A cikkhez tartozó képgalériát ITT tekinthetik meg.
A világ harminc országából érkeztek diaszpóra-szervezetek képviselői a Magyar Diaszpóra Tanács 13. plenáris ülésére, melyet Budapesten a Várkert Bazárban tartottak meg. Az ülés egyperces néma felállással, és egy politikai pályafutást felelevenítő kisfilmmel indult a nemrégiben elhunyt Potápi Árpád János néhai nemzetpolitikai államtitkár emlékére.
Helyszíni tudósítás
Kihívásokból lehetőséget igyekszik a magyar kormányzat kovácsolni, s annak tényét, hogy a magyarság világnemzetnek számít a történelem viharai miatt, előnyként kezelni, jelentette ki beszédében Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes tegnap a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén. Hozzáfűzte, meglehet, ma e kijelentés nem népszerű, de maga az izraeli példát tartja követendőnek a nemzetpolitikában, s rámutatott arra, hogy ennek a politikának a lényege abban lelhető föl, hogy minden egyes magyar, bárhol is éljen a világban, hazájának tekintheti Magyarországot, mely minden segítséget meg is ad a bajban. Venezuela példáját emelte ki, ahonnan évekkel ezelőtt közösségileg is meg tudta szervezni a magyar kormány az ott élő nemzettársaink hazaköltöztetését, ilyen esetekben pedig az anyaország nem menekültekként, turistaként és főleg nem migránsként tekint ezekre az emberekre, hanem hazájukba visszatérő honfitársként. Semjén aláhúzta, az új alkotmányban Budapest arra vállalt kötelezettséget, hogy felelősséget visel minden magyarról, s nemcsak felelősséget érez, ahogyan azt a korábbi alaptörvény definiálta. Bevált, cizellált, működő rendszer a magyar nemzetpolitika, értékelte beszédében.
Kiemelte, hogy ma tízszer több támogatást kap a diaszpóra, mint 2010-ben, 5500 magyar szervezetet támogat az ország, 9300 beruházás zajlott le külhonban, 3700 templomot tatarozott és 200 új templom felépítését segítette csak a Kárpát-medencében. Ugyanitt soha nem látott gazdaságfejlesztés valósult meg, mely egyaránt jó a határon túl élő magyaroknak, az utódállamokban élő többségi nemzetnek és az ezáltal expanziót elérni tudó magyar gazdaságnak is.
Semjén elmondása szerint a Kárpát-medencei támogatási programok közül minden olyat kiterjeszt a magyar állam a diaszpórára is, amelyre lehetőség mutatkozik. Az anyasági pótlék kifizetése és a babakötvény-program ilyenek.
Semjén Zsolt (Fotó: Ótos András felvétele)
Semjén Zsolt fontosnak nevezte a Kőrösi Csoma Sándor Program eredményeit, több mint ezer ösztöndíjas segítette már a diaszpóra-közösségek munkáját, csak 2024-ben százötven, közölte a kormányfő-helyettes. Magyarország egyablakos ügyintézést vezetett be a diaszpóra azon tagjai számára, akik hazatérni, tanulni, oklevelet honosítani, vagy céget alapítani szeretnének Magyarországon, ismertette. Elmondta továbbá, hogy az egyszerűsített állampolgársági eljárásnak keretében már 1,2 millióan vették fel a magyar állampolgárságot. Hangsúlyozta, hogy különbség van a Kárpát-medencei kérelmezők esetében és a diaszpórában alkalmazott eljárás között, hiszen az előbbi esetben a világháború utáni megszűnéséről beszélhetünk az állampolgárságnak, az utóbbi esetében pedig meg kell állapítani a felmenők esetében az állampolgárság létezését. Az előbbi honosítás, az utóbbi pedig megállapítás folyamata. Mint mondta, ebben játszanak fontos szerepet a diaszpóra-szervezetek, melyek javaslatára a magyar állam el is állhat bizonyos feltételek teljesítésének szükségességétől, amennyiben e szervezetek igazolják, hogy az illető a magyar közösségi élet aktív tagja, vannak ugyanis olyanok, akiknek a felmenői már régen elhagyták Magyarországot, s nem rendelkeznek egy-egy szükséges okirattal vagy nyelvtudással.
Semjén kitért arra is, hogy a magyar kormány továbbra is olyan politikát folytat, amely nemet mond a migrációra, a gender-elméletekre és a háborúra. Az anyaország nem akar az atomháború veszélyében létezni, ez a háborúellenes politika egyik alapköve, fejtette ki.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár a jelenlévők üdvözlésekor kitért arra, hogy a magyar kormány feladata, a megmaradás mellett, a diaszpóra-közösségek felemelkedésén is dolgozni. Ezek ma szerencsére fejlődő közösségeknek számítanak, állapította meg.
Nacsa Lőrinc (Fotó: Ótos András felvétele)
Szilágyi Péter helyettes nemzetpolitikai államtitkár az elmúlt év tevékenységét ismertetve kitért az európai parlamenti választásokra is, melyen, mint mondta, 67 ezren vettek részt külhonból. Az elmúlt évben 500 millió forintot fordított a kormány 202 pályázat megvalósítására az Együttműködő Nemzet Diaszpóra Program keretében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Kőrösi Csoma Program déli féltekére vonatkozó pályázati felhívása november 25-én jelenik meg december 10-i jelentkezési határidővel.
Az MDT plenáris ülésén elhangzott az is, hogy 2025 várhatóan a jövő nemzedék éve lesz. Holnap tartják a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) plenáris ülését, mely végleges álláspontra helyezkedik e tematikus évet illető kérdés kapcsán.
Nyitókép: Ótos András felvétele
