A NATO-nak és az Európai Uniónak közös értékeken alapuló nemzetközi szervezetként szolidaritást kell mutatnia a nyugat-balkáni térséggel – állapította meg pénteki beszédében az észak-macedóniai Sztrugában, a preszpai párbeszéd fórumán Zoran Milanović horvát államfő. Úgy értékelte, hogy a demokratikus és virágzó Nyugat-Balkán csakis akkor lehetséges, ha a térség teljes mértékben az EU részévé válik. Túl sokáig tart már a nyugat-balkáni államok integrációs folyamata, ítélte meg, megalázóan hosszú a folyamat, de senki sem tud magyarázatot adni arra, miért van ez így – mondta Milanović.
Jakov Milatović montenegrói elnök beszédében kijelentette, hogy az EU-csatlakozási folyamatnak a technikai komponensen túlmenően valódi politikai fókuszt is kapnia kellene, jó példaként említette a közelmúltban hozott döntést a koszovói vízumliberalizációról. Hozzátette: a jövőben Montenegró az EU-bővítés sikertörténete lehet, igazi példának bizonyulhat, nem pedig annak a vitának a része, hogy a térség jövője az EU-ban van-e.
Sztevo Pendarovszki, Észak-Macedónia elnöke szerint az ukrajnai háború a geopolitikára helyezte a hangsúlyt, e gondolkodásmód vált uralkodóvá az EU-ban a bővítéssel kapcsolatban. Ha az ukrajnai háború alkalom arra, hogy az EU visszatérjen a nyugat-balkáni térségbe való terjeszkedés iránti érdeklődéséhez, akkor szerinte felmerül a kérdés: Mi lesz, ha véget ér az ukrajnai háború? Vajon akkor visszatérünk-e a megszokott mederbe, kevesebb figyelmet fordítanak-e a Nyugat-Balkánra.
Albánia elnöke, Bajram Begaj szerint a balkáni konfliktusokból tanulságokat lehet levonni, a régió sok mindent tud felkínálni, ezért konfliktusok helyett ki kell nyújtania karját szomszédai felé.
Nyitókép: Zoran Milanović horvát és Jakov Milatović montenegrói államfő a sztrugai találkozón
