Világszerte megünnepelték a hétvégén az államalapító Szent István napját. Az anyaország mellett a határon kívüli magyarság is megemlékezett az államalapítóról, miként számos európai országban és Amerikában is szerveztek ünnepségeket.
Száztíz új tiszt (Fotó: MTI)
Szombaton reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás mellett Novák Katalin köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját. A ceremónián Novák Katalin mellett más közjogi méltóságok, továbbá Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, kormánytagok, más állami és katonai szervezetek képviselői, a diplomáciai testület tagjai, valamint érdeklődők százai vettek részt.
A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek tették le esküjüket.
Honvédelmi miniszterként kiemelt feladatának nevezte a tisztavatáson Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hogy a megújuló haderő tisztikara visszakapja megbecsült státuszát, tekintélyét. Ha a polgárok meglátnak egy honvédtisztet, elismerő tisztelettel és szeretettel gondolják: ő a mi katonánk! – jelentette ki a miniszter, aki az esküt tevő honvédtisztekhez szólva azt mondta: vészterhes, történelmi időkben kapták meg a hivatást jelző szablyát, valamint a tiszti állást és becsületet jelképező kardbojtot.
A nemzeti lobogó felvonása előtt Novák Katalin köztársasági elnök elhalad a díszegység előtt (Fotó: MTI)
– Tanúi vagyunk az európai kultúrát felforgató tömeges népvándorlásnak, határainktól nem messze szűnni nem akaró, könyörtelen és öldöklő háború dúl, ami gazdasági világválságot okozott. Nagy- és középhatalmak egymásnak feszülnek, és mindenki a fegyverek erejére támaszkodva kíván majd tárgyalni. Vagyis a szemünk előtt zajlik egy új világrend kialakulása – fűzte hozzá a honvédelmi miniszter, megjegyezve: nagy és teljes embert kívánó feladatra vállalkoztak ezekben a bizonytalan időkben a tisztek.
Az esküt tevő honvédtiszteket arra szólította föl: legyenek olyan örök katonai erények megtestesítői mint a bátorság, becsületesség, engedelmesség, lojalitás, fegyelem, bajtársiasság és önfeláldozás: –Várom és elvárom, hogy ezekben mindig és mindenhol példát mutassanak mind bajtársaik, mind civil honfitársaik irányába – szögezte le.
A köztársasági elnök a Királyi Napok rendezvénysorozat népművészeti vásárának résztvevőivel találkozott Székesfehérváron (Fotó: MTI)
Szalay-Bobrovniczky Kristóf ünnepi beszédében köszönetét fejezte ki a honvédtiszteknek elhatározásukért, amellyel a haza szolgálatába léptek, mert haza csak addig van, amíg van, aki megvédje.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy nehéz feladat vár a katonákra, hiszen megváltozott a biztonsági környezet. A katonákhoz szólva azt mondta: ha az elmúlt években tanultak elsajátítását követően kellő alázattal, szorgalommal, tisztelettel állnak neki a szolgálatnak, akkor – mint fogalmazott – annak minden percét élvezni fogják.
A Kossuth téren 110-en tették le katonai esküjüket. Az eskütétel után Berta Tibor katolikus tábori püspök és Jákob János protestáns tábori püspök fohászt mondott.
A Honvédelmi Minisztérium közleménye szerint a történelmi Magyarország katonai hagyományait elevenítik fel azzal, hogy a korábbi évektől eltérően a katonai eskü felemelő voltát hangsúlyozva, kiemelkedőbb szerepet kap a történelmi egyházak fohásza.
ERŐT MERÍTENI SZENT ISTVÁN BÖLCSESSÉGÉBŐL
Az állami ünnep alkalmából Novák Katalin köztársasági elnök Székesfehérváron tartott beszédet:
– Egybeforrt a sorsunk Európáéval, összeláncoltuk magunkat. Szükségünk van az európai országok közösségére, és nekik is szükségük van ránk – mondta Novák Katalin. Kiemelte: ma, amikor a kontinens nagyhatalmak küzdőterévé válhat, egymásnak kell vetnünk a vállunkat, közös döntéseket kell hozni, olyan közös európai döntéseket, amelyek a közös jót szolgálják. Együttműködésünk előfeltétele, hogy ne zsaroljanak bennünket, se a minket megillető pénzzel, se a magyarok által elutasított ideológiákkal.
Magyarország növelni akarja Európa erejét, fel akarja erősíteni Európa hangját, így van esélyünk megvédeni az európai embereket, és megőrizni mindazt történelmünkből és kultúránkból, ami Európát naggyá tette – hangoztatta.
