A szokásos pénteki interjúját a csütörtök–pénteki NATO- és EU-csúcstalálkozó miatt ezúttal vasárnap adta a Kossuth rádiónak Orbán Viktor miniszterelnök.
Két téma állt a középpontjában a Vasárnapi újság című műsorban elhangzó nyilatkozatnak: az egy hét múlva tartandó országgyűlési választás és az ukrajnai háború. Az utóbbi az említett két csúcstalálkozónak is a központi vitakérdése volt, amelyekre szintén kitért a kormányfő.
Az ukrajnai háború miatt a béke és a biztonság kérdése is bekerült a választás tétjei közé – jelentette ki a miniszterelnök azzal folytatva, hogy csak a Fidesz tudja garantálni Magyarországon a békét és a magyar emberek biztonságát.
Orbán Viktor szerint a háború miatt egy nemzetközi dimenzióval gazdagabb lett a választási kampány, ugyanakkor izgalmasabb is. Van, aki ezt rosszul éli meg, mások úgy gondolják, hogy ez a helyzet lehetőséget ad arra, hogy végre komolyan, őszintén és mélyen beszéljünk nagyon fontos kérdésekről.
„Én az utóbbiak közé tartozom” – mondta, hozzátéve, nem csillapítani akarja a kampányt, hanem megpróbál bevonni, mozgósítani minél több embert, kezet fogni és őszintén beszélni velük ezekről a nehéz kérdésekről.
Kihangsúlyozta, az országgyűlési választásokkal egy időben tartandó gyermekvédelmi népszavazásnak európai következménye és jelentősége lesz. Magyarországnak világos, sajátos hangja van a nemzetközi térben.
„Ebben az egész nyugati gender-őrületben Magyarország a nyugalom szigete, ahol továbbra is a hagyományos családi megközelítést alkalmazzuk, vagyis az anya nő, az apa férfi, a gyerekeinket hagyják békén.”
A csütörtöki NATO-csúcsal kapcsolatban elmondta, a katonai szövetség szó szerint lemásolta a magyar álláspontot. A szervezet nem küld katonákat Ukrajnába és fegyvereket sem szállít oda. Ugyanakkor nem is tiltja meg azt az egyes tagországok számára. Mivel ebben a kérdésben már különböznek az álláspontok – van, aki szeretne küldeni –, a vita azzal zárult, hogy mindenki tegye, amit jónak lát, de a NATO mindannyiunk nevében nem fog ilyen akcióba – ismertette a kormányfő.
A lengyel békemisszióval kapcsolatos felvetésre úgy fogalmazott: a gond ezzel az, hogy nincs béke, békemissziót pedig csak akkor lehet küldeni, ha éppen tűzszünet van. Jelenleg legfeljebb béketeremtő haderő küldhető, ami azonban már részvételt jelent a harcokban.
A miniszterelnök a légtérzárra vonatkozó felkéréssel kapcsolatban azt felelte: az légi háborút jelentene, amit el kell kerülni. Aki légtérzárt rendel el, azt vállalja, hogy a harcoló légi járműveket a földre juttatja, vagyis lelövi, ezzel pedig már benne is van a háborúban.
Beszámolt arról is, hogy ha Magyarország lemondana az Oroszországból érkező olajról és gázról, akkor a gazdaság teljesen leállna. Az Európai Unióban több tagállam sem ért egyet az olaj- és gázvásárlási szankciókkal. Ausztria és Németország Magyarországhoz hasonló helyzetben van, így álláspontja is megegyezik a magyarokéval – ismertette.
A kérdés nem az, hogy Magyarország drágábban veszi-e ezeket az energiahordozókat , hanem az, hogy jönnek-e ezek egyáltalán. „Ezek csövön jönnek, vagyis vagy jön gáz, vagy nem” – fogalmazott.
Magyarország a kőolaj 60 százalékát, míg a gáz 85 százalékát vásárolja Oroszországból. Az ország finomítói erre az olajtípusra rendeződtek be, átállításuk pedig több évet venne igénybe – ismertette. Mindez azt is eredményezné, hogy a gazdaság éveket veszítene a fejlődéséből és 8-10 évvel ezelőtti szintre esne vissza.
Az ország mindent megtesz, amit megtehet – hangsúlyozta Orbán Viktor –, de azt nem kérhetik, hogy tegyük tönkre magunkat az ő kedvükért – fogalmazott.
Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tárgyalások során nemcsak a magyar kormányfőt szólította meg személyesen, hanem mindenkit megtámadott, akiről úgy gondolta, hogy nem elég elkötelezett az ukrán ügy mellett.
Éles beszéde nem rendkívüli, érthető, amit mond. Az ukrán érdek az, hogy minél több országot bevonjon a háborúba – ismertette.
„Ezért a legfontosabb, hogy világossá tegyük, mi nem akarunk részt venni a háborúban” – hangsúlyozta, hozzátéve: „a mi erkölcsi felelősségünk nem Ukrajnáért áll fenn, hanem a saját népünkért”.
Orbán Viktor erkölcsileg helyesnek nevezte a magyar álláspontot. A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország minden segítséget megad az ukránoknak, amit lehet, de semmilyen igényt nem elégít ki, ami tönkretenné a nemzet közösségét. Hozzátette: e kérdésben a kormánynak nem az ukrán elnökkel van vitája, hanem a magyar baloldallal arról, kinek a szempontját kell érvényesíteni a kérdésben. A kormányfő leszögezte: „Mi 1100 éve a magyarok oldalán állunk.”
Bírálta azt a Gyurcsány Ferenc DK-elnöktől hallott alternatívát, miszerint vagy erkölcsileg pocskondiázzuk magunkat, vagy feláldozzuk az érdekeinket az ukrán érdek oldalán. A miniszterelnök kijelentette: a magyar politika nem ukrán- vagy oroszbarát, hanem magyarbarát, nemzeti alapon álló politika.
A miniszterelnök hozzátette: a nagyhatalmak abban érdekeltek, hogy ne nemzeti, hanem inkább birodalmi vagy nemzetek fölötti alapon álljanak a velük együttműködő országok, föladva a saját érdekeiket.
„Láttunk már ilyet, tudjuk, hogy kell képviselni a magyar érdekeket” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő Deák Ferencet idézve beszélt arról, hogy jelenleg az európai mellény újragombolásának időszakában vagyunk. A háború, az európai biztonsági helyzeten túl, megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is.
Kifejtette, most mindent újra kell számolni. Ezért a héten megtartott Európai Uniós csúcson a háború mellett a másik nagy és fontos ügy az energia kérdése volt, ami ugyan összefügg a háborúval, de már a háború előtt az egekben járt az energia ára Európában. Ezért kérdés, hogy jó energiapolitikát folytatnak-e ma a brüsszeli bürokraták.
Orbán Viktor az energiaárak emelkedésével kapcsolatban leszögezte: fel kell függeszteni a mesterséges brüsszeli áremelések politikáját, mert amíg a háborús hatások el nem múlnak, addig nem tehetik ki a családokat annak, hogy három-négyszeresére növelik az energia árát. Most állítsuk le ezt a folyamatot, függesszük fel. Hangsúlyozta: ettől a magyar javaslattól most még „epét hánynak” Brüsszelben, ezért egyelőre ezt csak nagyon szerényen, óvatosan, szőrmentén tudja felvetni. De – folytatta – meggyőződése, hogy egy-két hónap múlva nem lesz más választása a brüsszeli bürokratáknak, mint belátják, hogy abba kell hagyni a mesterséges áremelés politikáját.
