A digitális megoldások fejlesztéséért

Az íráshoz fotógaléria kapcsolódik, amely itt érhető el. 

Tegnap kezdődött a Köznevelési együttműködés a digitális módszerek és eszközök használatának támogatására Magyarországon és a szomszédos országokban című Erasmus+ projekt keretén belül megvalósuló háromnapos szerbiai tanulmányút az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében. A program részeként ma tartották meg a Mesterséges intelligencia és a digitális eszközök alkalmazása a szerbiai oktatásban című szakmai konferenciát a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Az európai uniós támogatással megvalósuló hároméves projekt a magyarországi Oktatási Hivatal koordinálásával, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az ÉMPE, valamint a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete partnerségével zajlik. A program társult partnerei a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, továbbá a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete. A projekt célja, hogy a résztvevők olyan digitális megoldásokat fejlesszenek és osszanak meg egymással, amelyek hozzájárulnak a korszerűbb és hatékonyabb oktató-nevelői munkához a köznevelési intézményekben. A program során workshopok, online képzések és szakmai hálózatok kialakítása valósul meg, amelyek hosszú távon támogatják a régió oktatásának fejlődését, biztosítják a tudásbővítést, a pedagógusok digitális kompetenciáinak gyarapítását. Tanulmányutak biztosítják a közvetlen tapasztalatcserét, annak érdekében, hogy a közreműködők részletes betekintést nyerjenek a helyi oktatásszervezési eljárásokba, a digitális eszközök, módszerek, tartalmak és rendszerek helyi tárába, alkalmazási területeibe, gyakorlataiba. 

A szlovákiai és romániai tanulmányút után a projekt közreműködői ezúttal három napra Vajdaságba, első körben Szabadkára utaztak. Az esemény vasárnap kezdődött, majd ma a résztvevők az MTTK-ra látogattak, ahol egy tartalmas szakmai konferencián vehettek részt. A jelenlévőknek az előadásokon keresztül lehetősége volt megismerni a magyar nyelvű oktatás helyzetét, valamint betekinteni az intézmények mindennapi oktató-nevelői munkájába. 
 

A rendezvényen először De Negri Ibolya, az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke mondott köszöntő beszédet. Kiemelte, az oktatást, mint hivatást választani nem csupán munka, hanem életre szóló küldetés, és bármennyire is változik a világ, a pedagógusok kiemelkedő szerepet játszanak abban, hogy generációk növekedjenek, fejlődjenek, hogy kultúránk, hagyományaink tovább öröklődjenek.

– Napjainkban a pedagógus, az iskola szerepe más, mint az előző században. A tanítás más irányelveken kell, hogy megvalósuljon, hiszen egy gyorsan változó világban élünk. A tanárok, oktatási intézmények képesek kell, hogy legyenek ,,felvenni a harcot” a XXI. század kihívásaival, fel kell, hogy készítsék a diákokat a digitalizációra, a ChatGPT-re, a mesterséges intelligencia alkalmazására, megőrizve az emberi intelligenciát, empátiát, hiszen minden érdeklődés az érzelmekben gyökerezik. A ma iskolájának alapokat kell nyújtani, elsősorban olyan kompetenciák kialakítására, amelyek alkalmassá teszik a gyerekeket arra, hogy a 10-20 év múlva megjelenő jelenségekkel is boldoguljanak, és megtalálják helyüket a világban. A ma iskolájának meg kell felelnie a jövő munkaerőpiacának, amely elvárja a kritikus gondolkodást, a kreativitást, a kooperációt és a kommunikációt. A Kárpát-medencei szintű hároméves Erasmus+ programnak köszönhetően megismerhetjük az egyes régiókban folyó digitális oktatást, a tehetséggondozást, mentorálást és a fejlesztést. Tapasztalatcserére, egymástól tanulásra ad lehetőséget a program, szakmai hálózat kialakítására adnak lehetőséget a tanulmányutak, workshopok, online képzések, előadások sokasága. Hálásak vagyunk az Oktatási Hivatalnak, mint projektvezetőnek, hogy partnerként részesei lehetünk ennek a programnak, hogy a tanáraink bekapcsolódhatnak a pedagógusképzésbe, amelyek online és offline zajlanak, és ezáltal a tanáraink hozzá tudnak járulni a vajdasági magyar nyelvű oktatás színvonalának emeléséhez. E program lendületet nyújt a kollégák számára ahhoz, hogy kitartással, odaadással építsék a jövő nemzedékét – hangsúlyozta De Negri Ibolya.  
Ezt követően Kiss Dávid, a magyarországi Oktatási Hivatal Elnöki Kabinetének főosztályvezetője, és az Erasmus+ projekt szakmai vezetője is szólt az egybegyűltekhez. Mint mondta, a program célja az oktatás digitalizációjának elősegítése, és mindazoknak a digitális eszközöknek, fejlesztéseknek és módszereknek a bemutatása egymás számára, amelyek mind a tantermi oktatást, mind pedig az oktatásszervezést, az oktatást segítő munkának a lebonyolítását támogatják az országokban. 

