A Vajdasági Pedagógiai Intézet igen felelősségteljes és széleskörű munkát végez. Fő feladatai közül csak néhányat emelnénk ki: az óvodába és általános iskolába induló gyermekek sorsának egyengetése, a nevelési eredmények követése és értékelése, a megfelelő taneszközök, valamint az anyanyelven történő oktatási feltételek fejlesztése, továbbá az óvópedagógusok, tanárok szakmai képzése. Vicsek Annamária, a Vajdasági Pedagógiai Intézet Fejlesztési Osztályának vezetője mutatta be lapunknak tevékenységük széles tárházat, és rámutatott a munkájuk során felmerülő problémákra.
Hány magyar óvodás gyereket jegyeztek be Újvidéken?
– A 2016/17-es tanévre még mindig folyik a beiratkozás az újvidéki Boldog Gyermekkor Iskoláskor Előtti Intézménybe, így augusztus utolsó hetében lesz majd erről pontosabb számadatunk. Egyébként Újvidék területén 8 épületben összesen 11 magyar nyelven működő csoport van, tagozatonként 20–30 gyermekkel. Sajnos az elmúlt években egyre jellemzőbb az a jelenség, hogy szerb anyanyelvű családban nevelkedő gyermekeket is beíratnak a magyar csoportba, kizárólag abból a megfontolásból, hogy mindenképp felvegyék őket az óvodába. A mindennapok során óriási probléma ez, hiszen az óvónők rákényszerülnek arra, hogy a foglalkozásokat, a szülői értekezleteket szerbül is tartsák, így valójában a magyar anyanyelvűek kerülnek igen hátrányos helyzetbe. Előfordul olyan csoport is, ahol tagjainak több mint 70 százaléka nem beszéli (és nem is érti) a magyar nyelvet. Sajnos az is gyakori példa, hogy a szerb gyerekek felvételt nyernek a magyar csoportba, míg magyar anyanyelvű kisgyermeket létszámkorlátozás miatt elutasítanak. Erre az értelmetlen állapotra sajnos a törvény is lehetőséget ad, hiszen a szülőnek jogában áll eldönteni, hova íratja be gyermekét. Ezért fontos lenne, hogy az óvónők munkájukat kizárólag magyarul végezzék. Ezzel jeleznék a szerb ajkú szülőknek, hogy csak abban az esetben írassák be gyermeküket magyar csoportba, ha egyetértenek azzal, hogy a nevelési tevékenység csakis magyar nyelven zajlik – hangsúlyozta.
Újvidéken hány magyar kiselsős indul szeptembertől iskolába?
– Újvidék községben, beleértve Pirost és Tiszakálmánfalvát, az idén várhatóan összesen 34 elsős lesz a magyar tannyelvű iskolákban. Pontos számot egyelőre nem lehet tudni, hiszen az iskolák – egy kivételével – még nem adták le a 15 főnél kisebb létszámú első osztály jóváhagyására vonatkozó kérelmüket a Tartományi Oktatási, Jogalkotási és Nemzeti Kisebbségi-Nemzeti Közösségi Titkárság, sem a Magyar Nemzeti Tanács felé.
Iskolánként hány kiselsős lesz a tartományi székvárosban?
– Habár a hivatalos beiratkozás már lezárult, a magyar tannyelvű osztályokba még mindig be lehet iratkozni. A pirosi Szent Száva Általános Iskolában sajnos az idén is csak egy magyar elsős diák van. Ő a nővérével egyetemben, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan, az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskolába fog járni, így ott az idén 12 elsős várható. A József Attila Általános Iskolába az idén is szép számban jelentkeztek a gyerekek, ahol minden bizonnyal 10 tanuló lesz. A Sonja Marinković Általános Iskolában az idén várhatóan ismét indulhat osztály, hisz oda is 6 kisgyermeket írattak be, mint amennyit a tiszakálmánfalvi Ivo Andrić Általános Iskolába is.
Ahhoz, hogy ezek a kis létszámú osztályok elkezdhessék munkájukat, szükség lesz az oktatási miniszter jóváhagyására, aki a Tartományi Oktatási Titkárság javaslata és a Magyar Nemzeti Tanács véleményezése alapján dönt ebben a kérdésben.
A vegyes házasságból származó diákoknak lesz lehetőségük a magyart, mint környezetnyelvet tanulni?
