Fontos erősíteni az Európa Tanács (ET) szerepét, és „nem lehet hagyni, hogy a sokkal erősebb anyagi és politikai eszközökkel rendelkező Európai Unió elhalványítsa annak mandátumát" – hangsúlyozta Varga Judit, Magyarország igazságügyi minisztere az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői ülésén. Közölte, Magyarország tölti be május és november között az ET miniszteri bizottságának elnöki tisztségét, majd hozzátette, jelenleg is érvényes az ET 70 évvel ezelőtti alapításának szellemisége, hogy az államokat ugyanazok az eszmék és értékek kössék össze. Emellett ugyanolyan fontos az államok sokszínűsége, a nemzeti szuverenitás, hiszen a tagállamoknak eltérőek a jogi, kulturális és történelmi hagyományaik – hangsúlyozta a miniszter, aki a magyar ET-elnökség prioritásait úgy értékelte, hogy azok jövőorientáltak, pragmatikusak, valamint azok között a nemzeti kisebbségek hatékony védelme a leghangsúlyosabban szerepel.
Varga Judit beszélt arról is: egyértelműen érezhető, hogy van egyfajta implicit rivalizálás az EU és az ET között, majd hitet tett utóbbi szerepének erősítése mellett. „Ebben a magyar elnökség mindenképpen partner lesz" – jelentette ki, majd a magyar elnökség alatt képviselt szakpolitikai témák kapcsán kifejtette: október 4-én tartják meg az ET igazságügyi minisztereinek konferenciáját az igazságügy digitalizációjának tárgyában, amelyet megelőz a bírósági, végrehajtói és közjegyzői informatikai rendszereket működtető szakértők egyeztetése is. Úgy folytatta: novemberben rendeznek konferenciát az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a bíróság joggyakorlata a magyar bíróságok jogalkalmazása tárgyában. Varga Judit tájékoztatása szerint az idén esedékes az ET számítógépes bűnözés elleni egyezményének (Budapesti Egyezmény) 20 éves jubileuma. Utalta arra, hogy a kiberbűnözés elleni fellépés egyezményének 12-18 havonta megrendezett Octopus konferencia idei budapesti lebonyolítására a járványhelyzet miatt többféle forgatókönyvvel is készülnek. Varga Judit megjegyezte azt is, hogy „Magyarország élen jár a kiberbűnözés elleni küzdelem tapasztalatainak megosztásában."
Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a magyar ET-elnökség több prioritást képvisel. Ezek között említette a nemzeti kisebbségek védelmének hatékony előmozdítását, a jövő generáció ügyét, az ifjúságpolitikát, a vallásközi párbeszéd előmozdítását, a jövő kihívásait – köztük a kiberbűnözést és a mesterséges intelligenciát – és a környezetügyet. Mint jelezte, kisebbségügyben két-két tanácskozást rendeznek Budapesten és Strasbourgban. Sztáray Péter András egyúttal javaslatot tett arra, hogy a külügyi bizottság az elnökség elején adjon ki nyilatkozatot annak kapcsán, hogy a visegrádi együttműködésben július 1-je és június 30-a közötti esedékes a magyar elnökség, az államtitkár megjegyezte: a V4-es partnerországokkal jelenleg zajlik a prioritások egyeztetése. Úgy vélte, Magyarország fontos időszakban veszi át a tisztséget, majd a V4-es együttműködés nagy előnyének nevezte, hogy abban nincsenek kötelező formák és keretek. A négy állam azokon a területeken lép fel együtt, ahol konszenzust talál – mutatott rá, hozzátéve, hogy a V4-es országok „még nehéz helyzetekben" is meg tudták fogalmazni ezeket a közös pontokat.
Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke elmondta, a két elnökség növelni fogja a figyelmet Magyarország, és ezzel együtt az ország lehetőségei és a mozgástere is nőni fog. Emlékeztetett arra, hogy az EU május 9-én indítja el a jövőről szóló vitát, amellyel kapcsolatban a magyar kormány álláspontja, hogy „Európa nemcsak az EU, hanem a teljes kontinens". Az EU-nak figyelmet kell szentelnie a nem uniós országok jövőjének is, ezért az ET-vel való együttműködés kiemelten fontos – hangsúlyozta a bizottsági elnök.
