Egy olyan korszakalkotó közjogi dokumentumnak, mint amilyen az alaptörvény, a legfőbb üzenete az, hogy Magyarország magyar ország akar maradni – hangoztatta az Országgyűlés elnöke a Magyar Jogász Egylet Értékek és intézmények a tízéves alaptörvényben című konferencia megnyitóján, a Kúria dísztermében pénteken.
Kövér László (Fotó: MTI)
Kövér László azt mondta: „a több mint ezeréves Kárpát-medencei magyar történelemben egy demokratikusan megválasztott Országgyűlés által 2011-ben megalkotott első írott alkotmányunk szerint mi, magyarok a jövőben is önrendelkező és cselekvőképes államban, önazonosságát megőrző nemzetként és demokratikus jogrendben akarunk élni". Az üzenet pedig az idő múlásával nem halkul, hanem erősödik, és az erre adott válasz politikai értelemben világos választóvonalat rajzol azok közé, akik a 21. században a magyar államot, a nemzetet és a demokratikus jogrendet erősítenék, illetve azok közé, akik sorvasztani akarják – tette hozzá.
A házelnök az alaptörvényt közjogi védműnek nevezte, amely olyan alapértékeket véd, amelyek nemcsak a magyar jövő zálogai, hanem olyan értékek, amelyek nélkül a 21. században egyetlen európai állam és nemzet sem lehet sikeres. Azt mondta: politikai példa, mérce és a bátorság forrása lehet mindazok számára, akik közösségi létüket a jövőben is változatlanul államban, nemzetben és demokráciában képzelik el.
A magyar alaptörvény sikere egyben azok kudarcát is jelentheti, akik az államok feletti birodalmi rendszerek, nemzeti identitás és kulturális hagyományok nélküli fogyasztói tömegek és választási legitimációval nem rendelkező, de uralmi helyzetben lévő érdekcsoportok – szép új világát tervezik – jelentette ki a házelnök.
Trócsányi László fideszes európai parlamenti képviselő, a Magyar Jogász Egylet elnöke köszöntőjében rámutatott: „a 2011-es alaptörvény megtestesíti a múlt, a jelen és a jövő generációinak szövetségét, választ ad arra, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hová tartunk", valamint „választ ad értékeinkre, és rögzíti elidegeníthetetlen jogainkat".
A konferencia megnyitóján Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság és Varga Zs. András, a Kúria elnöke az alaptörvény elleni támadások veszélyeire figyelmeztetett és az alkotmány védelmére hívott fel.
Sulyok Tamás kiemelte: a társadalmi béke és közrend alapja az alkotmány, az ellene indított támadások a társadalmi rendet, a polgárok életét, testi épségét és vagyonbiztonságát fenyegetik. Az ilyen jelenségek a demokratikus párbeszéd keretein kívül vannak és az Alkotmánybíróság csak zéró toleranciát alkalmazhat velük szemben.
Varga Zs. András arról beszélt, hogy alkotmányos puccs megtervezése folyik, az alaptörvény megtörése pedig a szuverén magyar állam megtörését jelentené. Az alaptörvényt védelmezni kell a támadásokkal szemben. A jogállam, a hatalommegosztás érték, de ha bűnöző szervezetek kezébe kerül, az államnak és a jognak fel kell lépnie ellene.
Varga Judit (Fotó: MTI)
Az alaptörvény mint Magyarország jogrendszerének alapja, pajzsként védi külső és belső szuverenitásunkat, önazonosságunkat, valamint alkotmányos identitásunkat – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a konferencián. Ecsetelte, hogy az alaptörvény nem egyszerű alaki szabályok gyűjteménye, hanem élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
E formák pedig keresztény tradícióink, illetve kultúránk megtartása, önazonosságunk védelme, az elszakított nemzettestek iránti felelősség, az emberi méltóság tisztelete, a családok védelme és a jövő nemzedék boldogulásának biztosítása – összegezte a tárcavezető.
Hozzátette: „ennek megfelelősen büszkén vállaljuk, hogy Magyarország az alkotmányos hagyományaira tekintettel keresztény ország. E sziklaszilárd alapokon nyugvó világnézet alapján tudjuk, hogy felebarátainkon segítenünk kell, méghozzá ott, ahol a baj keletkezett".
Varga Judit kitért arra is: a magyar kormány következetesen képviseli azt az alaptörvényből eredő álláspontot, hogy kizárólag a magyar emberek dönthetik el, kikkel szeretnének együtt élni. A miniszter elmondta, Magyarország következetesen védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő közötti, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget. Az alkotmányos védelmen túl folyamatosan bővülő családpolitikai intézkedésekkel kívánja elérni, hogy azok a fiatalok, akik családalapításban gondolkodnak, kapjanak meg minden ehhez szükséges támogatást – közölte.
A miniszter kiemelte: az alaptörvény, bár a jogrendszer fundamentuma, figyelemmel van a folyamatosan változó világ kihívásaira is. Korszerűsége többek között olyan rendelkezésekben mutatkozik meg, mint a megörökölt adósságcsapda kezelése, a jövő generáció kitüntetett szerepének elismerése, a természeti erőforrások és kulturális értékek megőrzésének elve és a fenntarthatósági klauzula beillesztése a törvénybe.