Virágokból a Szent Korona Debrecenben (Fotó: MTI)
Novák Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy a világ és ezen belül Európa rendjének helyreállításához és megőrzéséhez bátor, határozott és bölcs vezetőkre van szükség, akik képesek a jog és az igazságosság fenntartására, akik nem feledkeznek meg az elesettekről és nélkülözőkről. A jó vezetők mellett pedig józan, belátó, bölcs és szolidáris magyar emberekre is szükség van – fűzte hozzá, kiemelve: a magyarság válságálló, és van képessége az összekapaszkodásra, ebben van az erőtartalékunk.
A köztársasági elnök a honvédtisztek esküjét felidézve megköszönte a katonák hazaszeretetét, elszántságát, bátorságát és azt kívánta, hogy az Úristen kíméljen meg bennünket a háborútól, és őrizze katonáinkat és családjainkat békében. Ne kelljen honvédő küzdelmet vívniuk, és ne váljunk nagyhatalmak küzdőterévé!
Az államfő, a Magyar Honvédség főparancsnoka hangsúlyozta: az ország vezetői mindent megtesznek azért, hogy magyar földön ne folyjon vér.
Hangsúlyozta: éppen most van szükségünk arra, hogy közös életünkre olyan távlatból tekintsünk, ami segít megérteni a múltunkat, hogy a nemzet magától értetődő összetartozását megtaláljuk. Most kell erőt merítenünk Szent István bölcsességéből, istenhitéből, előrelátásából, taktikusságából, bátorságából, szerénységéből. Most van alkalmunk végiggondolni, hány balszerencse, viszály, igazságtalanság ellenére maradt meg erősnek a magyar nemzet – fűzte hozzá.
Beszédében a köztársasági elnök azt kívánta a magyarságnak, hogy mindig legyen kenyér az asztalokon, és legyenek olyanok, akikkel öröm az asztal köré ülni.
TÖBB MILLIÓ VIRÁG A KARNEVÁLON
A legnagyobb tömeget vonzó rendezvényt, a hagyományos debreceni virágkarnevált több tízezren nézték végig. Kegyes volt a debreceniekhez az időjárás, ezt a rendezvényt nem kellett lemondani. A menetben tizenhárom színes virágkocsi vonult végig a belvárosból a Nagyerdőbe, köztük különböző művészeti csoportok 1200 táncosa és zenésze teremtett fergeteges hangulatot.
A hagyományoknak megfelelően a felvonulás előtt a város főterén felvonták a nemzeti lobogót, a Református Nagytemplom előtt pedig megáldották az új búzából kisütött kenyeret.
A menetet ezúttal is a magyar államiság jelképeit, a Szent Koronát, az országalmát és a jogart megformáló virágkompozíció nyitotta meg, amit a Debrecen és Nagyvárad testvérvárosi kapcsolatait megjelenítő virágkocsi követett. A tucatnyi kompozíció elkészítéséhez több millió élő- és szárazvirágot használtak föl.
A virágkarneválra szinte egész Debrecen virágba borult: pénteken este a negyedik alkalommal megtartott Night Ride elnevezésű programon ezrek bringáztak virágokkal feldíszített kerékpárokkal Debrecenben. A közterületeket, a villamosmegállókat mindenütt virágok díszítették.
Az idei virágkarneválra számos országból, köztük Kolumbiából, Peruból, Németországból, Belgiumból, Olaszországból és Spanyolországból érkeztek táncosok, művészeti csoportok.
Este a Nagytemplom előtt felállított színpadon több ezer néző előtt mutatták be az István, a király című rockopera koncertváltozatát, majd nagyszabású utcabállal zárult a karneváli programsorozat Debrecenben.
SZENTMISE KÖRMENET NÉLKÜL
A budapesti Szent István-bazilikában szombaton délután megtartották az ünnepi szentmisét, az időjárás miatt azonban elmaradt a Szent Jobb-körmenet.
Berta Tibor tábori püspök az istentiszteleten arról beszélt, hogy Szent István mélyre látó államférfi volt, akinek tettei Istenbe vetett hitéből fakadtak. Homíliájában kiemelte: Szent István hite a Szentírást nemcsak olvasó, hanem radikálisan tettekre váltó ember hite volt.
Ugyanakkor a megváltásra szoruló ember hite is, azé az emberé, aki tudatában volt gyöngeségének és a kísértéseknek is.
A tábori püspök rámutatott: első királyunk olyan példakép, akit nem kell eszményíteni, hiszen műveinek máig ható eredményei mindennél beszédesebben őrzik nagyformátumú alakját.
Az ünnepi szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek vezette. A bíboros köszöntőjében úgy fogalmazott: ez a nap hálaadás a múltért, népünk életéért, és könyörgés a jövőért.
Hozzátette: az idén különösen sok mondanivalónk van Isten színe előtt, hiszen újabb nehéz, de értékekben és áldásban gazdag esztendő van mögöttünk.
Az esős és viharos időjárás miatt délelőtt elmaradt a légi parádé, és az estére tervezett tűzijátékot is 27-ére, szombatra halasztották.
