Orbán Viktor május 20-a és 30-a között tervezi bemutatni új kormányának tagjait. A (leendő) magyar miniszterelnök tegnap azt is jelezte, hogy az új kabinetben – az eddigihez képest – sok és mérvadó szerkezeti, illetve személyi változás lesz. Elutasította ugyanakkor az Oroszország ellen – jelenlegi formában – bevezetni kívánt uniós kőolajembargót. Szerinte az Európai Bizottság javaslata (jóváhagyás esetén) olyan helyzetet idézhet elő, hogy nem lesz Magyarországon üzemanyag, sem néhány fontos olajtermék. Brüsszeltől ezért változtatást kért.
Elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország ellen bevezetni kívánt európai uniós olajembargót Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában, kijelentve: az felér egy, a magyar gazdaságra ledobott atombombával. A kormányfő hangsúlyozta: az uniós tagállamok vezetői korábban egyezségre jutottak abban, hogy csak olyan lépéseket szabad tenni, amelyek figyelembe veszik az országok eltérő energiaszerkezetét és azt a szuverén jogot, hogy az energiamixüket meghatározzák, ám az Európai Bizottság elnöke „megtámadta a nagy nehezen létrehozott európai egységet”. Egy háború idején ennek súlyos következményei vannak – tette hozzá.
Kifejtette: akinek van tengere, az hajókon tud szállítani olajat a világ bármely pontjáról, de sok országnak nincs ilyen lehetősége. Magyarországra a kőolaj kizárólag csővezetéken érkezhet, és a vezeték egyik vége Oroszországban van, ez egy adottság – magyarázta. Hozzáfűzte: olyan javaslatot, amely ezt a körülményt figyelmen kívül hagyja, nem tudunk elfogadni.
Közölte: az olajembargó elfogadása esetén vége a rezsicsökkentésnek, 700 forintos (1,83 euró) benzin- és 800 forintos (2,09 euró) gázolajár következhet Magyarországon.
A harc, amit most folytatok, az a magyar rezsicsökkentés megvédéséért folytatott harc – fogalmazott Orbán, aki azt is elmondta, az orosz nyersolaj helyettesítéséhez (más típusúval) évekre és több száz milliárd forintos beruházásra, a hazai energiatovábbítási rendszer átalakításához pedig ezermilliárdos (2,61 milliárd euró) beruházásokra van szükség.
A szükséges beruházásokhoz pedig öt év kell. Erre van pénzünk, mert az EU erre ad, bár „csak papíron van meg a pénz, mert eddig nem adták ide, és amíg azt nem adják ide, hozzá sem tudunk kezdeni” a munkához. Vagy máshonnan kell pénzt szereznünk – tette hozzá. Szerinte érdemes elgondolkodni azon, hogy van-e értelme egy ilyen költséges átalakításnak, amely 4-5 év múlva tud csak működni.
Közölte: ha látjuk, hogy mi az a javaslat, amely megfelel a magyar érdekeknek, „örömmel tárgyalunk”. Hozzáfűzte: csakhogy az a javaslat, amely az asztalon van, létrehoz egy magyar problémát, és semmilyen javaslatot nem tesz a megoldására. Hangsúlyozta: amíg a magyar kérdés nincs megoldva, addig nincs magyar igen, ezért a brüsszeli javaslatot visszaküldte átdolgozásra és várja az új tervet. Megjegyezte: Brüsszel javaslata olyan helyzetet idézhet elő, hogy nem lesz Magyarországon üzemanyag, sem néhány olajtermék.
Szerinte eleve nem jó eszköz a szankciók bevezetése, de Magyarország vétóját fenn kell tartani a magyar szempontból legfontosabb kérdésekre. Ezért a szankciók első öt csomagjára hajlandó volt igent mondani, de világossá tette, hogy lesz egy vörös vonal: az energiaembargó.
Megjegyezte azt is, hogy az orosz ortodoxok vezetőjét, Kirill patriarchát is a szankciós listára akarják tenni, de Budapest nem támogatja, hogy egyházi vezetőket tegyenek fel a listára, mert ez érinti a magyarországi közösségek vallásszabadságának kérdését, az pedig szent és sérthetetlen.
Fontos célnak nevezte, hogy a felek mihamarabb kössenek tűzszünetet és kezdődjenek meg a béketárgyalások. Megerősítette, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból.
Bejelentette ugyanakkor, hogy május 20-a és 30-a között tervezi bemutatni új, jelentősen átalakított szerkezetű kormánya tagjait. Jelezte: nagyon sok és mérvadó változás következik, mint ahogy a világban is sok és mérvadó változás történt.
