Magyarnak lenni jó, a magyarság egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy, letörölhetetlen, jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének vasárnapi ünnepélyes átadóján, ahol arról is beszélt, hogy a kormányoldal április 3-án megkapta a felhatalmazást, hogy teljes egészében megvalósítsa a Liget Budapest Projektet. A kormányfő az új épületről azt mondta, vagány, majd hozzátette, Szőcs Géza biztos örülne, ha látná. Emlékeztetett arra, hogy az ő fejéből pattant ki az a gondolat, hogy Magyarország, azon belül is Budapest méltó helyszín lenne egy példátlan múzeumi negyed számára.
Orbán Viktor hangsúlyozta, a kormány a bizonytalan és átalakuló világ kellős közepén döntött úgy, hogy kultúrára, kulturális terekre, múzeumokra és koncerttermekre, az épített környezet és Budapest legszebb parkjának a rendbetételére fordítja Magyarország forrásait. „Miközben mindenki azt bizonygatta, hogy nem lehet, addig mi lépésről lépésre, épületről épületre haladunk, sőt április 3-án a magyar emberek megerősítettek minket abban, hogy jól tettük, hogy megcsináltuk, és úgy gondolják, hogy még, még, még, Európa legnagyobb kulturális beruházásának teljesen el kell készülnie. Úgy érzem, megkaptuk a felhatalmazást a teljes program megvalósítására” – szögezte le, hozzátéve, olyan épületet szerettek volna, ahol a magyar népi kultúra természetes szépsége a legteljesebben kibontakozhat. Úgy fogalmazott, ma azt ünnepeljük, hogy kincseink méltó helyre kerültek, és egy feladatunk maradt, fel kell nőnünk ahhoz, hogy ne csak egy nap legyen az ünneplésé, hanem minden nap megtaláljuk örömünket a magyarságunkban.
A miniszterelnök beszédében úgy értékelte, egy nemzet kultúrája szilárd útjelző, megmutatja, hogy honnan jövünk, és azt is kijelöli, hova kell megérkeznünk, de ha ezt elhanyagoljuk, akkor menthetetlenül eltévedünk, és egy idő után már azt sem tudjuk, hogy miért harcolunk. Mint mondta, meghatványozódik a kultúra fontossága, ha magyar népművészetről van szó, mert a népművészet megmutatja, hogy milyen magyarnak lenni és azt is, hogy milyen jó magyarnak lenni. „Ha néprajzi örökségünket látjuk, nemcsak szépnek látjuk, hanem eltölt bennünket a szabadság érzése is, és önkéntelenül elmosolyodunk. Magyarnak lenni jó! Ezért érezzük előre és állunk ellen, ha korlátozni akarnak bennünket, és ezért ismerjük fel idejekorán, ha baj van, ha a veszély fenyegeti a kultúránkat, a szokásainkat, az életmódunkat, az örökségünket” – fogalmazott, majd kifejtette, a szépséghez és a magyarsághoz való ragaszkodás egy tőről fakad, hiszen látjuk és értjük a szépet a magyar világban, a magyar lélek szép, a magyar élet tetszetős élet, a magyar világ gyönyörködteti a szemet és a lelket, ezt követően hozzátette, az is kiderül ebben a múzeumban, hogy a magyarság egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy, letörölhetetlen, tovább öröklődik az elmúló évszázadokon keresztül.
Orbán Viktor beszédében arra figyelmeztetett, hogy a magyar kultúrának a megőrzésére rajtunk kívül senki más nem képes, ha eltűnnénk, velünk együtt valami pótolhatatlan tűnne el a világból. A kormányfő arra is kitért, hogy a Néprajzi Múzeum előző, Kossuth téri kúriai épülete – bár szép volt – formája nem illett a tartalomhoz, a most elkészült új épület viszont más, mert abban a tartalom és a forma találkozik. Ez az épület azt a meggyőződést tükrözi, hogy létezik szépség a világban, hogy a tizenkettő egy tucat kockaépületek és az ötlettelen irodakomplexumok világában is lehet egyedit alkotni, amely illik környezetéhez, megragadja a szemet és gyönyörködteti a lelket – fogalmazott Magyarország miniszterelnöke.
Fotó: MTI
A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó domboldalt megidéző új épület – a Liget Budapest projekt legújabb fejlesztése – ma nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.
