Százezrek zarándokoltak Csíksomlyóra

A hagyományos pünkösdszombati búcsúba a székelyföldi Csíksomlyóra, a magyarság legtömegesebb búcsújáróhelyére ismét százezrek látogattak el. A Csíkszeredával összenőtt Csíksomlyóra vezető utakon órákon keresztül hömpölygött a tömeg szombat délelőtt. Az esőre hajló, borús időben egyházi zászlók, magyar és székely lobogók és települészászlók százai alatt kaptattak fel az emberek a hegynyeregbe.

A hagyományos pünkösdszombati búcsúba a székelyföldi Csíksomlyóra, a magyarság legtömegesebb búcsújáróhelyére ismét százezrek látogattak el. A Csíkszeredával összenőtt Csíksomlyóra vezető utakon órákon keresztül hömpölygött a tömeg szombat délelőtt. Az esőre hajló, borús időben egyházi zászlók, magyar és székely lobogók és települészászlók százai alatt kaptattak fel az emberek a hegynyeregbe.

A környező székely falvakból többnyire gyalogosan érkeztek a hajnalban – vagy már napokkal korábban – útnak indult, úgynevezett keresztalják, vagyis kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója és a településnevet jelző felirat mögé felsorakozó csoportok. Erdély, a Kárpát-medence és a nagyvilág számos más pontjáról is érkeztek gyalogos, lovas, szekeres búcsúsok.

Magyarországról az idén három különvonat hozta a zarándokokat, a Csíkszeredába vezető országutak a város bejáratainál buszok százainak ideiglenes parkolójává váltak. A székelyföldi megyeszékhely a pünkösdi búcsú idején lakosságának tízszeresét fogadja: a 35 ezer lakosú városba ilyenkor évről évre mintegy 300-350 ezer zarándok érkezik. A Csíksomlyóra vezető utakat ilyenkor lezárják a járműforgalom elől, az idén – a zarándokok biztonsága érdekében – már a szekerek sem vonulhattak fel a hegynyeregre.

A reggeli órákban még százméteres tömött sorban várakoztak a hívők arra, hogy bejuthassanak az csíksomlyói kegytemplomba, a félezer éves, csodatevőként tisztelt Mária-szobor elé. Közben a Szék útján összefüggő embertömeg özönlött a kegytemplom felé. A zarándokok feliratokkal, zászlókkal és kitűzőkkel jelezték, hogy Kárpát-medence mely települését képviselik Nyitragesztétől Máriapócsig, Kiskunhalastól, Gyergyószentmiklósig. A fiatalok közül sokan székely népviseletbe, vagy cserkészegyenruhába öltöztek.

A szabadtéri szentmise főcelebránsa az idén Kovács Gergely, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke, ünnepi szónoka Urbán Erik, az erdélyi ferences rendtartomány provinciálisa volt.

Az ünnepi szónok értékvezérelt, tudatos, keresztény életre buzdította a csíksomlyói hegynyeregben összegyűlt zarándokok százezreit és a szentmisét az élő közvetítés révén távolról, az internetes élő közvetítésnek köszönhetően mondhatni, hogy a világ minden részéről követő híveket.

Az idei búcsú jelmondatára – Assisi Szent Ferenc „Üdvözlégy, ki szűz lévén templommá lettél!” imarészletére volt – utalva az erdélyi ferencesek vezetője rámutatott: a fogadalmi búcsú idején a Kis- és Nagysomlyó közti hegynyereg templommá alakul, ahol a zarándokok összesereglett tömege az egyház lüktető élő valóságát mutatja meg.

ÖNTUDATRA KELL ÉBREDNI

„Az édesanya öröme, ha együtt a család, együtt a nagy család, Szent Fia asztalánál” – állapította meg a Urbán Erik szónok. Úgy értékelte: a XXI. század fogyasztói társadalmában élő embernek öntudatra kell ébrednie és megbízható alapokra kell építenie értékrendszerét, olyan értékskála birtoklására van szüksége, amely igazíthatja életét az ember és a közösség.

Ennek érdekében meg kell tanulni különbséget tenni a szükséglet és szenvedély, a kívánság és a sóvárgás között, nevezzük ezt bölcsességnek magyarázta a szónok, majd olyan további értékek tiszteletben tartására intette hallgatóit, mint a megbecsülés, a tudatosság, emberség és testvériség.

