Két járvány sújtotta év után 2022-ben ismét több százezren vettek részt a végre korlátozások nélkül megrendezett pünkösdszombati csíksomlyói búcsún, amely az idén június 4-ére, a nemzeti összetartozás napjára esett. A háborús helyzetre való tekintettel a búcsún külön köszöntötték a Kárpátaljáról érkezett zarándokokat.
A búcsú szónoka, Udvardy György veszprémi érsek szerint nemcsak áhítani, hanem teremteni kell a békét, és a békéért kockázatot is kell vállalni. A ferences szerzetesek jelmondatára, a Pax et bonum-ra (Béke és jóság) építette prédikációját. Elmondta: „a béke Isten ajándéka, de a békét teremteni kell. Azt, hogy boldogok a békességben élők, a békességesek, úgy érthetjük helyesen, hogy boldogok, akik teremtik a békét” – értelmezte a bibliai tanítást.
Hozzátette: a béketeremtés kockázattal is jár. Az ukrajnai háborúra utalva kijelentette: sok és sokféle erő lép fel a béke és a béketeremtő ellen is. Ferenc pápa 2019-ben Csíksomlyón mondott prédikációját idézve ugyanakkor hangsúlyozta: „aki kockáztat, azt az Isten nem hagyja magára. A békéért tehát kockáztatni kell, a békéért meg kell küzdeni”.
Az érsek úgy vélte: a béke mindig az igazságosság gyümölcseként születik meg, és boldogok a békességteremtők, akik képesek áldozatot hozni a békéért, nincs béke azonban a gonoszok számára.
Az érsek a ferences jelmondatot idézve kijelentette: azzal munkálhatjuk a békét, ha tesszük a jót. Hozzátette: megszoktuk és úgy tekintjük, hogy a béke és a jóság jár nekünk, megillet bennünket. Pedig a jóért is, akárcsak a békéért meg kell küzdeni.
„Elsőként is, újból is, akár félremagyarázottan, megfélemlítetten is teszem a jót, szolgálom a mások javát. A békétlenségből, egy megromlott kapcsolatból nincs kiút pusztán a sérelmek, a vélt vagy valós igazságok ismételgetése vagy azok elismertetése utáni vágyam dédelgetése által” – állapította meg.
Úgy vélte: a csíksomlyói zarándokok feladata a béke teremtése, a jó kezdeményezése, és ez megkívánja a radikális döntést a jó és a rossz között, az élet és a halál között. Ferenc pápa buzdítását idézte: „küzdelem, éberség, megkülönböztetés”.
Megjegyezte: a megszokott élet sok esetben meggyengítette az emberek küzdelemre való készségét. „Könnyű feladni, lemondani hagyományról, ünnepről, ünneplésről, találkozásról, családról, házasságról, gyermekről, idős szülőről, igazságról, kultúráról, nemzetről, a hit szerinti mindennapokról. A pápa szavaival ez nem más, mint lelki korrupció, egyfajta önelégült vakság. Indok persze mindig van, de ez gyengíti belső, hitből fakadó életünket, az örök életre való vágyunkat, elhomályosítja a végső ítélet valóságát, és ez nagyon veszélyes” – állapította meg.
Úgy vélte, küzdeni kell a jóért, ami az ember, a közösség, az egyház és a nemzet javát szolgálja. A küzdelemhez pedig a hívő embernek erős fegyverei vannak az Istentől. Aki a Szentlélek erejébe vetett bizalom nélkül éli az életét, eleve elveszítette a küzdelmet.
Udvardy György úgy fogalmazott, hogy a békét és a jót minden ember számára akarni kell, „de kiemelten azok számára, akikkel összeköt együvé tartozásunk, akikért különös felelősséggel tartozunk”.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Torockón, a Duna-napon tartott beszédében megemlítette, hogy 345 ezren vettek részt a csíksomlyói búcsún. Úgy vélte, hogy akit egyszer megérintett Csíksomlyó szelleme, annak az év pünkösdtől pünkösdig tart.
Potápi Árpád János egyébként a lovas zarándoklat részvevőjeként érkezett a csíksomlyói hegynyeregbe, ahol az imaszándékokkal érkező zarándokok péntek esti fogadásán mondott beszédében az utóbbi évek legfontosabb eredményei közé sorolta a nemzeti összetartozás tudatának megerősítését.
„A legfontosabb az, hogy a nemzeti összetartozás érzését, a magyarság élményét, a hazaszeretet élményét meg tudtuk erősíteni gyermekeinkben, fiataljainkban, magyar közösségeinkben, Magyarországon, a Kárpát-medence régióiban és a diaszpórában egyaránt” – emelte ki az államtitkár.
