Öt népszavazási kezdeményezés hitelesítését tagadta meg pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), a kérdések az üvegházhatású gázok kibocsátásával, a milliárdosok különadójával, a pártok költségvetési támogatásával, az ingyenes egészségüggyel, valamint a köznevelési intézmények vezetőinek megválasztásával foglalkoztak.
A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt november 6-ától nem lehetett népszavazásokat kezdeményezni, a kormány azonban július 21-étől ismét lehetővé tette az országos népszavazás kezdeményezését, a már benyújtott kezdeményezések esetében pedig a határidők újraindultak, így az NVB pénteki ülésén el tudta bírálni a korábban már benyújtott kezdeményezéseket.
Keresztényi Zoltán magánszemély kérdése arra vonatkozott, hogy a részben, vagy egészben állami költségvetésből finanszírozott köznevelési intézmények vezetőjének megválasztásánál az intézmény fenntartójának, a nevelőtestületnek és a szülői szervezetnek a diákönkormányzattal együtt egyharmad-egyharmad szavazati joga legyen.
Az NVB többsége megtagadta a kezdeményezések hitelesítését, mert az nem felel meg az egyértelműség követelményének. Téglási András, az NVB elnöke a határozattervezet vitájában felhívta a figyelmet arra, nincs minden köznevelési intézménynél – például az óvodáknál – diákönkormányzat, és szülői szervezet létrehozása sem kötelező.
A Magyar Munkáspárt három kezdeményezésének hitelesítését is megtagadta az NVB. Az első az alaptörvényre hivatkozva – amely szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez – mindenki számára elérhető, ingyenes, államilag biztosított egészségügyet szeretett volna bevezetni. Az NVB egyhangú döntéssel megtagadta a hitelesítését, mert a kérdés érinti a társadalombiztosítási ellátásról szóló törvényt, márpedig az járulékokról szóló törvénynek minősül, amiről nem lehet népszavazást tartani.
Emellett hosszútávú jelentős költségvetési kiadást irányoz elő, és arról sem lehet népszavazást tartani, ráadásul nem felel meg az egyértelműség követelményének sem, például az „elérhető egészségügy" kifejezés miatt.
A második kérdés arra vonatkozott, hogy a magyarországi politikai pártok ne részesüljenek költségvetési támogatásban, az NVB egyhangú döntéssel ezt sem hitelesítette, mivel a pártalapítványok támogatásáról a központi költségvetés rendelkezik, így a kérdés tiltott tárgykörbe ütközik.
A harmadik kérdés azt célozta, hogy a milliárdosok különadóval járuljanak hozzá a koronavírus-járvány költségeihez, de az NVB ennek a hitelesítését is egyhangúlag megtagadta, mert az új adónem bevezetéséről sem lehet népszavazást tartani, emellett a kérdés nem egyértelmű, például nem tartalmazza, ki lenne az adó alanya, ki tartozik a „milliárdosok" fogalmi körébe, és, hogy jövedelem- vagy vagyon alapján kell-e kivetni az új adót.
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke azt a kezdeményezést nyújtotta be hitelesítésre, hogy Magyarország 2030-ra 65 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az NVB nem hitelesítette a kezdeményezést, ugyanis egy eredményes népszavazás három évig köti az Országgyűlést, a kezdeményezés azonban 2030-ig teljesítendő kötelezettségvállalás bevezetését célozza. Így a kérdés az NVB többsége szerint megtéveszti a választókat, amikor azt sugallja, az igen válasszal öt-hat évig tartó kötelezettséget róna az Országgyűlésre.
Az NVB pénteken elnapolta a Civil Mozgalom Egyesület tavaly szeptemberben benyújtott és a kötelező védőoltással kapcsolatos kezdeményezésének elbírálását. A kormány ugyanis csütörtökön úgy döntött, hogy az egészségügyi dolgozók számára előírja a kötelező védőoltást, ez azonban még nem jelenhetett meg az NVB határozattervezetében, így a testület úgy döntött, későbbre halasztja a döntést.
Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.
