További kétmillió adag Sinopharm védőoltás megvásárlásáról írtak alá csütörtökön szerződést a szerbiai és a kínai illetékesek. Ezt megelőzően Aleksandar Vučić államfő videókapcsolaton keresztül tárgyalt a Sinopharm vezetőségével, nemcsak a vakcinabeszerzésről, hanem az említett gyártó szerbiai üzemének a megépítéséről, valamint a szerbiai kórházak kialakításáról és felszereléséről.
Az elnöki hivatal közleményének értelmében az államfő köszönetét tolmácsolta Kína államfőjének, a Kínai Kommunista Pártnak és a Sinopharmnak, amiért lehetővé tették, hogy Szerbiában is rendelkezésre álljon az említett oltóanyag. A Szerbiában immunizáltak legtöbbje a Sinopharm vakcináját kapta meg – emelte ki Aleksandar Vučić, míg Liu Csing-csen, a Sinopharm elnöke elégedetten nyugtázta, hogy Szerbia volt az első európai ország, amelyik jóváhagyta az oltást a gyártó oltóanyagával.
Január közepén érkezett a Sinopharm oltóanyagának első szállítmánya, akkor egymillió adagnyi. Február 10-én 500 ezer adagnyi érkezett ebből a védőoltásból, majd március 5-én további 500 ezer adag.
A GYÓGYSZERÜGYNÖKSÉG BÍZIK AZ ASTRAZENECÁBAN
A Szerbiai Gyógyszerügynökség (ALIMS) a rendelkezésére álló értesülések szerint nem tartja indokoltnak felfüggeszteni az immunizációt az AstraZeneca védőoltásával. Az ALIMS közleményében leszögezik: egyelőre egyetlen olyan bejelentés sem érkezett, hogy a szerbiai oltottak közül bárkinél vérrög alakult volna ki. Az ALIMS figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, valamint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kapcsolódó ajánlásait – emelik ki a közleményben.
– Köszönhetően az immunizációt követően kialakuló mellékhatások, azaz reakciók figyelemmel kísérésének a céljával kialakított rendszernek, az EU szintjén felmerült annak a lehetősége, hogy néhány személynél az AstraZeneca védőoltásával való oltást követően véralvadási gondok alakultak ki. Ezeket az értesüléseket az EMA és a WHO is megkezdték kivizsgálni. Egyelőre nem került minden kétséget kizáróan megállapításra, hogy a véralvadási gondok az AstraZeneca védőoltásával, vagy más tényezőkkel hozhatók összefüggésbe. Vérrögök spontán is kialakulhatnak, ezek az esetek nem ritkák, főleg nem az idősebbek körében. Globális szinten egységes az álláspont, hogy az AstraZeneca oltóanyaga alkalmazásának előnyei jóval nagyobbak ez esetleges negatív mellékhatások miatti aggodalomnál – fogalmaznak a közleményben.
HARMADIK OLTÁSRA IS SZÜKSÉG LESZ?
Az immunizáció kezdete óta 2.107.424 adag védőoltással oltottak az országban, az oltóanyag mindkét adagját 826.343 polgár kapta meg. Az oltás témájához kapcsolódóan Branislav Tiodorović epidemiológus a Kurir napilap összeállítása szerint azt mondta, hogy az idén oltottaknak feltehetőleg jövőre is fel kell venniük a védőoltást – persze amennyiben azzal szeretnének immunitást szerezni. Branislav Tiodorović szerint 6,8, vagy 12 hónap múlva válhat esedékessé a következő koronavírus-elleni oltás.
Valamelyest más kontextusban Milanko Šekler, az állatorvosi mikrobiológia és immunológia doktora a Blic összeállítása szerint kifejtette: megtörténhet, hogy egyeseknek, a gyengébb immunválasz miatt, a második oltást követően harmadikra is szükségük lesz. A Pfizer–BioNTech és a Sinopharm már megkezdték kivizsgálni, hogy oltóanyaguk harmadik adagjának a felvétele vajon erősebb immunválaszt válthat-e ki, elsősorban az új vírusvariánsokkal szemben.
5346 FERTŐZÖTT – 30 ELHUNYT
A szerda és a csütörtök között eltelt egy napban 5346 új fertőzést jegyeztek országszerte, 18.017 koronavírustesztet végeztek el, a pozitivitás aránya 29,67 százalék. Hivatalosan egy nap leforgása alatt 30 Covid-páciens hunyt el, 4840 a járvány kezdete óta, a halálozási arány 0,90 százalék. A kórházakban 5099 Covid-pácienst gyógykezelnek, 222-nek van szüksége mesterséges lélegeztetésre.
Vajdaságban előző nap 1195 új fertőzést jegyeztek, Újvidéken 323-at. Az aktív fertőzések száma a tartományban 13.020, a székvárosban 3568. Pancsován több mint 1200, míg a többi településen 1000 alatt alakul.
| Döntésre várnak a szülők Az előzetes bejelentésekkel ellenben ma mégsem született döntés arról, hogy a középiskolásokat és az általános iskolák felső tagozatos diákjait követően az alsós diákok is áttérnek a távoktatásra. A belgrádi sajtó értesülései szerint a kormány képviselői pénteken egyeztetnek erről ismét a válságstáb egészségügyi szakértőivel, majd azután döntenek. A döntéshozatalt állítólag Ana Brnabić miniszterelnök és Branko Ružić oktatási miniszter kezdeményezésére napolták el, mivel sok szülő jelezte: munkahelyi kötelezettségei miatt nem tudná kinek a felügyeletére bízni gyermekét. |
