Az mRNS-alapú oltóanyagok fejlesztői – köztük Karikó Katalin és Pardi Norbert, a Szegedi Tudományegyetemen biológus diplomát és biokémikus PhD-oklevelet szerző egykori hallgatói – teljesítménye előtt emlékérmével tiszteleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Pénzverő Zrt, adta hírül a SZTE. A tudományegyetem 2022. március 10-i sajtóeseményén kibocsátott érme bemutatja a felfedezés lényegét, kiemeli a magyarok kapcsolatát a Covid-19 elleni oltással.
A Covid-19-koronavírus-járvány első magyarországi hulláma 2020 márciusában kezdődött. Az elmúlt két év is bizonyította: a tudomány alapvető szerepet játszik az emberiség előtt álló legsürgetőbb problémák megoldásában. A pandémia megfékezésében kulcsszerepű felfedezőkre, köztük a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő tudósokra irányítja a figyelmet „Az mRNS-alapú vakcinák alapjául szolgáló magyar találmány” megnevezésű emlékérme.
Az SZTE sajtóeseményén bemutatott érme csúcsára állított, négyzet alakú, előlapján két módosított mRNS spirál stilizált ábrázolása látható. A hátoldalon, a Covid-19-világjárvány megfékezésére hivatott oltóanyag alkotóelemeit szimbolizáló rajzok alatt a „NUKLEOZID-MÓDOSÍTOTT mRNS LIPID NANOPARTIKULA” felirat, illetve a kutatásban közreműködő tudósok közül négy kutató – KARIKÓ KATALIN, DREW WEISSMAN, PARDI NORBERT, IAN MACLACHLAN – neve olvasható.
Az élet kulcsfontosságú molekulája, a sejtbiológia minden folyamatában részt vesz a „hírvivő RNS” (mRNS). A koronavírus okozta Covid-19-járvány megfékezésére hivatott, új generációs, mRNS-alapú vakcinák kifejlesztése a kutatók nemzetközi együttműködésének az eredménye. Ám ezek az oltóanyagok nem jöhettek volna létre két magyar tudós – a Szegedi Tudományegyetemen biológus diplomát és biokémikus PhD-oklevelet szerző Karikó Katalin és Pardi Norbert – kutatómunkája és felfedezései nélkül. Az SZTE-ről indult két professzor munkásságának a jelentőségéről beszélt köszöntőjében Prof. Dr. Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettese. Laudációja három kulcsszava: a büszkeség, a köszönet és a remény. Az SZTE büszke arra, hogy itt diplomázott Karikó Katalin és Pardi Norbert. Rajtuk és a kutatók nemzetközi hálózatán kívül köszönet illeti a SARS-CoV-2 vírus okozta járvány újabb és újabb hulláma elleni védekezés hőseit, az egészségügyi személyzet erőfeszítéseit. Reménytelinek nevezte azt az együttműködést, amely új tudományos problémák megoldását célozva kezdődött el Karikó Katalinnal, az SZTE kutatóprofesszorával és Pardi Norbert professzorral.
Az SZTE sajtóeseményén részt vett Dr. Fendler Judit kancellár. A programhoz online kapcsolódott Prof. Dr. Pardi Norbert. A philadelphiai University of Pennsylvania munkatársa ismertette, hogyan függ össze az emlékérmén szereplő négy kutató munkássága. Az emlékérme sűrített üzenetei ugyanis az ismeretterjesztést szolgálják.
A genetikai információt szállító mRNS kutatásával közel negyven éve foglalkozik Karikó Katalin. Alapkutatási eredménye a nukleozid-módosítás, amely elnyomja az RNS gyulladáskeltő hatását. A Pennsylvaniai Egyetemen kutatótársává lett Drew Weissmannal együtt 2005-ben publikálta, szabadalmaztatta a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazási lehetőségeit leíró felfedezését.
Philadelphia egyetemi kutatóhelyére Karikó Katalin hívta meg Pardi Norbertet, aki ott már önálló labort vezet, kooperál Drew Weissmannal és az elsők között nyerte el a Karikó Katalinról elnevezett kutatói ösztöndíjat.
Több évtizeden át, több tudós is dolgozott azoknak a különleges nanorészecskéknek a kifejlesztésén, amelyek segítenek célba juttatni a vírus elleni genetikai üzenetet. E folyamatba korán bekapcsolódott Ian MacLachlan. A kanadai kutató a lipid nanorészecskék által biztosított kapszulázási rendszer, az úgynevezett LNP egyik kidolgozója. A módosított mRNS „csomagolásának” véglegesítésében, az első kísérletek elvégzésében és publikálásában döntő a szerepe Pardi Norbertnek.
A lipid nanopartikulába csomagolt, nukleozid-módosított mRNS-t tartalmazó első vakcina hatásosságát Pardi Norbert, Karikó Katalin és Drew Weissman, valamint a köréjük szerveződő csapat sikerrel bizonyította. Ez a 37 kutató által jegyzett, 2017-es Nature-cikk elnyerte a BIAL Award in Biomedicine 2021 kitüntetést, amely Portugália legrangosabb tudományos díjaként jutalmazza az elmúlt 10 év legfontosabb felfedezését.
– Az MNB a különleges érme kibocsátásával egy olyan egyedülálló kutatási eredményre hívja fel a figyelmet, amely nagyban hozzájárult a Covid-19 betegséget okozó vírus elleni hatékony védekezéshez – fogalmazott Hergár Eszter. Az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója arra is emlékeztetett, hogy 2020-ban, a világjárvány első hullámának visszaszorulását követően az összefogás, az egyéni helytállás elismeréséül a mindennapok hősei tiszteletére is kibocsátottak olyan érméket, amelyek a készpénzforgalomba kerültek.
Az SZTE sajtóeseményét megtisztelte jelenlétével az érme tervezője, Szilos András iparművész, valamint az emlékérmeket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. képviseletében Horváthné Rudolf Teréz vezérigazgató.
Az MNB a 15.000 forint névértékű ezüst emlékérmet és annak 3000 forint névértékű színesfém változatát 2022. március 10-én bocsátotta ki a Szegedi Tudományegyetemen, tisztelegve a kutatásban résztvevők kitartó és sikeres munkája előtt. A limitált szériájú emlékérme első tiszteletpéldányait a négy kutató és az SZTE vezetői kapták meg.
