Szabadkán értékelte tegnap a szerb kormány aktuális összetételének egyéves munkáját Ana Brnabić miniszterelnök, aki a kormány tagjainak kíséretében érkezett az észak-bácskai településre. Fontosnak tartotta, hogy a kormányelnökként személyesen számoljon be a polgároknak az elmúlt egy év tevékenységéről, és első kézből tájékozódjon az emberek problémáiról, illetve minden másról, ami foglalkoztatja őket.
Ana Brnabić a Norma Group termelési részlegében tett látogatása során azt mondta, a német vállalat a felelősségteljes üzletelés iskolapéldája (Gergely Árpád felvétele)
Gyümölcsöző gazdaság, a modern kor kihívásainak eleget tevő oktatás, a közúti és vasúti infrastruktúra korszerűsítése és a közigazgatás digitalizálása – ezek azok a területek, amelyekre az elmúlt egy évben különösen nagy hangsúlyt fektetett a kormány, és ezek élveznek a jövőben is prioritást.
A palicsi Vigadó konferenciatermében megtartott évértékelő sajtótájékoztatón Brnabić elégedettségének adott hangot az elmúlt egy évben teljesített feladatok vonatkozásában. Mint kifejtette, a kormány tagjai csapatként dolgoztak, és azt is fontosnak tartotta aláhúzni, hogy a kormány egy csapatot alkot Aleksandar Vučić államfővel és az elnök munkatársaival.
– Azzal különösen elégedett vagyok, hogy sikerült javítani az életszínvonalat. A nyugdíjak 5 százalékkal növekedtek, év végig hatályon kívül kerül a törvény, amelynek nyomán 2014-ben csökkentek a nyugdíjak, valamint növeljük a legalacsonyabb nyugdíjakat. A közszférában 5-10 százalékkal nőttek a bérek, és az év végéig újabb béremelés esedékes. Mindez csakis azért lehetséges, mert sikerült megőriznünk a pénzügyi és a költségvetési fegyelmet – taglalta Brnabić.
– Bár a kormány nem tudja befolyásolni a béreket a magánszférában, a Szociális-Gazdasági Tanácsban való részvételével hozzájárult ahhoz, hogy a minimálbér 10 százalékkal, azaz 130-ról 143 dinárra növekedjen. Az elmúlt egy évben 250 millió euró értékben valósultak meg új beruházások, ezek 9 ezer embernek adtak munkát. A költségvetési többlet 29,7 milliárd dinárt tesz ki, a közadósságot pedig sikerült a GDP 59 százalékára csökkentenünk. Az új beruházások Szerbiába vonzása továbbra is a kormány egyik elsődleges prioritása – sorolta a kormány eredményeit Ana Brnabić miniszterelnök.
A korábban megkezdett infrastrukturális projektumok befejezése, illetve újak megkezdése, a közúti és vasúti hálózat korszerűsítése, az egészségügyi intézmények modernizálása, demográfiai és családtámogatási intézkedések, az agyelszivárgás megállítása, a kábítószer-ellenes küzdelem folytatása, az ország védelmi rendszerének a korszerűsítése, az európai integráció folytatása, a jószomszédi kapcsolatok mélyítése, az oktatás további reformja képezi a kormány munkatervének gerincét – derült ki a sajtótájékoztatón.
Újságírói kérdésre válaszolva a miniszterelnök a szerb–magyar kapcsolatok kiválóságát méltatta, kiemelve, hogy a jövőben is nagy hangsúlyt fektetnek a közös projektumokra. Ezek közül mindenféleképpen a Belgrád–Budapest vasútvonal a legfontosabb, e projektum tekintetében Szerbia és Magyarország a napokban újabb szerződést ír alá, nyilatkozta, kiemelvén, hogy a két ország közötti kapocs a vajdasági magyarság.
32 MILLIÓ ÉRTÉKŰ BERUHÁZÁS
A kormányfő szabadkai látogatását a Norma Group vállalat termelési részlegének a megtekintésével kezdte. Az elsősorban autóalkatrészeket gyártó német vállalat 2011-ben költözött a szabadkai Vámszabad övezetbe, jelenleg 9 ezer négyzetméter területen folyik a termelés. A vállalat eddig 32 millió euró értékben valósított meg beruházást Szerbiában, alkalmazottainak száma az elmúlt hét évben 327-ről 1134-re növekedett. A hivatalos kimutatások szerint a Norma Group Szabadkának és környékének egyik legjelentősebb munkaadója.
Mint Thomas Kraus, az EJT-EMEA Norma Group igazgatóhelyettese elmondta, a vállalat bekapcsolódott a duális oktatás rendszerébe, több középiskolával és egyetemmel is együttműködik. Kraus azt is fontosnak tartotta kimelni, hogy a vállalat korszerű és jó munkaadóként igyekszik hozzájárulni Szerbia és a térség gazdasági, valamint társadalmi átalakulásához.
A Norma Grouphoz hasonló vállalatok hozzájárulnak az életszínvonal javításához és Szerbia gazdaságának erősítéséhez – emelte ki Brnabić, mondván, hogy a német vállalat a felelősségteljes üzletelés iskolapéldája. A Norma Group csatlakozott a duális oktatás rendszeréhez – a miniszterelnök szavaiból az is kiderült, hogy az oktatásnak ebben a formájában Szabadkán 300 diák részesül –, emellett új technológiákat honosít meg, és mindezzel segíti a kormányt Szerbia korszerűsítésében – hangsúlyozta a miniszterelnök, majd beszámolt a múlt évi külföldi beruházásokkal kapcsolatos mutatókról: tavaly 2,6 milliárd euró értékben érkezett közvetlen külföldi beruházás Szerbiába, idén, az év első hónapjában pedig 1,1 milliárd euró értékben, ami 160 millió euróval vagy 15,8 százalékkal több, mint a múlt év ugyanazon időszakában megvalósítottnál. A kormányfő ezt követően megígérte, hogy a köztársasági és a tartományi kormány a jövőben is szorgalmazza azt, hogy jobb életszínvonalat biztosítson minden polgár számára.
A folytatásban Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke szólt az egybegyűltekhez, Szerbia üzleti légkörét és az országban rejlő lehetőségeket méltatván. Mint kiemelte, Szerbia a világ tizenöt legvonzóbb országának egyike, a külföldi beruházók mind nagyobb biztonságban érzik magukat az országban.
A gyárlátogatáson Igor Mirović tartományi kormányfő és Bogdan Laban, Szabadka polgármestere is részt vett.
ADÓMENTESSÉG A FIATAL PÁLYAKEZDŐKNEK
A gyárlátogatás után a miniszterelnök és Mladen Šarčević oktatási miniszter megtekintette a Vegyészeti-Technológiai Iskola épületének felújítási munkálatait. Az oktatási intézmény egyebek mellett arról ismert, hogy már korábban megszervezte a vállalkozói szellemiségű oktatást.
A kormány munkájának összegzésére Palicson került sor (Gergely Árpád felvétele)
A gazdaság és az életszínvonal javítása mellett a köztársasági kormány számára az oktatás megreformálása, színvonalasabbá, korszerűbbé tétele a legfontosabb cél, hiszen a gyümölcsöző gazdaság a tudáson alapul – mondta Brnabić. A modern kornak modern tudásra van szüksége, nyomatékosította, hozzátéve, hogy az elmúlt egy évben 433 millió dinárt különítettek el az állami költségvetésből 168 általános és középiskola, valamint diákotthon és felsőoktatási intézmény felújítási munkálataira.
– Szerbiának olyan oktatásra van szüksége, amely által bátor, kezdeményező, vállalkozószellemű fiatalokat nevel ki. Olyanokat, akik nem várják, hogy valaki munkát adjon nekik, hanem mernek vállalkozni. Az államnak az a feladata, hogy a fiatalokat minden lehetséges eszközzel támogassa, esetleg úgy, hogy egy évig mentesíti az adó és a járulékok fizetése alól azokat a fiatal pályakezdőket, akik a középiskolai vagy egyetemi tanulmányaik elvégzése után vállalatot alapítanak. Ez az intézkedés októbertől léphet hatályba. Szerbia célja, hogy minél több kis- és középvállalkozás létesüljön – fogalmazott Brnabić.
Az előző tanévben országszerte 77 szakközépiskolában 177, úgynevezett diákvállalat alakult, a vállalkozástant pedig az ország összes szakközépiskolájának a végzős osztályaiban bevezették tantárgyként – derült ki a látogatás alkalmával.
Nikola Marković, az intézmény igazgatója köszönetet mondott a köztársasági kormánynak és a szabadkai helyi önkormányzatnak, amiért támogatta az iskolát abban, hogy a 121 éves épülete hamarosan ismét a régi fényében tündökölhessen. Az iskolában jelenleg 620 diák tanul. Az igazgató hiszi, hogy az intézmény a helyi gazdaság fejlődésének a generátora lehet.
Mladen Šarčević szerint ez az iskola Szerbia egyik legjobb oktatási intézménye, teljes egészében az új oktatási stratégia szellemiségében működik – emelte ki a miniszter.
A Városháza alatti gyógyszertárban az elektronikus vények rendszerének a működését tekintették meg (Gergely Árpád felvétele)
32 MILLIÓ E-VÉNY
A nap folytatásában Ana Brnabić és Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter, Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter, valamint Mihailo Jovanović, a kormány információs technológiáért és e-közigazgatásért felelős irodájának a vezetője ellátogatott a városháza alatti gyógyszertárba, hogy megtekintse az elektronikus vények rendszerének működését. Az elektronikus vény intézménye Szabadkán január közepén lépett életbe, az ország egész területén pedig néhány nappal ezelőtt. Január óta a Szabadkai Egészségházak mind a 22 fiókintézetében elektronikus vénnyel lehet kiváltani a gyógyszereket. Az e-recept legnagyobb előnye, hogy a krónikus betegeknek csupán évente kétszer kell kiváltaniuk a gyógyszert, és nem tizenkétszer, azaz az év minden hónapjában. A rendszer januári rajtja óta június végéig országszerte 32,78 millió e-vényt állítottak ki. Az elmondások szerint a papíralapú vényeken az állam évente kétmillió eurót fog megtakarítani.
Ana Brnabić e látogatása során a közigazgatás digitalizálásának a fontosságát hangsúlyozta, szavai szerint ez a kormány egyik első számú prioritása. Minél több az elektronikus szolgáltatás, annál kevesebb a bürokrácia, és annál kevesebb a kígyózó sor a tolóablakok előtt – tette hozzá a kormányfő.
