Vasárnap kezdődött a Köznevelési együttműködés a digitális módszerek és eszközök használatának támogatására Magyarországon és a szomszédos országokban című Erasmus+ projekt keretén belül megvalósuló háromnapos szerbiai tanulmányút az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében. A program részeként hétfőn tartották meg a Mesterséges intelligencia és a digitális eszközök alkalmazása a szerbiai oktatásban című szakmai konferenciát a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Az európai uniós támogatással megvalósuló hároméves projekt a magyarországi Oktatási Hivatal koordinálásával, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az ÉMPE, valamint a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete partnerségével zajlik. A program társult partnerei a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, továbbá a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete. A projekt célja, hogy a résztvevők olyan digitális megoldásokat fejlesszenek és osszanak meg egymással, amelyek hozzájárulnak a korszerűbb és hatékonyabb oktató-nevelő munkához a köznevelési intézményekben. A program során workshopok, online képzések és szakmai hálózatok kialakítása valósul meg, amelyek hosszú távon támogatják a régió oktatásának fejlődését, biztosítják a tudásbővítést, a pedagógusok digitális kompetenciáinak gyarapítását. Tanulmányutak biztosítják a közvetlen tapasztalatcserét, annak érdekében, hogy a közreműködők részletes betekintést nyerjenek a helyi oktatásszervezési eljárásokba, a digitális eszközök, módszerek, tartalmak és rendszerek helyi tárába, alkalmazási területeibe, gyakorlataiba.
A szlovákiai és romániai tanulmányút után a projekt közreműködői ezúttal három napra Vajdaságba, első körben Szabadkára utaztak. Az esemény vasárnap kezdődött, majd hétfőn a résztvevők az MTTK-ra látogattak, ahol egy tartalmas szakmai konferencián vehettek részt. A jelenlévőknek az előadásokon lehetőségük volt megismerni a magyar nyelvű oktatás helyzetét, valamint betekinteni az intézmények mindennapi oktató-nevelő munkájába.
A rendezvényen először De Negri Ibolya, az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke mondott köszöntő beszédet. Kiemelte, az oktatást, mint hivatást választani nem csupán munka, hanem életre szóló küldetés, és bármennyire is változik a világ, a pedagógusok kiemelkedő szerepet játszanak abban, hogy generációk növekedjenek, fejlődjenek, hogy a kultúránk, hagyományaink tovább öröklődjenek.
– Napjainkban a pedagógus, az iskola szerepe más, mint az előző században. A tanítás más irányelveken kell, hogy megvalósuljon, hiszen egy gyorsan változó világban élünk. A tanárok, oktatási intézmények képesek kell, hogy legyenek ,,felvenni a harcot” a XXI. század kihívásaival, fel kell, hogy készítsék a diákokat a digitalizációra, a ChatGPT-re, a mesterséges intelligencia alkalmazására, megőrizve az emberi intelligenciát, empátiát, hiszen minden érdeklődés az érzelmekben gyökerezik. A ma iskolájának alapokat kell nyújtani, elsősorban olyan kompetenciák kialakítására, amelyek alkalmassá teszik a gyerekeket arra, hogy a 10–20 év múlva megjelenő jelenségekkel is boldoguljanak, és megtalálják helyüket a világban. A ma iskolájának meg kell felelnie a jövő munkaerőpiacának, amely elvárja a kritikus gondolkodást, a kreativitást, a kooperációt és a kommunikációt. A Kárpát-medencei szintű hároméves Erasmus+ programnak köszönhetően megismerhetjük az egyes régiókban folyó digitális oktatást, a tehetséggondozást, mentorálást és a fejlesztést. Tapasztalatcserére, egymástól tanulásra ad lehetőséget a program, szakmai hálózat kialakítására adnak lehetőséget a tanulmányutak, workshopok, online képzések, előadások sokasága. Hálásak vagyunk az Oktatási Hivatalnak, mint projektvezetőnek, hogy partnerként részesei lehetünk ennek a programnak, hogy a tanáraink bekapcsolódhatnak a pedagógusképzésbe, amelyek online és offline zajlanak, és ezáltal a tanáraink hozzá tudnak járulni a vajdasági magyar nyelvű oktatás színvonalának emeléséhez. E program lendületet nyújt a kollégák számára ahhoz, hogy kitartással, odaadással építsék a jövő nemzedékét – hangsúlyozta De Negri Ibolya.
Ezt követően Kiss Dávid, a magyarországi Oktatási Hivatal Elnöki Kabinetének főosztályvezetője, és az Erasmus+ projekt szakmai vezetője is szólt az egybegyűltekhez. Mint mondta, a program célja az oktatás digitalizációjának elősegítése, és mindazoknak a digitális eszközöknek, fejlesztéseknek és módszereknek a bemutatása egymás számára, amelyek mind a tantermi oktatást, mind pedig az oktatásszervezést, az oktatást segítő munkának a lebonyolítását támogatják az országokban.
– Nagy öröm számomra, hogy egy kicsit betekinthetünk az itt folyó szakmai munkába, az emberi és szakmai kapcsolatokba, pedagógiai munkába, az iskoláknak a programjába, valamint a fejlesztési és tehetséggondozási munkába, hiszen fontos látnunk azt, hogy az egyes országokban milyen rendszerek működnek, mik a különbségek, illetve mik azok leginkább, amelyek összekötő elemek lehetnek a saját rendszereink és a saját szervezeteink, saját iskoláink működése szempontjából. Az Erasmus+ projektnek a rangját talán az is mutatja, hogy akárhova megyünk, mindenhol magas rangú vezetők és szakmai kollégák fogadnak minket. Ez nagyon megtisztelő számunkra, és hálásak vagyunk ezért a lehetőségért, hogy együtt lehetünk és találkozhatunk – magyarázta Kiss Dávid.
