Ellentétben a világ jelentős részével, Szerbiában viszonylag enyhe járványügyi intézkedések voltak érvényben, amelyek az idegenforgalmat is fellendítették. A szilveszteri buli, társasági élet, nyilvános események, rendezvények megtartásáról pedig erősen megoszlanak a vélemények.
Az embereket nem lehet megakadályozni abban, hogy találkozzanak az ünnepek alkalmával, legalábbis erről beszélt Zoran Radojičić, Belgrád polgármestere az RTS munkatársainak.
– Régóta tart a járvány, az emberek nehezen bírják a bezártságot, az életnek pedig valahogy folytatódnia kell. Napjaink járványügyi szakértői nem viselkedhetnek úgy, mintha a 19. században élnénk, nem lehet több hónapra elzárni az embereket egymástól. Az előírásokat mindenképp be kell tartani, a távolságtartást, maszkok viselését, a higiéniai javaslatokat, de működnie kell a világnak. Az emberek ha ünnepelni akarnak, akkor ünnepelni fognak, ezt nem lehet megakadályozni – mondta a polgármester az RTS riporterének.
A szilveszterezésről és a járványügyi intézkedésekről egészen máshogy gondolkodik Milanko Šekler epidemiológus és mikrobiológus, aki a Prva Televízió műsorában megkérdőjelezte a szerbiai válságstáb szerepét. A nézőket emlékeztette, hogy a június óta érvényben lévő intézkedés szerint nyilvános helyen 500 főig engedélyezett a gyülekezés.
Az ennél nagyobb létszámú csoport esetében ki kell kérni a válságstáb véleményét. Véleménye szerint felelőtlenség volt a szilveszteri rendezvények megtartása nyilvános tereken.
– Ha jól látom a helyzetet, akkor megint az van, hogy minden európai ország hülye, Szerbia pedig nagyon okos. A nyugati országok nem tudtak nagyszabású nyilvános szilveszteri bulit tartani, Szerbia tud, sőt tárt karokkal várta a külföldi „szilveszter-turistákat", elvégre laza intézkedések közepette lehetett itt ünnepelni. Az a fontos, hogy mindenhol járványveszély van, Szerbiában nincs – mondta a szakértő a riporternek.
A műsor folyamán szóba kerültek a vírus különféle variánsai, valamint rövid feltételezések a jövővel kapcsolatban. Šekler szerint azokban az országokban, amelyekben az átoltottság nem lépte túl a populáció 50 százalékát, magas számú megbetegedések várhatók jövőre is.
Azokat az optimista információkat, amelyek a járvány végét látják, előre megcáfolta. Véleménye szerint az omikron variánsról egyelőre keveset tudni, a delta variánsnak is létezik több törzse, biztos feltételezésekbe a jövővel kapcsolatban azonban felesleges belebocsátkozni.
Ugyanakkor az mišeluki Covid-kórházban egyelőre csökken a betegek száma. A vasárnapi információk szerint jelenleg 150 páciens tartózkodik bent, ami 15-tel kevesebb, mint amennyi volt az óév utolsó napján. Lélegeztetőgép használatára 20 páciens szorul, eggyel kevesebb, mint pénteken.
Élethosszig tartó vakcina Japánból?
Egereken, főemlősöknél már hatásosank mutatkozik az a védőoltás amit Michinori Kohara japán tudós fejlesztett ki a Covid-19 vírus ellen. Jelenleg a klinikai vizsgálatokra vár az új vakcina, amelynek gyártását 2024 – re tervezik.
A japán tudós elmondása szerint a védőoltás egy 18-ik századi himlő elleni vakcinán alapul, ennek az oltóanyagnak tulajdonítják többen is a halálos betegség felszámolását. Koharának jelentős tapasztalat van az eltérő vakcina-technológiákkal, állítása szerint a a vakcina vírusvektort használó oltóanyag a leghatásosabb mind közül, kevés mellékhatással.
-Az új oltóanyag képes antitesteket és élethosszig tartó immunitást kiváltani. A klinikai vizsgálatok 2023 első felében kezdődnek 150-200 önkéntes részvételével. Ha a Nobelpharma Co. japán gyógyszeripari vállalat által végzett kísérletek sikeresnek bizonyultak, akkor elindul a végső fázis. A tömeggyártást legkorábban 2024-re tervezik – mondta el a tudós a New York Times újságíróinak.
