Elfogadta a szerb, mint nem anyanyelv oktatására a standardokat az Országos Oktatási Tanács. A standardok azok az elvárások/követelmények, amelyek megfogalmazzák, mit kell alap-, közép-, illetve haladó szinten a diákoknak elsajátítaniuk. Mit jelent a standardok elfogadása a gyakorlatban? Erről Vicsek Annamáriával, az oktatási minisztérium államtitkárával beszélgettünk.
– A Vajdasági Pedagógiai Intézet még 2006-ban elkészítette a differenciált tantervet a szerb, mint nem anyanyelv oktatására. Ez egy több éves gyakorlatra épülő anyag volt, amelynek célja az volt, hogy a Vajdaság különböző részein élő magyar gyerekeket segítse a szerb nyelv elsajátításában. Ezt akkor az Országos Oktatási Tanács nem fogadta el, ez a differenciált tanterv sosem lépett életbe. Nagy gond, hogy a még jelenleg is érvényben levő tanterv nem veszi figyelembe, hogy a diák homogén vagy heterogén nyelvi környezetben él-e – hallottuk az államtitkár asszonytól. Óriási a szerb nyelv tudásában a különbség attól függően, hogy hol él az adott diák: homogén nyelvi közösségben, tehát zömmel magyarlakta területen, ahol szinte egyáltalán nem találkozik a szerb nyelvvel, vagy heterogén nyelvi környezetben, ahol naponta hallja, használja a szerb nyelvet.
Az eddigi tantervek azt sem vették figyelembe, hogy magyar vagy például szlovák anyanyelvű az adott tanuló. Ugyanis az sem mindegy, hogy a gyerek anyanyelve milyen mértékben tér el a szerb nyelvtől, illetve mennyire hasonló hozzá.
– Az elmúlt években komoly energiát fektettünk abba, hogy előremozdulás történjen e téren. Az elmúlt két évben, amikor a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselőként dolgoztam, ez volt tevékenységem egyik legfontosabb pontja, hogy végre előremozdulás történjen. Az elmúlt években az oktatási minisztérium – az Oktatásfejlesztési Intézet bevonásával – megalakított egy munkacsoportot, amely szakembercsoport feladata a standardok kidolgozása volt. Ezt az EBESZ pénzelte, amely a szerb, mint nem anyanyelv tanítására vonatkozóan egy kutatást is végzett, elsősorban albán anyanyelvűek körében – Preševo, Bujanovac, Medveđa községben –, amely kutatási eredmények a mi szempontunkból is jól használhatók, mert a magyar és az albán ebből a szempontból ugyanabba a csoportba tartozik: ezek az anyanyelvek nagyon különböznek a szerb nyelvtől, és a tanítás módszertanát tekintve a magyar gyerekeknek hasonló metódusok felelnek meg, mint az albán diákoknak – szögezte le Vicsek Annamária. Az elfogadott standardok valójában azt határozzák meg, hogy mit kell a diákoknak az alsó tagozat, a felső tagozat, illetve a középiskola végéig elsajátítaniuk. A standardok figyelembe veszik az anyanyelv különbözőségét a szerb nyelvtől, és azt is, hogy az iskolán kívül mennyire jut kapcsolatba a tanuló a szerb nyelvvel. Így a magyar tanulók vonatkozásában az alapszint követelményei azokra a tanulókra vonatkoznak, akik a zömmel magyarlakta tömbben élnek, a középszint pedig azokra, akik a mindennapok során is találkoznak a szerb nyelvvel. A haladó szint tulajdonképpen a szlovák, ruszin és más szláv eredetű anyanyelvű tanulókkal szembeni elvárásokat tartalmazza.
Mint mondta, a standardok elfogadása után a következő lépés az lesz, hogy ezek alapján az Oktatásfejlesztési Intézet szakemberei kidolgozzák az új tantervet.
– Ez az új tanterv már tartalmazni fogja részletesebben azokat az elemeket, amelyeket a diákoknak mindenképp el kell sajátítaniuk. A tantervek is az imént említett nehézségi szinteket fogják figyelembe venni – tudtuk meg az államtitkártól. A tantervek megszületése után elkészülhetnek az új tankönyvek is, amelyek szintén e standardokat, ezeket a nehézségi szinteket veszik figyelembe.
– Ahhoz, hogy egy tantárgy esetében egy osztályra vonatkozóan elkészüljön a tanterv, legalább hat hónapra van szükség. Most azt kell ösztönözni, segíteni, hogy első, ötödik osztályra és a középiskola első évére megszülessen fél éven belül a tanterv, hogy a 2017/2018-as tanévtől már lehessen alkalmazni, a 2018/2019-es tanévre meglegyen az említett három osztályra vonatkozóan a tankönyv is, illetve akkorra a tanterv elkészüljön az általános iskola második, harmadik, hatodik, hetedik és a középiskola második, harmadik osztályára vonatkozóan. Tehát felmenő rendszerben lesz bevezetve, és ez egy egészen reális ütemezés – adott hangot a véleményének Vicsek Annamária, aki azt is megjegyezte: a módszereken lesz a hangsúly, hogy a tanárok hatékony módszerekkel oktassák a szerb nyelvet.
– Eddig zömmel nehéz, szépirodalmi szövegek alapján oktatták a szerb nyelvet a kisebbségi diákok számára, és tudjuk jól, így nem lehet használható nyelvtudást szerezni. A Magyar Nemzeti Tanácsnak volt egy nagyon jó, arra vonatkozó javaslata, hogy a mindennapokban használható nyelvtudást szerezhessenek a diákok. Komoly küzdelem, határozott kiállás árán sikerült elérni, hogy a standardokba az a megfogalmazás kerüljön be, hogy „szépirodalmi és egyéb szövegek megértése”, ami azért fontos, mert így az ismeretterjesztő és egyéb szövegek is bekerültek, amelyek azt segítik, hogy a mindennapi életben használható, hasznosítható szerb nyelvtudást szerezhessenek a diákok – szögezte le Vicsek Annamária.
