2024. november 25., hétfő

Írj, olvass, számolj! Íme hogyan!

Továbbtanulás Amerikában

Taking on the SAT, avagy Felkészülés az SAT tesztre címmel tartottak előadást március 18-án Újvidéken, az Angol Ház, és az Amerikai Kuckó szervezésében. Az előadás elsősorban a külföldre, pontosabban az USA-ba készülő továbbtanulókat célozta meg. Az előadáson először is alapinformációkat közöltek a teszttel kapcsolatban, majd pedig különböző trükköket ismertettek az előadást hallgatókkal, amelyekkel könnyíthetnek a dolgukon a nem angol anyanyelvű jelentkezők.

A teszt bemutatásából kiderült, hogy az SAT (School Assesment Test) tulajdonképpen egy felvételi-érettségi vizsga, amelyet a középiskola után kell a diákoknak letenniük, hogy felvegyék őket az amerikai felsőoktatási intézményekbe. Mivel az ottani egyetemekre nagy a külföldi érdeklődés is, ezért több országban is lehet jelentkezni a vizsgára. A teszten a maximális pontszám 2400 pont, az pedig az egyetemektől függ, hogy mekkora pontértéknél szabják meg a jelentkezési határt. Magától értetődően, az angol nyelv alapos ismerete alapvető követelmény. Ebből kifolyólag maga az előadás is angol nyelven folyt.

A szervezők elmondták az érdeklődőknek, hogy a tesztet évente hat alkalommal próbálhatják meg, mielőtt azonban ez bekövetkezne, természetesen jelentkezni kell. Ezt pedig a Collage Board honlapján tehetik meg, ahol egy kérdőívet kell kitölteni, egy képet mellékelni, és 78 dollárt befizetni a honlapon feltüntetett bankszámlaszámra. A jelentkező ezek után postán kap egy dokumentumot (admission ticket), amely bizonyítékul szolgál a jelentkezésére. A vizsga napján a fentebb említett papírral és az előzőleg elküldött fényképpel fogják magukat a diákok igazolni, hogy ők jöttek tesztet írni, nem pedig valaki mást küldtek. A bevezető során megemlítették még, hogy felénk a vizsgát megszervezik Belgrádban, Budapesten, Bukaresten és Mostar városában is.

A bemutató második részében az érdeklődők megismerkedtek magával a vizsgával. A szervezők elmondták, hogy a tesztírás alatt a felügyelők igen szigorúak, csak két ceruzát, radírt, és egy számológépet vihet magával vizsgázó. Maga a tesztelés három óra és negyvenöt percig tart, és csak nagyon rövid szüneteket engednek meg.

Megtudtuk, hogy az SAT teszt három fő részből áll, olvasás, írás és matematika. Mindegyik részben három típusú kérdést különböztethetünk meg: easy (könnyű), medium (közepes), hard (nehéz).

Miután a hallgatóságnak elárulták a vizsgával kapcsolatos alapvető információkat, és be is mutatták azt, rátértek a különböző trükkök, stratégiák ismertetésére, amelyekkel könnyebbé teheti a nem angol ajkú vizsgázó a dolgát.

Az előadók rögtön az elején leszögezték, hogy amit megosztanak a hallgatósággal, nem „szent titkok”, „csodafegyver”, csupán hasznos tanácsok, praktikák. Többször is hangsúlyozták a logikus gondolkodást, a válaszokba való belebonyolódás elkerülését, az angol mondatszerkezetek megtanulásának fontosságát, a toldalékok, jelek jelentésének ismeretét, mivel sok esetben ezek lesznek a legárulkodóbb jelek a helyes válaszokat illetően. Kihangsúlyozták még a vizsga írás részénél a céltudatosság, velősség fontosságát, ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy sokszor itt is fontosabb a minőség a mennyiségnél. Mint ahogy mondták is: „A lényeg az, hogy ne „támadjátok meg” a tesztet, inkább alaposan közelítsétek meg.

A matematikai résznél – az előadók szerint: sajnos – nem igazán lehet trükközni, könnyíteni, de viszont a jó hír az, hogy nem emelt szintű számtani feladatokról van szó. Állításuk szerint egy erős általános iskolai alappal, és persze az angol nyelv ismeretével, ez a rész nem fog különösebb gondot jelenteni. Mint elmondták, itt is inkább a logikus gondolkodáson van a hangsúly, mint sem összetettebb feladványok megoldásán.

Végezetül pedig érdekességként hozzátették, hogy a teszten a legtöbb vizsgázó 1500–1700-as ponttartomány között teljesít, és a legtöbb egyetem is ezen értékekhez közel húzza meg a jelentkezési ponthatárt. Emellett elárulták azt is, hogy többször is ki lehet menni a vizsgára, és a többszöri próbálkozás után mindig az elért pontok átlagát fogják nézni, nem pedig az egyén legjobb, illetve leggyengébb eredményét.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás