„Késő éjszakáig gyúrtuk egymást” – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában. A miniszterelnök A brüsszeli közmédia központjából jelentkezett be, ahol jelenleg kétnapos EU-csúcs zajlik.
„Megforgattuk a bürokratákat, hogy mondjanak számokat, kiderült, hogy ez nem 60, hanem száz” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Brüsszel arra kéri az EU tagállamait, hogy adjanak még 100 milliót. A két kiadási tétel Ukrajna és a migráció. Utóbbiról elmondta, a migránsokkal együtt behoztuk a terrort, a bűnözést, és a több ezer kilométerre lévő konfliktusokat, mint az izraeli.
A több ezer kilométerre lévő konfliktusok itt vannak az EU nagyvárosainak utcáin
– fogalmazott Orbán Viktor, ugyanakkor megjegyezte: nálunk ilyen nincs szerencsére, de több nagyváros utcáin ott a baj.
Az ukrajnai háborúval összefüggésben arról beszélt, Magyarország se nem bírja, de nem is akarja bírni, hogy pénz küldjönk Ukrajnának a magyar adófizetők pénzéből. Szerinte azonban a legnagyobb baj az, hogy „az a stratégia, amivel belementek és bennünket is magukkal vittek ebbe a háborúba, az megbukott”.
A miniszterelnök elmondta, a terv az volt, hogy Ukrajna vállaljon egy honvédő háborút, mi pedig adjuk ehhez a pénzt és katonai eszközöket.
Hónapokkal ezelőtt beharangozták, hogy elindul az ukrán ellentámadás, amíg ez a cél reális, hogy a fronton nyernek, akkor erre lehet pénzt kérni, de ez a stratégia megbukott
– tette hozzá, majd elmondta, hogy ezt a katonai szakértők már beismerik, a politikusok még nem merik. „Kínos kimondani, hogy ez nem működik. Ukrajna nem nyer a fronton, az oroszok nem veszítenek” – fogalmazott, leszögezve, hogy kell egy B-terv.
Orbán Viktor szerint ez a probléma vezetői és pénzügyi is egyben. „Ezért kell változás az uniós választásokon, mert olyan vezetők vannak, akik nem tudják megoldani a problémát” – vélekedett. Békeidőben lehet jók, de amikor problémák vannak, akkor nem működik a tervük, meg kell találni azokat a vezetőket, akik össze tudják hangolni az európai országok vezetőit – mondta.
„Brüsszel a gazdaságpolitikában is képtelen javaslatokkal áll elő, rezsicsökkentés és a kamatstop megszüntetése például. Szükség van a magyar kormány megerősítésére, létre kell hozni egy egységet. Legyen egy újabb nemzeti konzultáció, ahol fel kell tenni a komoly kérdéseket, amire az emberek választ adhatnak, milliós nagyságban” – jelentette ki Orbán Viktor.
Ha van nagy támogatás, akkor orkánszerű szélben is be tudom navigálni az ország hajóját a kikötőbe
– fogalmazott. Elmondta, hogy szerinte „előrébb vagyunk az őszinteség tekintetében, mint néhány éve. Magyarország 2015-ben azt mondta, hogy komoly problémát jelenthet a migráció, éppen csak meg nem feszítettek minket. Évekig Merkel asszonnyal küzdöttem a témában”.
„Amikor azt javasoltam, hogy ne megoldandó taktikai feladatnak kezeljük a migránsok befogadását, akkor mi fekete bárányok voltunk. A magyar álláspont mindig is különbözött. Ezt a csatát megnyertük, amit én 2015-ben mondtam, az már csak gyerekkönyvekben van. Ezt a csatát megnyertük. Sokkal durvább azóta a helyzet” – tette hozzá. Megjegyzete, „nem csak igazunk volt, kidolgoztunk egy modellt, amivel egész európát meg lehetne védeni. Senkit sem engedünk be, akit mi nem akarunk”.
Kívül kell maradnia addig a bevándorlóknak, amíg el nem bírálták a kérelmüket. Ezt kéne csinálni az egész EU-ban
– mondta Orbán Viktor. „Odáig már eljutottak, hogy elismerik a hibáikat, kívül kéne ezt tartani, van aki azt is elismeri, hogy összefügg a migráció és a terrorizmus” – magyarázta, hozzátéve, hogy azt még nem ismerik el, hogy a magyar modellt kéne alkalmazni. „Lesznek még nehéz helyzetek ezzel kapcsolatban, Brüsszelben sok migránspárti döntés születik” – vélekedett.
Ha egyszer kijött a fogkrém a tubusból, akkor azt nem lehet visszanyomni
– élt a hasonlattal a kormányfő, majd hozzátette, a magyar érdek az, hogy nekünk ne legyen ilyen problémánk, nem közösködünk a többi nemzet bajával. Most azt akarják, hogy néhány ezret engedjenek be. Azt gondolták, hogy a bevándorlók gyúrható személyiségek, de mindenkinek van múltja, a kultúrájukat viszik magukkal. És azok mind itt vannak most az utcán. Ezek teljesen idegenek az itteni emberektől – magyarázta meglátásait Orbán Viktor.
Megjegyezte, az iszlámot nagy kulturális teljesítménynek tartja, az a kérdés, hogy mit keres ez itt, miért kell idehozni. „Mi egy teljesen más kultúrában nőttünk fel. Ki garantálja, hogy ebből valami jó dolog jön ki? A példa azt mutatja, hogy nem lesz jó vége” – fogalmazott. „Ne erőltessék ránk tanárbácsi módjára, kioktató stílusban a brüsszeliek. Mi dönthetjük el, hogy milyen veszélyt vállalunk. Amíg nemzeti kormány van, addig nem veszélyeztetik a magyar embereket” – mondta.
A kormányfő az Egy övezet, egy út találkozóról is beszélt, ahol többek között Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalt. „Én egy antikommunista diák lázadó mozgalomból jövök, nehezen mondom, hogy bármi jó volt a kommunizmusban, de van, ami jó volt. Kiemelten jó kínai kapcsolati örökségünk volt a rendszerváltás után” – mondta. Példaként említette Medgyessy Péter kínapolitikáját, ami szerinte óriási előny.
Most, hogy Kína a második legerősebb gazdasági hatalma, néhány év múlva pedig első lesz, ez egy fontos kapcsolat, nem érdemes elkótyavetyélni
– vélekedett a kormányfő, aki szerint a modern gazdaság fő kérdése a zöld energia, ami két gazdasági tevékenységet jelent: elő kell állítani, szélből, napból, ebben a kínaiak nagyon jók.
A brüsszeli EU-csúcson kidolgozatlannak, komoly tárgyalásra alkalmatlannak kellett minősíteni Brüsszel költségvetési előterjesztését, "vissza is dobtuk, hogy a bizottság jöjjön elő egy komolyabb javaslattal, de nagy csata volt" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában.
A kormányfő a brüsszeli Közmédia Központban készített interjúban kiemelte: van egy hatályos költségvetés, amelyet három évvel ezelőtt fogadtak el, ez hétéves időtartamra szól. „Még a felénél sem vagyunk, és most jönnek a brüsszeli pénznyelők, és azt mondják, hogy adjunk még 100 milliárd eurót, a tagállamok ezt dobják össze" – fogalmazott.
Hangsúlyozta: a hivatkozás két fontos nagy kiadási tétel, az egyik, hogy adjanak még több pénzt Ukrajnának, a másik pedig, hogy adjanak pénzt a migráció kezelésére.
Nyitókép: MTI