„A mai világnak szüksége van olyan fegyvertelen prófétákra, akik figyelmeztetnek a háborúk embertelenségére, rámutatva, hogy szükség van a rendbe tett viszonyra Isten és ember, ember és embercsoportok között, olyan harmonikus állapotra, amely az erőszak- és félelemnélküliség jellemez, magában foglalva az ember egészségét, jólétét, és szorongatottságtól való mentességét – nevezzük ezt békének” – sorolta tovább a szónok.

Az alapértékek között nevezte meg egy férfi egy nő együtteséből, a szeretet és élet közösségéből álló, a gyermekeket reménynek és kihívásnak tekintő, róluk gondoskodó családot, valamint azt a történelmileg kialakított közösséget, amelyet a közös nyelv, a terület, ezer éves értékek, jellegzetes kultúrában megnyilvánuló sajátosságok táplálnak, és amelyet nemzetnek neveznek.

„Meg kell tanulnunk, hogy van egy olyan sziklára épült közösség, amelyben mindenkinek helye van, útja a szolgálat, ereje a krisztusi öröm, éltetője a Szentlélek, célja az örökkévalóság: ez az Egyház” – zárta felsorolását a ferences rendfőnök.

A nyolc évszázados szerzetes rend szabályaira utalva arra intette hallgatóit: ne féljenek a reguláktól, azok nem korlátok: az egyénen keresztül az egész közösség boldogulását szolgálják, mert szükség van egy olyan kordára, amely meg és összetart bennünket.

„Az értékskála nem lehet más, mint a bölcsesség, megbecsülés, a türelem, a tudatosság, az emberség, a testvériség, a béke, a család, a nemzet, az egyház. Szolgálni nem uralkodni, termelni és nem csupán fogyasztani, adni és nem csupán elvárni, csodálni és nem kizsákmányolni, óvni és nem tönkretenni!" – sorolta intelmeit a csíksomlyói búcsú szónoka.

A Kovács Gergely gyulafehérvári érsek által celebrált szabadtéri szentmise a pápai himnusz, valamint a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget több százezer hívő jelenlétében. A zarándokok között jelen volt Novák Katalin magyar államfő, elődje Áder János volt köztársági elnök, Semjén Zsolt, Magyarország, illetve Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese.

„FELEMELŐ ÉRZÉS MEGÉLNI A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁSÁT”

A magánlátogatáson Erdélyben tartózkodó Novák Katalin magyar államfő a búcsúsok százezrei között zarándokolt a csíksomylói kegytemplomhoz és az ott őrzött, csodatévőként tisztelt Mária-kegyszoborhoz, majd onnan – immár a kordonban – a Kis- és Nagysomlyó közötti hegynyeregre.

A köztársasági elnök az őt kérdező újságíróknak elmondta: aki hozzá hasonlóan nem volt még a csíksomlyói búcsún, az talán nem is tudja megérteni azt, hogy mennyire felemelő érzés megérezni, megélni a nemzet összetartozását.

„Elhangzott ma a szentbeszédben az, hogy egy édesanya boldog, ha együtt van a család. Igaz ez egy államfőre is: egy államfő boldog, ha együtt van a nemzet és én ezt a nemzeti egységet éltem meg itt ma. Jó volt az Úristent együtt imádni” – mondta a magyar köztársasági elnök.

A közmédiának adott interjújában Novák Katalin úgy fogalmazott: a csíksomlyói zarándoklaton együtt a keresztény hit és a magyar nemzethez való tartozás, ahol a magyarok most a békéért fohászkodtak. Rámutatott: ez különösen felértékelődik, amikor a szomszédban kegyetlen háború dúl, amelyben magyar emberek is elveszítették életüket, és a magyarság egésze is attól tart, hogy a háború elérheti az országot.

„Ezért most a békéért fohászkodni az Úristenhez, egészen más értelmet nyert, mint korábban: ez az a béke, amit mi, magyarok szeretnénk. De szeretnénk békességet a mindennapjainkban is. Szeretnénk békességet Magyarországon és békességet szeretnénk itt, Erdélyben is, békességet magyar és magyar között, békességet magyar és román között, békességet Európában” – mondta Novák Katalin.