A csantavéri Hunyadi János Általános Iskolában napközi, óvodai kis- és nagycsoport is működik. A napközi húsz 3-tól 6 éves kisgyermeknek biztosít második otthont, az óvoda esetében pedig a kisebb- és az iskola-előkészítőbe járó korosztály számára 3–3 csoportban folyik a munka mintegy 144 növendék részvételével. Mindezek mellett az oktatási intézménynek Meggyesen (Višnjevacon) is van kihelyezett óvodai tagozata 24 fővel. Arról, hogy hogyan zajlik a nevelés és oktatás Csantavéren, valamint hogy hogyan készítik fel az óvodapedagógusok a növendékeket az iskolai tanulmányaik megkezdésére, az intézmény szakembereit kérdeztük. Milutinović Tünde iskolapszichológus és Matuzik Anikó iskolapedagógus elmondta, hogy a szülők egy internetes portál segítségével íratják be gyermekeiket az iskolába. Ezt követően pedig egy leegyeztetett időpontban az őszre első osztályba induló gyerekek részt vesznek azon a pedagógiai-pszichológiai tesztelésen, amelyen megállapítják, érett-e az iskolára.
– A felmérés során különféle kérdéseket teszünk fel a gyerekeknek, illetve különböző logikai feladatokat is adunk nekik. A teszt a gyerek általános tudását, valamint a specifikus képességeket értékeli. Ide tartozik például a kézügyesség felmérése, vagy a beszédkészség. Megvizsgáljuk azt is, hogy mekkora a gyermek önbizalma, valamint hogy érzelmileg, intellektuálisan, mentálisan érett-e az iskolakezdéshez. A teszt nemcsak az iskolai érettséget hivatott vizsgálni, hanem arra is rá próbál mutatni, hogy mik azok a nehézségek, amikkel a diáknak meg kell küzdenie, ezért mi minden alkalommal visszajelzést adunk a szülőnek, hogy mely területeket kellene még erősítenie a gyermekének a nyár folyamán, amire esetleg szüksége lesz első osztályban – hallottuk a pszichológustól és pedagógustól, akik hozzátették, ha úgy látják, hogy a gyermek nem iskolaérett, ajánlani szokták a szülőknek a halasztást, illetve a szülő is kérvényezheti, hogy a gyermeke még egy évig járjon óvodába.
Mint mondták, a tesztek eredményei függvényében alakítják ki az elsős osztályokat, mely során figyelembe veszik a növendékek képességeit, terhelhetőségét, és valójában arra törekszenek, hogy egy heterogén osztályt hozzanak létre.
GYAKORI A BESZÉDHIBA
Az iskolapszichológus hozzáfűzte, a mai óvódások körében gyakori a beszédhiba, illetve a beszédzavar, ezért ha felmerülnek ezek a jelek a gyerekeknél, azonnal értesíti a szülőket e problémák mihamarabbi kiküszöbölése érdekében. Ugyanakkor pszichodrámás csoportokat is vezet azoknak a növendékeknek, akik különböző nehézségekkel küszködnek.
– A gyermek megfelelő fejlődése nemcsak az óvónőn múlik, hanem a szülőn is. Az ovisok napi négy óra hosszát töltenek az óvodában, így a nap hátralévő részében otthon tartózkodnak, ahol nem mindegy, hogy a televízió előtt ülnek, vagy éppen olvasnak nekik. Folyamatosan hangsúlyozom a szülőknek az esti mesefelolvasás fontosságát és a rendszeresebb mozgást is – zárta gondolatait Milutinović Tünde.
Ahhoz, hogy az óvodáskor végére a gyermekek elérjék az iskolai élet megkezdéséhez szükséges testi, lelki és szociális érettséget, nagy szerepe van az óvónőnek és a szülőknek is. Az iskolába való átlépés egy igazán nagy váltás a gyermekek számára. Új környezet, új társaság és új feladatok, elvárások várják őket, így kiemelkedően fontos a növendékek megfelelő felkészítése.
Mráz Fügedi Klaudia, Babić Szilvia és Farkas Zita óvónők lapunknak nyilatkozva megosztották az eddigi tapasztalataikat és jó tanácsaikat is. Mint hangsúlyozták, az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a szülőkkel való szoros együttműködés.
ÖNÁLLÓSÁGRA NEVELÉS
Elmondták továbbá, hogy az óvodában fontos a gyerekek szocializációja, beszoktatása. Az óvodáskor folyamán a gyerekeknél számos tulajdonság, szokás, képesség, tapasztalat, tudás és ügyesség alakul ki, ezért feladatuknak tartják, hogy elősegítsék a növendékek sokoldalú fejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Igyekeznek a gyerekeket minél hamarabb önállóságra és a szabályokhoz való alkalmazkodásra tanítani, ugyanakkor kialakítani az életükben a tanulási motivációt, vagy éppen a csoportmunkára való képességet. Nagy hangsúlyt fektetnek a kézügyesség kialakítására, a logikus gondolkodás elősegítésére és a beszédfejlesztésre.
– Ahhoz, hogy a gyermek iskolaéretté váljon, fontos többek között, hogy érthetően, folyamatosan kommunikáljon, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában tudja kifejezni, megfelelő mondatszerkezeteket tudjon alkotni, végig tudja hallgatni és meg tudja érteni mások beszédét, tudja a nevét, lakcímét, szülei foglalkozását. Ugyanakkor felismeri a napszakokat, a színeket, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, ismeri a viselkedés alapvető szabályait – fűzték hozzá az óvodapedagógusok, ugyanakkor elárulták azt is, hogy a kézműves foglalkozás nagyon népszerű időtöltés a gyerekek körében, de a kirakós- vagy társasjáték, a puzzle vagy akár egy mesekönyv is rendkívül le tudja kötni a figyelmüket. Ezáltal is nagyon sok újdonságot sajátíthatnak el az ovisok.
Kiemelték: A játékosságban rejlik a titok. Például a játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző fajtái is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Továbbá a rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a mozgásos játékok és feladatok rendszeres alkalmazása is kedvezően hatnak a gyermeki szervezet egészséges fejlődésére. Zárógondolatként pedig elmondták, hogy nagyon lényeges, hogy a gyermekek minél többet kísérletezzenek, és fedezzék fel egyedül a világot. Ha pedig megtanulnak önállóak lenni, biztosan feltalálják majd magukat az iskolában is.
Nyitókép: A csantavéri iskola, fotó: Dér Dianna
