Csütörtökön ismét a jogállamiság kérdésében rendeztek vitát, amelyet a testület baloldali és liberális frakciói szorgalmaztak. A Magyar Nemzet beszámolt arról, hogy ezek, a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben jogállami kételyeket megfogalmazó frakciók attól tartanak, hogy az Európai Bizottság, mint a szerződések őre, nem fog azonnal, január 1-jétől kezdődően vizsgálatot indítani a potenciális jogsértések ügyében, hanem kivárja, amíg az EU Bírósága döntést hoz az ügyben.
A magyar és a lengyel kormány már múlt év végén jelezte, hogy jogi úton támadja meg a jogállamisági rendeletet, ezzel azonban vártak az utolsó pillanatig. Varga Judit igazságügyi miniszter tegnap közölte Facebook-oldalán, hogy Magyarország és Lengyelország csütörtökön benyújtotta keresetét az Európai Bíróságon a jogállamisági mechanizmus néven ismert, hivatalos nevén az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló jogszabályt, amelyet tavaly karácsony előtt fogadtak el.
„A baloldal túl messzire ment, amikor a járvány közepén támadást indított Magyarország ellen" – írta Varga Judit igazságügyi miniszter közösségi oldalán csütörtökön.
„Ezt a támadást elhárítottuk, és sikerült megvédenünk a magyar érdekeket az uniós költségvetésben. Azonban azt, ami jogellenes, nem hagyhatjuk szó nélkül!" – fogalmazott.
Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta: „nem engedhetjük, hogy a jogbiztonságot súlyosan sértő uniós jogszabály hatályban maradjon, ezért ahogy tavaly megígértük, Lengyelországgal együtt szerdán az Európai Unió Bírósága előtt megtámadjuk a kondicionalitás rendeletet".
„Győzzön ismét a józan ész!" – zárta bejegyzését Varga Judit.
Az Európai Parlamentben ezt sokan másként látták a tegnapi vitán. A Magyar Nemzet tudósítása szerint olyan szociáldemokrata EP-képviselő is akadt, aki a tagállamoknak már nem is adna beleszólást a folyamatba.
Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztos a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásáról tartott vitán igyekezett lehűteni a kedélyeket. „Az Európai Bizottság szükség esetén késedelem nélkül eljárást fog indítani a jogállamisági mechanizmus keretében, tisztességes, kiszámítható és arányos feltételek alapján" – jelentette ki. Azt mondta, a testület egy esetleges eljárás megindítása előtt értelmezi és elemzi a különböző forrásból beérkező információkat annak érdekében, hogy azonosítsa a jogállamiság szabályainak megsértését.
Amennyiben megállapítást nyer, hogy bizonyos intézkedések az uniós források védelmét szolgáló rendelet hatálya alá esnek, az Európai Bizottság késedelem nélkül eljárást fog indítani az adott tagországgal szemben, hogy megvédje az Európai Unió költségvetését és pénzügyi érdekeit – hangsúlyozta. Kiemelte: tisztességesen, részrehajlás nélkül kell elemezni a tagállami helyzetet, és be kell tartani az arányosság elvét, ugyanakkor fontos, hogy a végső kedvezményezettek érdekei se sérüljenek.
Az uniós biztos az Európai Unió számára történelmi jelentőségűnek nevezte a jogállamisági mechanizmus létrejöttét, véleménye szerint ugyanis az EU most először rendelkezik olyan eszközzel, amely lehetőséget ad arra, hogy megvédje költségvetését és pénzügyi érdekeit. Az új mechanizmus kiegészíti a már létező egyéb eljárások körét, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), és hamarosan a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző Európai Ügyészség (EPPO) jogköreit – mondta.
Arról is beszélt, ha egy uniós tagállam az Európai Unió Bíróságához fordul a mechanizmussal összefüggésben, az uniós bizottság figyelembe fogja venni az bíróság észrevételeit. A bizottság nem készül arra, hogy a mechanizmushoz csatolni kívánt útmutatás bemutatása előtt eljárást indítson egy tagállammal szemben – közölte. Olyan módon kell a mechanizmust alkalmazni, hogy az eszköz sikeres legyen arra nézve, hogy a jogállamiság ne csak a szellemében, hanem a valóságban is megvalósuljon – tette hozzá az uniós biztos.
Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában arra emlékeztet, hogy decemberben az uniós tagállamok vezetői történelmi jelentőségű megállapodást kötöttek, s ebben világosan rögzítették, hogy semmilyen világnézeti előírást vagy feltételt nem lehet költségvetési eszközökkel számon kérni a tagországokon. Kijelentette: az uniós fejlesztési források arra valók, hogy a tagállamokat közelebb hozzák egymáshoz, nem pedig arra, hogy ideológiai vitákban zsarolóeszközként vissza lehessen élni velük.
„A decemberi megállapodás ezt világosan rögzíti, itt az ideje, hogy az Európai Parlament is elfogadja ezt a realitást" – fogalmazott.
Az Unió akkor működik jól, ha az szerződések alapján működik. A szerződéseket egyhangúsággal lehet módosítani, nem lehet megsérteni a tagállamok szuverenitását ezekben a fontos kérdésekben – emelte ki. A képviselő szomorúnak nevezte, hogy a decemberben elért, az európai egység megerősödését jelentő megállapodást az Európai Parlament feláldozná azért, hogy folytathassa a jobboldali kormányokkal szemben jó ideje zajló ideológiai csatározást és vádaskodást.
Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője beszédében az uniós támogatások magyarországi felhasználására hívta fel a figyelmet, ezzel összefüggésben pedig úgy értékelte, hogy az EU „az oligarchák pénzautomatájának szerepébe kényszerült". Véleménye szerint jelenleg következmények nélkül lehet kilapátolni az uniós pénzeket, ennek az új mechanizmus azonban véget vethet. Az éveken át tartó késlekedést követően csak a megfelelő fellépés lehet elégséges az Európai Parlament számára – tette hozzá a Momentum képviselője.