Az Erasmus+ projekt szakmai vezetője beszéde után Góli Csilla, Szabadka város alpolgármestere is üdvözölte az egybegyűlteket, majd elkezdődtek az előadások.
Elsőként a magyarországi dr. Csenterics András ügyvéd, a PwC Legal ügyvédi iroda tagja, technológiai jogi szakjogász A mesterséges intelligencia jelene és jövője című előadását hallhatták a részvevők. Ezt követte Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének az MNT szerepvállalása Szerbiában című beszámolója, majd Puskás János, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatója A digitális eszközök alkalmazása Szerbiában című előadása. Egy rövid szünet után Halasi Ágnes, az Oktatási Minisztérium tanügyi tanácsosa előadása következett, mely A közoktatás minőségi ellenőrzése címet kapta. Ezután dr. Némesztovszki Zsolt, az MTTK tanára a Digitalizáció a felsőoktatásban és a Nemzetközi robotprogramozás versenye című beszámolója következett. A szakmai konferenciát Tóth Gabriella, az ÉMPE alelnöke Tehetségprogramok az ÉMPE és a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács szervezésében című előadása zárta. A szabadkai program után a szakmai nap Zentán folytatódott, kedden, a tanulmányút harmadik, egyben utolsó napján pedig Bácskertesre látogattak a projekt résztvevői, ahol betekintést nyerhettek a nyugat-bácskai közoktatási rendszer működésébe.
SZAKMAI NAP ZENTÁN
A Szabadkán megtartott konferencia után a program hétfőn délután Zentán a Thurzó Lajos Általános Iskolában szakmai nappal folytatódott, ahol elsőként Nagy Sarolta, az intézmény igazgatója köszöntötte a vendégeket. Röviden ismertette a település legrégebbi oktatási intézményével kapcsolatos tudnivalókat, köztük azt, hogy magyarországi és szerbiai összefogás eredményeként újították fel 2019-ben, majd felkérte Surányi Bálintot, iskolájuk hetedik osztályos tanulóját, hogy számoljon be arról, hogyan alkalmazzák náluk a digitális eszközöket. Surányi Bálint az mbot alkalmazásáról tartott ismertetőt, amelyet az iskola a Rotary klubtól kapott ajándékba, és amellyel informatika órán és szakkörön foglalkozhatnak azok a diákok, akik érdeklődést mutatnak ez iránt. A szakmai nap folytatásában Bakos Tímea, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium igazgatója mutatta be az intézményüket, beszámolt a náluk folyó munkáról, az informatikai oktatás menetéről. Őt követően Mesterséges intelligencia alkalmazása a kreatív feladatok megoldásában címmel műhelymunkára került sor Göblös Péter, az adai Cseh Károly Általános Iskola tanítójával.
A program Zentán városnézéssel folytatódott, a Mécsvirág együttes műsorát is meghallgathatták a részvevők.
BÁCSKERTESEN ZÁRULT A PROGRAM
A szabadkai és zentai helyszínek után kedden Bácskertesen-Kupuszinán, a helyi József Attila Általános Iskolában tartottak szakmai napot.
De Negri Ibolya, az ÉMPE elnöke, a projekt szerbiai koordinátora az alábbiakat nyilatkozta:
– Itt, Kupuszinán, a projektben szintén nagy szerepet kapott hagyományőrzés és tehetséggondozás nyert megmutatkozási teret. A nyugat-bácskai szórványban ugyan kis diáklétszámmal működnek az oktatási intézmények, de nagyon sok rendezvényen, versenyen vesznek részt. Mindez nagyon dicséretes, van mit megmutatni Kupuszinán is.
A kupuszinai szakmai napon Csíkos Sándor iskolaigazgató a nyugat-bácskai közoktatás helyzetéről, az intézményről tartott bemutatót, a digitális eszközök alkalmazása és a tehetséggondozás témáját illetően. Különös tekintettel arra, hogy az eseménynek helyet adó intézmény Nyugat-Bácska egyetlen, akkreditált Kiváló Tehetségpontja.
Bagi Szabolcs tanár az iskola digitalizációs, informatikai vívmányaival ismertette meg a vendégeket.
Ez a projekt nem elsősorban nagy fejlesztésekről, nem fizikailag megfogható eredményekről, beruházásokról szól, hanem szervezetfejlesztésről, illetve egy szakértői tudáscseréről, jó (digitalizációs) gyakorlatok bemutatásáról, elsajátításáról és arról, hogy megismerjük egymás működését, gondolkodásmódját és azokat a körülményeket, amelyek a különböző országokban meghatározzák a magyar nyelvű oktatás közegét – hallottuk Bácskertesen Kiss Dávid osztályvezetőtől.
Az iskola tanulói tartottak népviseleti, illetve falutörténeti bemutatót, közreműködött még Szilágyev-Pilin Andrea, továbbá Toldi István Mesefa mondott népmesét. Dr. Silling István és Silling N. Mária mutatták be a kupuszinai néprajzi gyűjteményt. Ft. Kurin István a helyi Szent Anna-templomban kalauzolta a tanulmányút résztvevőit, akik megtekintették a helyi Petőfi-mellszobrot és a turulszobrot is.
Nyitókép: A rendezvényen a szövetségek és egyesületek tagjai, a munkacsoportok vezetői, a projekt koordinátorok, és a közreműködő tagok vettek részt (Molnár Edvárd felvétele)