2024. szeptember 4., szerda

Egyre jobban működik majd az online oktatás

Az Újvidéki Rádió Hangadó Szerda műsorában Vicsek Annamária oktatási államtitkár volt a vendég, aki az online oktatásról nyilatkozott.

A szerbiai általános iskolák felsős tagozatai és a középiskolás diákok áttértek az online oktatásra. Akárcsak a koronavírus-járvány első hulláma idején bevezetett online oktatás alatt, most is vegyesek a tapasztalatok.

Vicsek Annamária (Ótos András felvétele)

Vicsek Annamária (Ótos András felvétele)

Vicsek Annamária elmondta, az oktatással kapcsolatos intézkedéseknek nem kell túlzottan megszorítóak, korlátozóak lenniük, de az elsődleges szempont mindvégig az volt, hogy az egészség megőrzése szempontjából minden olyan előírást be kell tartani, amit a köztársasági válságstáb előír.

Az intézkedések nagy része az iskolák vezetőségeire van hagyva, mert az oktatási intézmények vezetősége tudja a legjobban, mi a legjobb annak a közösségnek. Nem lehet központilag meghatározni, hogy egy 1500 diákot számláló iskola ugyanúgy működjön, mint egy 200 diákot számláló iskola. A végső döntést iskolaigazgatók hozzák meg. Nagy különbségek vannak az iskolák felszereltségében, a tanárok és a szülők információ, kommunikációs tudásában. Ettől függ, hogy mennyire tudják követni a távoktatást, ha erre szükség mutatkozik.

Az államtitkár kifejtette, mindig lesznek olyanok, akik elégedetlenek a válságstáb döntéseivel, de az a legfontosabb, hogy a kis közösségek (diákok, tanárok és a család) elégedettek legyenek.

A családoknak is egyre inkább be kell kapcsolódnia az oktatásba, de nem a szülők dolga, hogy pedagógusok legyenek, csak meg kell teremteni azokat a feltételeket, amik biztosítják az online oktatást. Ettől függetlenül szülőknek nem a legkönnyebb a feladata, mivel bizony sok a házi, és akarva akaratlanul mégis pedagógussá kell válni.

Vicsek kitért arra is, hogy a minisztérium sokszor hangsúlyozta, a tanárokra van bízva, hogyan módosítják a tananyagot attól függően, mi felel meg a jelenlegi helyzetben. A tanároknak és az iskoláknak módjukban állt pótolni a kimaradt tananyagot. A korábbi szabályzat azt írta elő, hogy legalább 4 osztályzata kell legyen a diáknak, hogy lezárják a félévkor vagy év végén az osztályzatot, de most ez rugalmasabban működik.

Nem a tananyag mennyisége a legfontosabb a jelen helyzetben, hanem a lényeg elsajátítása.

Erre a tanárok megkapták a képzést 2018 után, először az alsósokat oktatók, a következő évben pedig a felsősöket tanítók. Fontos a nyitottság és a kreativitás, ezért volt fontos a projekt elvű oktatás bevezetése, itt pl. van egy téma, a klímavátlozás és ezt több tantárgynak a szempontjából közelíthetik meg, lehet mondjuk a matek és a földrajz szemszögéből. Ez a fajta oktatás több kreativitásnak ad lehetőséget, mint a magoló tanulás.

Persze sokkal könnyebb úgy megtartani egy órát, ha pontosan megvan, mit kell előadni az órán, a projekt fajta oktatás viszont kreatívabb, de a tanároktól is függ, kinek mi felel meg.

A legújabb szabályok szerint akár osztályzat nélkül is maradhat a diák, de ez csak extrém esetekben elfogadható, pl. ha nincs lehetősége internetre, számítógépre, vagy betegség miatt nem vesz részt az online oktatásban. Az esetek többségében jól működik az online oktatás, de a kivétel erősíti a szabályt, ezért sokkal rugalmasabbak most az előírások. A záróvizsgán szereplő tantárgyak mindig prioritást élveznek más tantárgyakhoz képest.

Az államtitkár kifejtette, az iskolák felszerelése hosszan tartó feladat, a családoktól az információbegyűjtés is időbe telik, itt azok kapták meg az online oktatáshoz szükséges eszközöket, akik záróvizsgára készültek, ők számítottak prioritásnak. A minisztérium próbálja biztosítani az iskoláknak biztosítani a technikai eszközöket. Fontos hangsúlyozni, hogy nem a szülők kapják, hanem az iskolák, és onnan lehet kölcsönözni őket. Az általános iskolák felsősei és a középiskolások már áttértek az online oktatásra, csak kivételes esetekben mehetnek be az iskolába, pl. jegyeket javítani, vagy írásbeli dolgozatra, viszont a tanároknak ajánlott bejárni az iskolába, és felhasználni a tanítási eszközöket.

A Magyar Nemzeti Tanács és a Pannon RTV együttműködésének köszönhetően az egész az első tanévre nézve elsőtől nyolcadikig és a középiskolások számára is minden tananyag meglesz a tanév végéig. Mostanra már elkészültek a december végi órák is, hátramaradt a január meg a február, hiszen márciustól a tanév végéig már elkészültek a tévén sugározható órák. Az volt a cél, hogy minden tanegység bevezető órája meglegyen, a feldolgozó, ismétlő órák később kerülnek felvételre.

Rengeteg kutatás folyik, amely az oktatási minisztériumnak ad majd iránymutatást, hogy milyen irányban kellene oktatásstratégiailag fejleszteni a rendszert, mert az az oktatásstratégia, ami 2020-ig volt érvényben, most lezárul, most egy új oktatásstratégiai dokumentum van előkészületben, ami szintén irányadó lesz.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a kisebbségi oktatás a korábbi stratégiában mintegy külön fejezet volt, és a többi stratégiai résszel nem igazán volt kapcsolatban.

– Most is ezt érezzük, hogy egy kicsit futunk a történések után, ezért van az pl., hogy késnek a tankönyvek. Az utóbbi időben azonban utolértük magunkat, megvannak azok a mechanizmusok amelyeket alkalmazunk a Magyar Nemzeti Tanáccsal, a tartományi oktatási titkársággal, a Vajdasági Pedagógiai Intézettel együtt, amelyeknek köszönhetően együtt koordinálhatjuk a folyamatokat annak érdekében, hogy nagyon kicsi legyen a késés. Késés azonban mindig muszáj, hogy legyen, mert szerb nyelven születnek meg ezek a dokumentumok és a könyvek, amelyeket aztán fordítani kell. Abban az esetben, ha a szerb nyelvűek későn jelennek meg, akkor értelemszerűen a magyar is késni fog – magyarázta Vicsek Annamária. Hozzátette: nagyon jó, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség által delegált államtitkárként jelen lehet az oktatási minisztériumban, mert részt tud venni abban a munkában, amely az új stratégiát készíti elő. Ennek köszönhetően arra is oda tudott figyelni, hogy kisebbségi oktatás az oktatásnak minden részletében jelen legyen. Ezentúl nem lesz különálló, sem az inkluzív oktatás, sem a kisebbségi oktatás. A vajdasági magyar politikumnak van olyan ereje, hogy községi, tartományi és köztársasági szinten is ki tud hatni azokra a folyamatokra, amelyek meggyorsítják az érdekképviseletünket.