A magyar miniszterelnök saját bevallása szerint minden héten kijelöl egy napot, amit csak olvasásra fordít, hogy megértse ellenfeleit és az egyre bonyolultabb világot. Összegyűjtöttük, hogy mely könyveket olvasta vagy olvassa Orbán Viktor.
A CPAC Hungary konzervatív konferencián tartott beszédében a miniszterelnök 12 pontot nevezett meg a siker receptjeként. A recept elkészült. Magyarország az a laboratórium, ahol a progresszív dominancia ellenszerét kikísérleteztük. Mi már levettük a laboratóriumi orvosi köpenyt, Magyarország most tavasszal megkapta a negyedik dózist, és jelentem: a beteg teljesen meggyógyult – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt is elmondta, hogy a tizenkét pontból álló recept nyílt felhasználású, szabadon elvihető, a tizenkettes „a magyar szabadságharcosok szerencseszáma”.
Nyolcadik pontnak az olvasást nevezte meg: mindennap olvassunk.
„A book a day, keeps the defeat away. Tudom, hogy ez furcsán hat. Nem vagyok tudós ember, de a helyzet az, hogy a bonyolult dolgok megértésére és átadására a könyveknél eddig még nem találtak fel jobb eszközt. A világ pedig egyre bonyolultabb, időt kell rá szánni, hogy megértsük. Például én magam minden héten kijelölök egy napot, amit csak olvasásra fordítok. Az olvasás abban is segít, hogy megértsük, mit gondolnak ellenfeleink, és hol hibázik az ő észjárásuk. Ha ez megvan, a többi már csak technikai munka. Le kell fordítani mindezt a hétköznapi cselekvés és a politikai kommunikáció nyelvére. Igaz, hogy a spin doctor egy hasznos állatfajta, de megérteni a problémát, nekünk, politikacsinálóknak kell” – fejtette ki Orbán Viktor.
Harari adott egy tanácsot
Az Index korábban közölt már cikkeket arról: a miniszterelnök mit olvas, vagy mit lehet tudni arról, hogy mely szerzőket részesíti előnyben. Maga Orbán Viktor is ajánlott már könyveket a Facebook-oldalán, vagy az általa megosztott fotókról derült ki, hogy milyen műveket tart a keze ügyében, milyen szellemi táplálékot választ magának kikapcsolódásként.
A nemzetközi hírnevet szerző Yuval Noah Harari művei állítólag nagy hatással voltak Orbán Viktorra. Az izraeli történész neve azóta széles körben ismertté vált Magyarországon is, két legismertebb könyve, a Sapiens és a Homo deus (Animus Kiadó) nagy sikerrel jelent meg magyarul.
Harari könyveinek fókuszában a világtörténelem és az emberi fejlődés áll, mindezekről alkotott gondolatait közérthetően, könnyen olvashatóan tálalta, noha a Homo deusban vázolt lehetséges jövővel kapcsolatban van mit emészteni. Az izraeli történész szerint az emberiség két részre szakadhat: a munkanélküliek és alkalmazhatatlanok, vagyis a „haszontalanok osztályára” és a továbbfejlesztett emberek kicsi, kiváltságos elitjére, a „szuperemberekre”.
A 21 lecke a 21. századra című könyvének magyar megjelenésének apropójából az Index interjút készített Hararivel, aki reagált arra is, mi igaz abból a pletykából, hogy tanácsokat adott Orbán Viktornak.
Soha nem adtam tanácsot Orbán úrnak, sem vele, sem más magyar politikai vezetővel nem álltam kapcsolatban. Egyébként minden vezetőnek az lenne a tanácsom, hogy ne vezesse félre az embereket a múltról szóló nosztalgikus fantáziákkal. Inkább gondolkodjon komolyan a jövő problémáiról. Az emberiség ma három fő problémával néz szembe: a nukleáris háborúval, a klímaváltozással és a technológiai töréssel
– fogalmazott az izraeli történész négy évvel ezelőtt.
