A kultúra nemzeti identitásunk alapja, de egyben az a kötőerő is, ami számunkra az egységet és a nemzethez tartozást jelenti – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Dsida-Páskándi-Jakabffy Napok alkalmából tartott tanácskozáson pénteken Szatmárnémetiben.
A politikus a három neves erdélyi közéleti személyiség – Jakabffy Elemér (1883–1963) politikus és szerkesztő, Dsida Jenő (1907–1938) költő-lapszerkesztő, valamint Páskándi Géza (1933–1995) költő, dráma- és esszéíró – életéről és munkásságáról szólva előadásában felidézte: mindhármuk élete jelentősen kötődött Szatmárnémetihez. Dsida itt, Páskándi pedig a közeli Szatmárhegyen született, Jakabffy a szatmári városban hunyt el, erdélyiként pedig megélték a trianoni békediktátumot és annak az életútjukra ható következményeit is.
– Van valami a levegőben Szatmárnémetiben, hogy ilyen embereket adott a nemzetnek, valami, ami az igazságot, a becsületet, a hűséget jelentette, három jeles életút, egy nemzet, egy sors és egy város – jelentette ki életútjuk párhuzamosságára utalva Szili Katalin, hozzátéve, Dsida, Páskándi és Jakabffy munkássága a mai életünkre nézve is üzenetértékkel bír.
Jakabffyról elmondta: a magyarországi, majd romániai magyar politikus, jogász és publicista nemzeti kisebbségekre vonatkozó megállapításai több mint száz év távlatából is igazak és elfogadhatóak, szót emelt például a méltánytalanságok ellen, illetve sürgette a többségi és kisebbségi viszony rendezését.
Felismerte, hogy a magyar irodalom és a művelődés fenntartásához a politika csak eszköz, a kisebbségi kultúra megőrzéséért létrehozott művelődési önkormányzatokban mint egyfajta kulturális autonómiában hitt. Nemzetközi szinten is képviselte a magyarságot és erőteljesen hangsúlyozta a nemzetek összességének felelősségét a kisebbségek iránt – hangoztatta Szili Katalin.
Kifejtette, munkásságában jelentős szerepet kapott az a felfogás, miszerint a kultúra hozza egymáshoz közelebb a népeket.
Az irodalom fenegyerekének titulált Páskándi Gézáról szólva a politikus elmondta, az ő nemzeti kisebbséghez való tartozása a megalázottság érzésével járt együtt, életének egy részét börtönben kellett eltöltenie emiatt. Egész munkásságában ott van „a kisebbségi létforma lágeréből” szabadult ember belső küzdelme – vélekedett.
A mindössze 31 évet élt Dsida Jenőről, a „kamasz angyalról” szólva azt mondta, az erdélyi magyarság oltalmazója és szolgálója volt, ami az alkotói szellem tisztaságában való hitének köszönhető. Kiemelte, hogy Dsida nyolc nyelven alkotott, rövid élete alatt egy teljes emberi életre elég alkotással jelentkezett.
Akkor, amikor a saját nemzeti kisebbségeink sorsáért küzdünk, ezt a világ minden részén élő magyar közösségeinkért tesszük, és nem engedjük, hogy a „viszálykeltést és az aknamunkát” használva egymás ellen fordítsák a magyarokat – zárta szavait Szili Katalin.
A rendezvénysorozat péntek délután több helyszínen folytatódott.