– Sajnos az elmúlt években már nem csak a vegyes házasságból származó diákokat íratják be szerb osztályba, hanem a magyar anyanyelvűeket is. A szülők tévesen azt gondolják, hogy gyermekeik ezáltal nagyobb esélyekkel indulnak. Habár minden kisdiáknak, aki szerb tannyelvű tagozatba jár, joga és lehetősége van a magyar nyelvű anyanyelvápolás tantárgy választására, ez mégsem elegendő ahhoz, hogy egy gyermek megfelelőképpen elsajátítsa a magyar olvasást és helyesírást. Ezért a szülőket arra ösztönözzük, hogy magyar tannyelvű osztályba írassák be gyermeküket. Ez az egyetlen módja annak, hogy a magyar nyelvet megfelelőképpen elsajátítsák, ugyanakkor a szerb nyelvet is megfelelő óraszámban és szinten fogják megtanulni. Egyébként a magyar, mint környezetnyelv tantárgy nem létezik Újvidéken.
Milyen programok segítségével ápolhatják anyanyelvüket azok, akik vegyes házasságból származnak?
– Véleményem szerint az anyanyelvápolás és a magyar kultúra, a nemzeti értékek megismerése nemcsak a vegyes házasságban nevelkedő gyermekek számára, hanem a magyar anyanyelvűeknek is elsőbbséget kell, hogy jelentsen. Ez az előfeltétele annak, hogy nemzetként fennmaradhassunk. Az Újvidéki magyar oktatásért projektum keretében 2009 óta szervezünk programokat. Az újvidéki magyar osztályok megtartása mellett olyan oktatási és művelődési szabadidős programok ezek, amelyek a szülőföldjükön élő családok számára azt sugallják, hogy érdemes itthon maradni.
A pályázat keretében indítottuk be a magyar bölcsődei csoportot, illetve heti rendszerességgel szerveztük meg a baba-mama foglalkozásokat azzal a céllal, hogy a babák korai gyermekkortól kezdve ismerjék meg és sajátítsák el a magyar nyelvet. Emellett a Vajdasági Pedagógiai Intézet és az Újvidéki Módszertani Központ jóvoltából az újvidéki magyar tannyelvű iskolákban és óvodákban dolgozó pedagógusok számára ingyenes akkreditált szakmai továbbképzéseket tartottunk. A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban 2012 óta szervezünk heti rendszerességgel szombatonként játszóházat, évente több alkalommal már hagyományosnak számító gyermekprogramokat, nyaranta pedig nyári tábort, mindezt természetesen magyarul.
A Vajdasági Pedagógiai Intézet mi mindent tett az elmúlt években az anyanyelv ápolásáért?
– A Vajdasági Pedagógiai Intézetnek tartományi intézményként a kisebbségi tannyelvű oktatás minőségének javítása a feladata, így tevékenységei bennfoglalják az anyanyelv ápolását, de nem korlátozódhatnak erre. Az Intézet a Tartományi Oktatási Titkársággal és a kisebbségi nemzeti tanácsokkal (így a Magyar Nemzeti Tanáccsal is) együttműködve dolgozik például a tantervek véleményezésén, kisebbségi nyelvű tankönyvek jóváhagyásán. Emellett a szakmai pedagógusképzési programokat hivatalosan alkalmasnak nyilvánítja, illetve olyan konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket és egyéb szakmai programokat szervez, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a kisebbségi tannyelven folyó oktatáshoz. Az intézet ezen túl évente szakmai rendezvény megszervezésével vagy kiadvány (tanulmánygyűjtemény) kiadásával ünnepli az Európai Nyelvnapot, valamint az Anyanyelv Világnapját. Nem utolsósorban megemlíteném Az anyanyelv és környezetnyelv, valamint interkulturalizmus fejlesztése a Vajdaságban című akkreditált szakmai továbbképzésünket. Idén tizedik éve valósul meg, és Vajdaság-szerte több száz óvónő és tanító végezte el és alkalmazza a szakmai tudást mindennapi munkájában.
Milyen sikere van ennek az évek óta tartó küzdelemnek?
– Az elmúlt hét év során megbizonyosodhattunk a pályázatunk eredményességéről. Annak ellenére, hogy városi szinten évről évre mintegy 200-al kevesebb elsős indul az újvidéki általános iskolákba, mégis városi viszonylatban enyhén növekedett a magyar osztályokba beiratkozó gyerekek száma. Továbbá jelzésértékűnek tekinthető, hogy rendezvényeinken egyre több az érdeklődő, a résztvevő. Így kiemelném például a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban szervezett nyári tábort, amelynek az idén 120 résztvevője volt, ami az első évi 20-as létszámhoz viszonyítva hatszoros növekedést jelent, de még a tavalyi 70 gyerekhez viszonyítva is több mint 50 százalékos gyarapodásnak tekinthető.