– Nagy öröm számomra, hogy egy kicsit betekinthetünk az itt folyó szakmai munkába, az emberi és szakmai kapcsolatokba, pedagógiai munkába, az iskoláknak a programjába, valamint a fejlesztési és tehetséggondozási munkába, hiszen fontos látnunk azt, hogy az egyes országokban milyen rendszerek működnek, mik a különbségek, illetve mik azok leginkább, amelyek összekötő elemek lehetnek a saját rendszereink és a saját szervezeteink, saját iskoláink működése szempontjából. Az Erasmus+ projektnek a rangját talán az is mutatja, hogy akárhova megyünk, mindenhol magas rangú vezetők és szakmai kollégák fogadnak minket. Ez nagyon megtisztelő számunkra, és hálásak vagyunk ezért a lehetőségért, hogy együtt lehetünk és találkozhatunk – magyarázta Kiss Dávid.

Az Erasmus+ projekt szakmai vezetője beszéde után Góli Csilla, Szabadka város alpolgármestere is üdvözölte az egybegyűlteket, majd elkezdődtek az előadások. 

Elsőként a magyarországi dr. Csenterics András ügyvéd, a PwC Legal ügyvédi iroda tagja, technológiai jogi szakjogász A mesterséges intelligencia jelene és jövője című előadását hallhatták a részvevők. Ezt követte Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének az MNT szerepvállalása Szerbiában című beszámolója, majd Puskás János, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatója A digitális eszközök alkalmazása Szerbiában című előadása. Egy rövid szünet után Halasi Ágnes, az Oktatási Minisztérium tanügyi tanácsosa előadása következett, mely A közoktatás minőségi ellenőrzése címet kapta. Ezután dr. Némesztovszki Zsolt, az MTTK tanára a Digitalizáció a felsőoktatásban és a Nemzetközi robotprogramozás versenye című beszámolója következett. A szakmai konferenciát Tóth Gabriella, az ÉMPE alelnöke Tehetségprogramok az ÉMPE és a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács szervezésében című előadása zárta. A szabadkai program után a szakmai nap Zentán folytatódott, kedden, a tanulmányút harmadik, egyben utolsó napján pedig Bácskertesre látogatnak a projekt résztvevői, ahol betekintést nyerhetnek a nyugat-bácskai közoktatási rendszer működésébe.

SZAKMAI NAP ZENTÁN

A szabadkán megtartott konferencia után a program délután Zentán a Thurzó Lajos Általános Iskolában szakmai nappal folytatódott, ahol elsőként Nagy Sarolta, az intézmény igazgatója köszöntötte a vendégeket. Röviden ismertette a település legrégebbi oktatási itézményével kapcsolatos tudnivalókat, köztük azt, hogy magyarországi és szerbiai összefogás eredményeként újították fel 2019-ben, majd felkérte Surányi Bálintot, iskolájuk hetedik osztályos tanulóját, hogy számoljon be arról, hogyan alkalmazzák náluk a digitális eszközöket. Surányi Bálint az mbot alkalmazásáról tartott ismertetőt, amelyet az iskola a Rotary klubtól kapott ajándékba, és amellyel informatika órán és szakkörön foglalkozhatnak azok a diákok, akik érdeklődést mutatnak ez iránt.

A szakmai nap folytatásában Bakos Tímea, a Bolyai Tehetséggodozó Gimnázium és Kollégium igazgatója mutatta be az az intézményüket, beszámolt a náluk folyó munkáról, az informatikai oktatás menetéről. Őt követően Mesterséges intelligencia alkalmazása a kreatív feladatok megoldásában címmel műhelymunkára került sor Göblös Péter, az adai Cseh Károly Általános Iskola tanítójával.

A program Zentán városnézéssel folytatódott, majd vacsorával zárult a Royal étteremben, ahol a Mécsvirág együttes szórakoztatta a jelenlévőkat. A tanulmányút kedden Bácskertesen ugyancsak szakmai nappal folytatódik.