdekeit akarják érvényesíteni. „A magyarok nem követik, nem követhetik ezt az utat" - nyomatékosította, emlékeztetve, hogy a magyarság közösségben gondolkodik, így értelmezi a múltat és a jelent, így tervezi a jövőjét is. „Van, amire büszkének lennünk: a magyarság most egységesebb, mint valaha" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez az egység erősíti "a belső és külső szabadságunkat is".
„Csak akkor vagyunk szabadok, ha minden magyar szabadságban élhet" - közölte, hozzátéve, hogy ehhez a magyar kormány "megtartóvá tette" a szülőföldet, gondoskodó közösségekben egyesítette a magyarságot.
Fotó: MTI
Arról is szólt, hogy Kárpátalján a magyar közösség óriási kihívásokkal néz szembe, 2014 óta jogfosztott állapotban tartják, és a háború minden további napja életveszélyt jelent számára. Ezért a magyarok elsődleges érdeke a fegyverszünet kihirdetése, a béketárgyalások megkezdése.
Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke arról beszélt, hogy az egykori csata helyszínén a „visszatérő, örökké élő Petőfire" emlékeznek évről évre. Külön szólt Haller Lujza grófnőről, aki az emlékparkot és helyi Petőfi-múzeumot létrehozta, gondozta.
A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szervezete által rendezett emlékünnepség koszorúzással kezdődött az ispán-kúti emlékműnél, majd az unitárius templomban istentisztelet követte. A turulmadaras emlékműnél is volt koszorúzás, az ünnepi hangulatot a sárospataki 8kor Színház, a bajai Rábl Színpad és Zenei közösség, és Bánföldi Szilárd színművész fellépése biztosította.
