Elismerését fejezte ki Dunja Mijatović, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa Magyarországnak az Ukrajnából menekülők számára nyitott határpolitikája, valamint méltányos és hatékony menekültügyi rendszere miatt, ugyanakkor aggodalmának adott hangot, amiért véleménye szerint a magyar szabályozás az Unión kívüli országokból érkezőket és az érvényes személyazonossági okmányok nélkülieket kizárja az ideiglenes védelmi rendszerből.
Dunja Mijatović Pintér Sándor belügyminiszternek címzett, kedden közzétett levelében amellett, hogy mélységes elismerését fejezte ki a magyar hatóságok és a magyar emberek által az Ukrajnából menekültek befogadása során tanúsított szolidaritásért és nagylelkűségért, azt írta: ismeretei szerint az Ukrajnából menekülők túlnyomó többsége csupán átutazott Magyarországon, és június 1-jéig mindössze mintegy 23 ezer ideiglenes védelem iránti kérelmet nyújtottak be az országban.
Szavai szerint ez meglehetősen csekély hányadát teszi ki annak a csaknem 700 ezer ukrajnainak, akik érkezését ugyanebben az időszakban a magyar hatóságok jelentették, továbbá – mint írta – aggodalomra ad okot, hogy a menekülők esetleg nem kapnak kellő tájékoztatást a számukra járó védelmi lehetőségekről.
Közölte továbbá, hogy számos panasz érkezett a roma jogvédő szervezetektől a határ menti településeken és Budapesten, az átmeneti szállásokon és a humanitárius segítségnyújtás során tapasztalt, romákat ért diszkriminatív viselkedés miatt.
„Szeretném megismételni, hogy a segítségnyújtást és a jogokhoz való hatékony hozzáférést mindenki számára megkülönböztetéstől mentesen kell biztosítani. Ösztönözni szeretném önöket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak biztosítására, hogy a romák sajátos helyzetét, sebezhetőségüket és nehézségeiket megfelelően vegyék figyelembe” – fogalmazott.
Az emberi jogi biztos arra kérte a magyar hatóságokat, hogy ismerjék el, értékeljék és minden lehetséges módon támogassák a menekülteket segítő, számukra tájékoztatást és jogi tanácsadást nyújtó civil szervezeteket annak érdekében, hogy minden rászoruló megfelelő ellátást és segítségek megkaphasson.
Mijatović mélységesen aggasztónak nevezte egyes Unión kívüli országok állampolgárainak és az érvényes személyazonossági okmányok nélkülieknek a helyzetét, akiket – mint írta – a magyar szabályozás kizár az ideiglenes védelmi rendszerből, és akiknek a 2015 szeptemberében bejelentett tömeges migrációs válsághelyzet miatt nincs lehetőségük nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtani Magyarországon. Véleménye szerint a számukra biztosított humanitárius tartózkodási engedély nem szolgál előnyökkel, és nincs jogbiztonságuk. A jelenlegi jogszabályi keretek ugyanis arra köteleznék az ilyen embereket, hogy Kijevbe utazzanak, és időpontot kérjenek az ottani magyar nagykövetségen, hogy bejelentsék magyarországi menedékkérési szándékukat, ha nem utasítják ki őket Szerbiába – írta az emberi jogi biztos.
„Ez a helyzet véleményem szerint a Magyarországon jelenleg érvényben lévő menekültügyi jogszabályi keret elégtelenségét és fenntarthatatlanságát mutatja” – fogalmazott.
Mijatović sajnálatosnak és problematikusnak nevezte a magyar kormánytisztviselők retorikáját is, amely – véleménye szerint – az ukránokat igazi menekültként tartja számon, amíg az atrocitások és háborúk elől máshonnan menekülőket gazdasági bevándorlóként. A retorika ellentmond annak az alapelvnek, hogy az emberi jogok azért léteznek, hogy mindenkit azonos módon védjenek, nemzeti vagy etnikai származástól, bőrszíntől vagy meggyőződéstől függetlenül – írta levelében a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa.
