Az elmúlt időszakban Zenta községben több vallási épület is részben vagy teljesen megújult. Ezeket látogatta meg hétfőn délelőtt Pásztor István, a VMSZ elnöke és Fremond Árpád, a Magyar Összefogás listavezetője, a Magyar Összefogás listájának képviselőivel és a város vezetőségének tagjaival. Elsőként a tornyosi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomot nézték meg, majd a bogarasi Szent Anna-templomban gyönyörködtek, utána pedig a zentai kis zsinagóga következett, ahol ottjártunkkor épp a földmunkálatokat végezték.
Fremond Árpád elmondta, hogy az elmúlt négyéves ciklusban a Magyar Nemzeti Tanácson keresztül több mint tíz olyan egyházi befektetés, felújítás valósult meg, amelyek fontos szerepet játszanak az egyházközösségek életében.
– Nem csak templomok felújításáról beszélhetünk, ha az egyházi felújításokról esik szó, hiszen sok esetben az orgonát újították fel, volt, ahol az óvoda kapott helyet a református egyház keretében, vagy valamelyik művelődési egyesület, amelyik együttműködik az egyházzal. Az egyház közösségépítő szerepe volt fontos az elmúlt időszakban, és olyan projekteket támogattak az előző ciklusban, amelyek kapcsolódnak ehhez. Úgy hiszem, folytatni kell ezt az együttműködést, hiszen az egyház rendkívül fontos szerepet tölt be a vajdasági magyar közösség életében – fogalmazott Fremond Árpád.
A bogarasi templomot tavaly novemberben szentelték fel (Gergely Árpád felvétele)
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy a hit az identitás megőrzésének és megerősítésének az alapeleme. Kiemelte, hogy a közösségi életben kellő figyelmet kell fordítani a hitéletre, az egyházakkal való együttműködésre és az egyházi objektumok felújítására.
– Olyan körülményeket kell teremteni, ami visszahívja azt a hívőközösséget, amelyik az utóbbi időben elszokott a hitélettől. Az a nagy szerencsénk, hogy elkötelezett, együttműködő, ambiciózus és jó papjaink vannak. Az elmúlt években lehetőség nyílt arra, hogy a fejlesztések sorában az őket megillető helyre kerüljenek az egyházi fejlesztések. Ma itt Zenta községben három olyan egyházi fejlesztést láttunk, amelyik különbözik ugyan egymástól, de mind ugyanazt a célt szolgálja, mégpedig az identitásunk megőrzését. A tornyosi, a bogarasi templom, valamint a zentai zsinagóga különböző időkben épültek, de a megőrzésük közös felelősségünk – mondta Pásztor István.
A zentai kis zsinagóga hamarosan ismét megtelik élettel (Gergely Árpád felvétele)
A tornyosi templom plébánosa, Barát Gábor elmondta, hogy az MNT közbenjárásának köszönhetően három nagy beruházást, felújítást hajtottak végre.
– Első lépésben 2019-ben a vitrázsokat újítottuk fel, 2021-ben a templom toronysisakját, ami hatalmas munka volt, és nagyjából 100 ezer euróba került, végezetül pedig a templom tetőzetét, a hajó feletti részt cseréltük ki. Nagyon örülünk, hiszen érték a templom, még ha kívülről ez nem is látszik, de belülről egy magyar szecessziós festés látható a falon. A végső cél ennek a festésnek a megmentése és felújítása – mondta a plébános.
A tornyosi templomban az MNT közbenjárására három nagy beruházást hajtottak végre (Gergely Árpád felvétele)
Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere hozzátette, hogy jelentős beruházások valósultak meg a község területén, a Magyar Nemzeti Tanácson keresztül magyarországi támogatással négy vallási objektumot újítottak fel részben, illetve teljesen.
– A tornyosi templom tornyát újítottuk fel, befejeződött a bogarasi Szent Anna-templom építése, a zentai Jézus Szíve-templom új homlokzatot kapott, illetve a kis zsinagóga épülete is új fényben tündököl, és bízunk benne, hogy hamarosan a térrendezés is befejeződik a területen, és utána tartalommal tölthetjük meg, hiszen képtárként fog funkcionálni, valamint egy múzeumi része is lesz, ahol a zentai zsidóság történetét mutatjuk be – mondta a polgármester.
A templomokat körbejáró körúton a delegációval tartott még többek között Kabók Erika, Nyilas Mihály, Kormányos László, Juhász Attila, Burány Hajnalka, Sztantity Szebasztián, Hugyik Richárd, Molnár Tibor.
