A jelenlegi harmadikos középiskolások lesznek az első olyan generáció tagjai, akik már nagyérettségit, azaz állami érettségit tesznek a negyedik osztály végén, ami kiváltja, felváltja a jelenlegi egyetemi, főiskolai felvételi vizsgát. A hároméves szakokon tanulók már jövőre záróvizsgáznak, a négyéves szakokon tanulók pedig 2024-ben nagyérettségiznek.
Az állami érettségről szóló konferencián megemlítette, a tervezés szintjén ez 2009 óta jelen van a közbeszédben, valamint az Oktatásfejlesztési Stratégia is előirányozza.
– Köszönettel tartozunk az Európai Uniónak, amely anyagilag és szakmailag is segített. Januártól a teljes folyamatot az Oktatási és Nevelési Minőségértékelő Intézet és az oktatási minisztérium veszi át. Úgy gondolom, hogy fel vagyunk készülve a feladatra. Hamarosan találkozunk a felsőoktatási intézmények képviselőivel is – emelte ki Ružić.
Több egyetem is azt állította, hogy nincs elég információja az állami érettségi vizsgáról. A miniszter szerint közös szándékuk, hogy tisztázzák a fennálló dilemmákat, és kiigazításokat végezzenek, annak érdekében, hogy a törvényben előirányzott határidők szerint induljon el a érettségi.
– Várakozásaink szerint az idei év végéig, azaz a következő 15 napban minden adatot megkapunk. Az új érettségit két próba előzi meg, amely egyértelmű, világos képet ad majd a vizsga lebonyolításáról. Várhatóan az év elején ismertetni tudjuk a beiratkozási feltételeket is – hangsúlyozta a miniszter. Ružić meggyőződése, hogy az állami érettségi reformlépés lesz, amit a diákok érdekében kell meglépniük.
– Az új rendszer egyenlő helyzetbe hozza a középiskolákat. Az állami érettségi egy olyan mechanizmus, amellyel az érettségizők megszokott környezetben, az iskolájukban vizsgáznak, és lehetőségük lesz jelentkezni akármelyik felsőoktatási intézménybe. Az ország készen áll, hogy az állami egyetemekkel, szakmai akadémiákkal és magánkarokkal folytatott párbeszéd révén eljussunk egy fenntartható rendszerhez – tette hozzá.
Nyitókép: Beta