A Berlini folyamat keretében szervezett kétnapos londoni csúcstalálkozón ma a nyugat-balkáni térség országainak miniszterelnökeire, valamint az Európai Unió vezető politikusaira irányult a figyelem. A 2014 óta ötödik alkalommal megtartott rendezvényt Theresa May brit miniszterelnök nyitotta meg.
Alan Duncan brit Európa- és Amerika-ügyi miniszter a csúcstalálkozó előtt üdvözli Ana Brnabićot (Fotó: Beta)
A csúcstalálkozó középpontjában a térség országainak gazdasági helyzete, illetve annak erősítése, a beruházási lehetőségek feltérképezése, valamint a biztonsági kihívások szerepeltek. Szerbia, Albánia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Koszovó kormányfői mellett egyebek között Angela Merkel német kancellár, Sebastian Kurz osztrák kancellár, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Johannes Hahn bővítési és szomszédságpolitikai biztos, Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke, Suma Chakrabarti, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke, valamint Alan Duncan brit Európa- és Amerika-ügyi miniszter vett részt. Ana Brnabić szerb kormányfő a csúcstalálkozót megelőzően röviden Duncannal is beszélgetett.
Ana Brnabić a csúcstalálkozó gazdasági szekciójában Szerbia és a Nyugat-Balkán fejlődéséről értekezett. Szavai szerint a térség országainak közös célja a dinamikus gazdasági fejlődés és a GDP folyamatos növekedése. Rámutatott, a térségben évente átlag négymilliárd euró értékben valósulnak meg közvetlen külföldi beruházások, s ezt mindenféleképpen növelni kellene. A fejlődés kulcsa a térség országai közötti együttműködés erősítése – emelte ki a szerb kormány első embere.
– A térség országai közötti együttműködésben akkora lehetőségek rejlenek, hogy ezt egyszerűen nem szabad elszalasztanunk. Gyorsabbá, dinamikusabbá kell tennünk a térség hosszú távú gazdasági fejlesztése cselekvési tervének a végrehajtását. Ezt a dokumentumot tavaly fogadtuk el a trieszti csúcstalálkozón. A térség országainak érdemes lenne az innovációkra és a technológiai fejlesztésre összpontosítaniuk, hiszen a jövő ezeké a területeké. Emellett fontosnak tartom, hogy kedvező beruházói légkört teremtsünk a kezdő vállalkozók számára. Olyan gazdaságra van szükségünk, amely a digitalizálásra, az innovációkra és az IT szektorra összpontosít, hiszen a gazdaság modernizálását a társadalom előbbre vitelével egyenlíthetjük ki. Arról se feledkezzünk meg, hogy a gazdaság kizárólag akkor modernizálódhat, ha előtte végrehajtjuk a rendszerbeli reformokat és erősítjük országainkban a joguralmat. Éppen ezért a szerb kormány a korrupcióellenes küzdelemre, az államigazgatás korszerűsítésére, illetve az e-közigazgatás tartalmának a bővítésére helyezi a hangsúlyt – taglalta Brnabić.
A szerb miniszterelnök a folytatásban az infrastrukturális beruházásokra tért ki, majd a regionális beruházási programról értekezett. Utóbbit a térség országainak gazdasági kamarái együttesen dolgozták ki. A programot a külföldi beruházóknak szánják, akik egy helyen tájékozódhatnak arról, hogy a térség országaiban milyen beruházási lehetőségeket, illetve feltételeket kínálnak fel számukra.
Ami a biztonságpolitika témáját illeti, a szerb kormány sajtóközleménye szerint a csúcstalálkozó résztvevői hosszasan tárgyaltak nemcsak a térség, hanem Európa biztonságának az erősítéséről is. Brnabić arról biztosította beszélgetőpartnereit, hogy Szerbia továbbra is a béke és a stabilitás fenntartásáért száll síkra.
Angela Merkel német kancellár 2014-ben a balkáni államok együttműködése erősítésének céljával kezdeményezte a Berlini folyamatot. Merkel és az EU vezető államainak álláspontja szerint a régió országai csakis akkor erősödhetnek meg, ha szorosan együttműködnek egymással mind politikai, mind gazdasági szempontból. A folyamat kezdetén bejelentették, hogy 7,7 milliárd euró értékben 24 nyugat-balkáni projektumot fognak támogatni a következő években. Ezek kivitelezésével egy százalékkal növekedhet a nyugat-balkáni országok társadalmi összterméke – ígérték 2014-ben. Az első csúcstalálkozót Berlinben tartották meg, a másodikat Bécsben, a harmadikat Párizsban, a negyediket Triesztben, a következő csúcstalálkozó pedig Lengyelországban lesz 2019-ben.