Erőteljes inspirációt jelentett
„A könyv, amit Orbán az ágya mellett tart” címmel közölt 2019-ben az Index cikket Guglielmo Ferrero (1871–1942) olasz történészről, filozófusról, regényíróról és publicistáról. A 2019-es európai parlamenti választások előtt Orbán Viktor interjút adott a La Stampa nevű olasz napilapnak, amely azt írta, hogy a magyar miniszterelnök hosszasan értekezett Guglielmo Ferreróról, illetve a hatalomról és a Római Birodalom nemzeteiről szóló könyveiről, amelyek ott vannak az éjjeliszekrényén és a saját könyvtárában.
Ferrero 2001-ben magyarul megjelent A hatalom – A legitimitás elvei a történelemben című könyve (Kairosz Kiadó) manapság is igényelhető és megvásárolható az online könyváruházakból, illetve az olasz történész több más műve elérhető e-könyv formájában.
Orbán Viktor kedvenc szerzői közé tartozik Niall Ferguson skót–amerikai történész, akinek több könyve is megvásárolható a legtöbb magyarországi könyvesboltban.
„(…) örömmel fogadtam a fölkérést a főelőadónk személye miatt is. Könyvei rendkívüli jelentőségűek voltak a számomra. (…) A mai főelőadónk munkái, könyvei, magyarul is megjelent könyvei komoly segítséget és erőteljes inspirációt jelentettek a számomra” – fogalmazott Orbán Viktor.
Azt is elmondta: Ferguson Civilizáció – Nyugat és a többiek című könyvéből (Scolar Kiadó) értette meg például, hogy a Kelet és Kína felemelkedésében nincsen semmi rendkívüli.
Az emberiség történetét áttekintve, az a logikus, hogy a világgazdaság centruma Keleten van. Az a tény, hogy a XXI. század Ázsia százada lesz, egyáltalán nem az ördögtől való
– jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor ajánlása
Tavaly augusztusban a Facebook-oldalán „nyári könyvajánló” felütéssel posztolt egy fotót, amelyen négy kötet szerepelt:
Helen Russell: Egy év a világ legboldogabb országában (HVG Könyvek) – A könyv a dán boldogság receptjéről szól, a dánok ugyanis állítólag boldognak születtek. Orbán Viktor ismert olvasmányai közül talán a „legkönnyedebb” hangvételű könyv.
Boyé Lafayette De Mente: A kínai észjárás (Pallas Athéné Könyvkiadó Kft.) – Az ukrajnai háború óta a Kínáról szóló és a Kínával kapcsolatos hírek, mintha háttérbe szorultak volna (legalábbis a magyar sajtóban), noha a „keleti birodalom” jelentősége és geopolitikai hangsúlya az orosz–ukrán konfliktus szempontjából sem elhanyagolható. A kínai viselkedésmódról és észjárásról szóló könyv most is aktuális, és még nagyon-nagyon sokáig az is marad.
A miniszterelnök április 28-án egy Facebook-videóban jelentett be nyugdíjemelést. Az íróasztalán több kisebb-nagyobb könyvkupac is látható volt, és bár nem mindegyik kötet címe olvasható, van amelyik a borítója alapján vált beazonosíthatóvá.
Ezek között van – Dreher könyvén kívül – a Schmidt Mária vezette XXI. Század Intézet munkatársai által írt A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában című kötet (Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány). Mint már a cím nyilvánvalóvá teszi, a könyv kilenc szerzője a „Soros-hadművelet” közép- és kelet-európai lépéseit, akcióit ismerteti. Érdekesség, hogy Ukrajna például külön fejezetet kapott.
Orbán Viktor íróasztalán található még T. S. Eliot: A keresztény társadalom eszméje című kötete (Századvég), és Szilvay Gergelynek, a Mandiner újságírójának A gender-elmélet kritikája című könyve is (Alapjogokért Központ). Utóbbi előszavában Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója és a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöke azt írta, a könyvből „alapos és kimerítő” betekintést kap az olvasó a „gender-kérdésbe”, „abba az őrületbe, melynek hétköznapivá transzformálásával akarják velünk elhitetni annak magától értetődőségét”.
