A nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, jelentette ki Szili Katalin autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott szombaton Budapesten, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) közgyűlésén, ahol a nemzeti kisebbségvédelemről és az autonómiáról tartott előadásában azt hangsúlyozta, hogy az őshonos kisebbségek európai jogairól szóló diskurzusba fontos beemelni a nemzeti jelzőt.
Az Európai Unióban minden kisebbséggel szívesen foglalkoznak, azonban az európai közösség lakosságának 10 százalékát kitevő őshonos kisebbségekkel, mintegy 50 millió emberrel nem óhajtanak, mondta, majd példaként említette, hogy 2019-ben az Európai Parlament határozatot fogadott el az afrikai származású emberek alapvető jogairól, amelyek között a munkához és lakhatáshoz való jogukat is elismerte, miközben nem hozott hasonló határozatot az őshonos kisebbségekről. Szili Katalin leszögezte, ezért Magyarország az Európa Tanácson (ET) keresztül képviseli ezzel kapcsolatos javaslatait.
Szili Katalin (Fotó: MTI)
A miniszterelnöki megbízott a feladatok között említette a nemzetközi intézményrendszer tematizálását, illetve a jogsértések és jogfosztások bemutatását. Mint mondta, az ET magyar elnöksége több konferenciát is szervezett a kisebbségvédelemről, amelynek nyomán született egy Strasbourgi Nyilatkozat elnevezésű dokumentum is. A nyilatkozat rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy.
Szerepel benne az is, hogy a nemzeti identitás elválik az állampolgárságtól, hangsúlyozta Szili Katalin. A politikus szerint ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, mivel a kisebbségvédelem alapja az identitás védelme, egyúttal az identitás védelméhez való jogot különösen fontosnak nevezte a globalizálódó világban, ezért javasolta: a közgyűlés záródokumentumába kerüljön be, hogy a NYEOMSZSZ kiáll a kormány elmúlt tíz évben folytatott következetes nemzetpolitikája mellett, egyúttal támogatja az ET magyar elnöksége által elfogadott Strasbourgi Nyilatkozatot, és kiáll a Minority Safepack és Nemzeti régiók elnevezésű európai polgári kezdeményezés mellett.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára javaslatot tett a NYEOMSZSZ nyugat-európaiból összeurópai szervezetté alakítására, szorgalmazta közép-európai és balkáni országok bevonását a szervezetbe. Úgy fogalmazott, hogy a tavalyi és az idei nemzetpolitikát a kiszámíthatóság és folytonosság, valamint a járványhelyzethez való alkalmazkodás jellemezte, majd hozzátette, tavaly 82 nemzeti jelentőségi intézmény 12 nemzeti jelentőségű programját, összesen 270 ilyen tevékenységet támogattak, köztük a NYEOMSSZ működését is.
Potápi Árpád János (Fotó: MTI)
Az államtitkár szólt az idei Nemzeti Újrakezdés Program diaszpóra alprogramjáról, amelynek keretében működésre és fejlesztésre 208 pályázatot támogattak csaknem 132 millió forinttal, továbbá 138 pályázó rendezvényeit támogatták mintegy 43 millió forinttal. A mintegy 250 hétvégi magyar iskola és az azokhoz kötődő óvodák működtetése szempontjából kiemelte a civil szervezetek és egyházak jelentőségét, amelyek fejlődését dinamikusnak nevezte, majd kitért arra is, hogy új hétvégi iskolák is alakultak.
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon való részvételhez a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak regisztrációval kell rendelkezniük, amelyet legkésőbb 2021. decemberig meg kell tenniük.
