A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) tegnap délutánig 35 választási jelöltlistát hirdetett ki a november 13-án tartandó közvetlen nemzeti tanácsi választások vonatkozásában. Ez lesz a negyedik alkalom, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel összhangban a nemzeti kisebbségi közösségek némelyike közvetlenül választhatja meg nemzeti tanácsát. Az, hogy erre egy-egy nemzeti kisebbségi közösség lehetőséget kap-e, attól függ, hogy az adott külön választói névjegyzékre feliratkozott-e a közösség képviselőinek több mint a 40 százaléka.
A Szerbiában működő 22 nemzeti tanács közül 18-at választanak meg a polgárok közvetlen választáson, négyet pedig elektorok által. A magyarok, ruszinok, askáliak, bosnyákok, albánok, ukránok, oroszok, egyiptomiak, bunyevácok, románok, szlovákok, lengyelek, romák, vlachok, németek, görögök, bolgárok és a szlovénok közvetlenül választhatják meg nemzeti tanácsukat, a goráni, macedón, horvát és a montenegrói közösség pedig képviselői elektorok által. Az érdeklődő tömörülések október 28-án éjfélig adhatnak át a RIK-nek választási jelöltlistát.
Eddig az albán nemzeti közösség bizonyult a legaktívabbnak a listaállítás tekintetében, a RIK 5 jelöltlistát hirdetett ki. Négy-négy választási listát a bosnyák, az orosz és a ruszin közösség vonatkozásában hirdetett ki a választási bizottság. Amennyiben nem hirdetnek ki újabb listákat, a szlovák és a bunyevác nemzeti kisebbségi közösség képviselői 3-3 lista közül választhatnak. Az ukrán és az askáli közösség vonatkozásában 2-2 jelöltlistát hirdettek ki. A magyar, roma, egyiptomi, román, lengyel, vlach, német és a görög közösségek vonatkozásában 1-1 jelöltlistát hirdetett ki a RIK.
A Magyar Összefogás elnevezésű választási lista 35 jelölt nevét tartalmazza, azaz teljes választási listáról van szó, vezetője Fremond Árpád okleveles osztálytanító, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke és köztársasági parlamenti képviselője. A bolgár és a szlovén közösségek tekintetében eddig egyetlen választási jelöltlistát sem hirdetett ki a RIK.
Ótos András illusztrációja
A külön választói névjegyzékre való feliratkozás az aktív és a passzív választójognak egyaránt feltétele. A nemzeti kisebbségek képviselői csakis akkor élhetnek választójogukkal a nemzeti tanácsi választáson, ha feliratkoztak a külön választói névjegyzékre. Miközben az általános választói névjegyzékbe a felnőttkort elérő polgárt automatikusan bejegyzik, a külön választói névjegyzékbe kizárólag személyes kérelem alapján jegyzik be a tizennyolcadik életévét betöltött polgárt. Aki egyszer feliratkozott például a magyar külön választói névjegyzékre, annak ezt nem kell megismételnie minden egyes nemzeti tanácsi választást megelőzően.
A polgárok október 28-án éjfélig, azaz a nemzeti kisebbségek külön választói névjegyzékeinek lezárásáig kérhetik a bejegyzést. A külön választói névjegyzékbe való felvétel kizárólag az adott kisebbséghez tartozók személyes kérelmére történik, írásos formában, a lakóhely szerinti községi vagy városi közigazgatási hivatalban. A nemzeti kisebbségek külön választói névjegyzékeinek lezárásától a választásokat megelőző 72 óráig, vagyis november 9-én 24 óráig, a választók bejegyzését, illetve az adatok módosítását a választói névjegyzékek vezetéséért illetékes minisztérium – emberi és kisebbségi jogi és társadalmi párbeszédért felelős minisztérium – végzi. A külön választói névjegyzék lezárása után a helyi önkormányzati hivatalok a bejegyzések iránti kérelmeket a mellékletekkel együtt elektronikus úton továbbítják az illetékes minisztériumnak.
Habár a névjegyzéket az illetékes szerv hivatalból köteles naprakészen tartani, amennyiben valakinek megváltoztak a személyes adatai, annak érdemes ellenőriznie, hogy ezt nyilvántartásba vették-e, és ha nem, adatmódosítást kell kérnie az illetékes helyi önkormányzat közigazgatási hivatalának általános közigazgatási osztályán – korábban volt rá példa, hogy például amikor valaki egyik településről másikra költözött, törlődött a névjegyzékből. Aki esetleg nem biztos abban, hogy feliratkozott-e a külön választói névjegyzékre, vagy nem biztos adatainak pontosságában, ezt az emberi és kisebbségi jogi és társadalmi párbeszédért felelős minisztérium honlapján ellenőrizheti: https://upit.posebanbirackispisak.gov.rs/.
A 2011. évi népszámlálás során 1,2 millióan vallották magukat valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozónak. A magyarok száma tizenegy évvel ezelőtt 253 899 volt, négy évvel ezelőtt pedig valamivel több mint 137 ezer magyar vehetett részt a magyar nemzeti tanácsi választáson, azaz annyian iratkoztak fel a külön választói névjegyzékre. Ebben a tekintetben 2018-ban a magyar közösség eredménye volt a legkiemelkedőbb.
