A tartományi művelődési és tájékoztatási titkárság kezdeményezésére, az Európai Régiók Intézetének (IRE) és a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) szervezésében pénteken a Tartományi Képviselőház nagytermében megtartották a délkelet-európai regionális médiumok első tanácskozását németországi, ausztriai, magyarországi, horvátországi, bosznia-hercegovinai, hazai, romániai és moldáviai újságírók, médiaszakértők és tisztségviselők részvételével. A konferencia témája ezeknek a médiumoknak a helyzete, a köztük kialakítható együttműködés esélyeinek megvitatása volt.
Franz Schausberger, az IRE elnöklője szerint a regionális médiumok jelentősége azért számít egyre nagyobbnak, mert az embereket nem kizárólag a nemzeti és nemzetközi jelentőségű események érdeklik, hanem saját életterük történései, hírei foglalkoztatják mindinkább őket. Ebből a szempontból, tette hozzá, a mindenütt jelen lévő globalizáció egyik ellensúlyaként értelmezhetők a regionális médiumok. Az általános értelemben vett bizonytalanság érzése, az átláthatóság hiánya is azt indokolja, hogy ezeknek a sajtóorgánumoknak kell a figyelem középpontjába helyeződniük – emelte ki Schausberger.
A hazai helyzetet ismertetve Slaviša Grujić tartományi művelődési és tájékoztatási titkár a közszolgálati médiumokról, s az egy-egy kisebb térséget lefedő médiumokról beszélt, hangsúlyozva, hogy a média tere folyamatosan tágul, ami szükségessé teszi a tapasztalatcserét a régió többi hasonló sajtóházával. A kapcsolatteremtést a délkelet-európai államokban élő nemzeti közösségek fejlődése szempontjából is lényegesnek nevezte. Aláhúzta, hogy ennek a konferenciának az egyik legfontosabb következtetése a közös hírarchívum alapjainak lefektetéséről meghozott döntés lehet.
Gordana Predić, a köztársasági művelődési és tájékoztatási minisztérium államtitkára a hazánkban hamarosan elfogadásra kerülő új médiatörvény-csomagról beszélt. Közölte, hogy a törvénytervezetek Brüsszel véleményére várnak, ami után az új kormány, majd a képviselőház elé kerülnek megvitatásra. E szabályozások, tette hozzá, sajnos már egy éve késnek. Az efféle találkozókra az államtitkár szerint amiatt az átalakulási folyamat miatt van szükség, mely meghatározza a hazai sajtó mindennapjait.
A regionális és országos médiumok esetében is mindig nagy fontosságú a kisebbségi tájékoztatás. A témával kapcsolatban Bognár Tibor, az MTVA kabinetfőnöke elmondta, hogy Magyarországon mind a tizenhárom törvényben szereplő kisebbségi közösség saját műsorral rendelkezik a rádióban és a televízióban is. Egy külön rádióadó működik, mely a nap 24 órájában sugároz kisebbségi adást, a televízióban pedig minden hétköznap délután egyórányi műsoridőt kapnak a nemzeti közösségek – számolt be a részletekről. Az állam, mint mondta, a kisebbségekre bízta ezeknek a műsoroknak az elkészítését, nem kíván abba beleszólni.
A régió médiumai közötti együttműködésnek számtalan lehetősége kínálkozik, értettek egyet a felszólalók. Konkrét példákról Bodzsoni István, a Pannon Alapítvány igazgatója számolt be. Kifejtette, hogy a Pannon RTV-nek kitűnő napi, operatív kapcsolatai vannak a magyarországi médiumokkal. Havonta száznál is több tudósítást, háttéranyagot, kisfilmet küldenek tovább a magyar közmédiának. Mint mondta, a médiaház fejlődéséhez is nagyban hozzájárult ez a jól működő kapcsolat, melynek előfeltétele volt a Pannon belső technológiai és szakmai színvonalának legmagasabb professzionális szintre emelése, továbbá egy huszonnégy órás készenléti állapot bevezetése.
