Számos szempontból ellentmondásosnak nevezte az Európai Bíróság Magyarországnak a Sargentini-jelentés megszavazásának módja miatt benyújtott keresetét elutasító döntését Varga Judit a Magyar Nemzetnek nyilatkozva. Az igazságügyi miniszter szerint az elmúlt időszak brüsszeli történései az európai baloldal politikai játszmájának tekinthetők és jogbiztonsági kérdéseket is felvetnek.
Az Európai Parlament (EP) 2018 őszén adott zöld jelzést a Judith Sargentini nevével fémjelzett, Magyarországgal szembeni kritikus jelentésnek. A szavazáskor a tartózkodó szavazatokat nem számolták leadott voksnak, így sikerült elérni a jelentés megszavazásához, illetve a hetes cikkely aktiválásához szükséges kétharmados támogatottságot. A magyar kormány ezután az eljárásrendi szabálytalanságra hivatkozva fordult az uniós bírósághoz.
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament eljárást fontolgat az Európai Bizottsággal szemben, mert a képviselők szerint a bizottság jogsértést követ el, amikor nem alkalmazza a január 1-jével életbe lépett jogállamisági feltételrendszert rögzítő jogszabályt, amelyet Magyarország és Lengyelország is megtámadott az Európai Unió Bíróságán, a miniszter leszögezte: „tipikus brüsszeli hatalmi viszályt láthatunk".
„A kérdés, hogy ki a főnök: a tagállamok vagy az Európai Parlament? Egyértelmű a válasz: a decemberi politikai megállapodásban nem is volt szerepe az Európai Parlamentnek, hiszen a szerződések nem adnak neki efféle legitimitást. Mégis a balliberális képviselők fenyegetik most a bizottságot, az alku egyik tényleges szereplőjét" – húzta alá a miniszter.
Emlékeztetett, hogy az EP gyorsított eljárást kért az EU bíróságától az ügyben, és felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy míg a Sargentini-per ítéletére csaknem három évet kellett várni, az uniós forrásokhoz rendelt feltételrendszer ügyében alig féléves bírósági eljárást sürgetnek az EP-képviselők.
„Állítsuk szembe a két kérdést egymással! Az Európai Unió történetének egyik legösszetettebb jogi természetű ügyében gyorsított döntést akarnak, de egy egyszerű eljárásjogi kérdésben három évet vártunk a döntésre. Hol van itt a jogbiztonság?" – tette fel a kérdést a tárcavezető.
A miniszter úgy vélte, ha az EP a jövőben több hatalmat kapna – ahogy az európai baloldal és a magyar ellenzéki EP-képviselők követelik –, akkor ilyen módon élne vissza azzal.
