A Szabadkai Nyári Akadémia részvevői Mandák Csabától, a pécsi Innovatív Pedagógiai Műhely szakmai vezetőjétől hasznos tanulásmódszertani tanácsokat kaphattak.
Prezentációja A tanulók megismerésének lehetőségei az egyéni tanulási utak támogatásához címet kapta, kiindulópontként pedig Howard Gardner amerikai pszichológusnak az 1983-ban kidolgozott többszörös intelligencia elmélete szolgált.
Ez az elmélet azt állítja, hogy minden embernek más-más tanulási módja és más-más intelligenciája van, amelyet a mindennapi életében használ. Howard Gardner, amerikai pszichológus nyolc intelligenciát azonosított, amelyek mindegyike független a többitől. Ezek a logikai-matematikai intelligencia, a nyelvi-verbális, a térbeli-vizuális, a zenei, a testi-kinesztéziás, az intraperszonális-személyes, az interperszonális-személyközi és a praktikus-gyakorlati intelligencia.
Mivel minden egyes személy különböző területeken kiemelkedő, Gardner többszörös intelligencia elmélete – a teszt kitöltése és a magyarázat után – jobb megértést biztosít a tanulóknak arról, hogyan kell tanulni. Amikor a diákok képesek azonosítani, hogy milyen típusú többszörös intelligenciát használnak az anyagok elsajátításához, akkor sikeresebbek lesznek a tanulásban.
– Ez egy olyan módszer, amit 15 éve tanultam meg és azóta is alkalmazom a kollégáimmal együtt. Az első húsz év pedagógusi pályám után rá kellett jönnöm, hogy nem a tanításon van a hangsúly, hanem a tanuláson. Az a legfontosabb dolgunk, hogy meg tudjuk tanítani a gyerekeinket arra, hogy hogyan szerezzenek a világból információt, hogyan tanuljanak, hogyan jegyezzenek meg dolgokat és hogyan dolgozzák fel azokat. Nem az ismeretátadás a fő dolgunk, hanem az, hogy megtanítsuk őket arra, hogy hogyan boldoguljanak a világban. Az elmúlt pár száz évben azt az iskolát építettük, hogy megtanítsuk a tudást, most meg arra kellene haladnunk, hogy megtanítsuk a gyerekeket megszerezni a tudást, és ez a kettő nem ugyanaz. Meg kell figyelni, hogy a diákok egyesével hogyan tanulnak a legjobban, és mit kell ahhoz tenni, hogy a hozzájuk mérhető legjobb utat be tudják járni. Ebben az első lépés az, hogy meg kellene ismerni őket. Azokat a kompetenciákat kell fejleszteni, amiben a gyermek megtanul tanulni – fogalmazott Mandák Csaba. Majd hozzátette:
– A Gardner-féle módszer egy olyan mérés, amivel meg tudunk mutatni bizonyos típusú tanulási módokat a gyerekeknek, hogy megtanulják azt, hogy hogyan tudnának jól tanulni. Ez egy nagyon egyszerű mérőeszköz, egy 50 állításból álló teszt. Megkérdezzük a gyerekeket, külön kitölthetjük az anyukával, külön az apukával, és akkor lesz egy valamiféle elegy, amiből le lehet a következtetéseket vonni, hogy a kisgyerek hogyan érzékeli a világot, hogyan tájékozódik a világban. A módszert már 5-6 éves gyerekekkel is lehet alkalmazni, egészen felnőtt korig. A tesztek tipizálnak, tehát nem azt fogják megmutatni, hogy egy tanuló milyen, hanem abban segítenek, hogy a diák is el tudjon azon gondolkodni, hogy abból, amit ez a teszt mutat, mi az, amit ő fel tudna használni ahhoz, hogy jobban boldoguljon az iskolában. A hosszú távú cél az lenne, hogy a gyerekek, amikor eljutnak tizenéves korukig, kialakuljon az önálló felelősségvállalás a tanulásért, ismerjék meg saját magukat, a tanárnak pedig az a feladata, hogy egy olyan környezetet rendezzen be, ahol mindenki megtalálja a magának megfelelő tanulási módot. Ezeket a környezeteket kellene tudni modellezni, hogy mindenkinek legyen módja a saját, jól bevált módszerével elsajátítani a tudást és megérteni a világot – hangsúlyozta a szakember.
