Jobb pénzt költeni a megelőzésre, mint szanálni a klímaváltozás okozta károkat – emelte ki Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségvezetője, miután tegnap átadta a védelmi minisztériumnak az EU donációját, egy olyan berendezést, amelynek az áradások megakadályozásában van szerepe, felméri a terepet és kockázati térképet állít fel.
Fabrizi a nap folyamán több kormánytaggal is tárgyalt. Többek között Nebojša Stefanović belügyminiszterrel, illetve kormányalelnökkel az EU-csatlakozási tárgyalások 24-es fejezetéről, amely az igazságszolgáltatást, a szabadságjogokat és a biztonság kérdését foglalja magába. Fabrizi rámutatott arra, hogy az euróintegráció során fontos lenne az EU és a szerb kormány szorosabb együttműködése minden területen, csakúgy a 24-es tárgyalási fejezetben megfogalmazott reformoknak a megvalósítása is.
Ennek nyomán a két fél a belügyminisztérium és az Európai Bizottság intenzívebb együttműködésében állapodott meg, különösen a csatlakozási folyamatokban történt előrelépéseket illetően. Stefanović tájékoztatta Fabrizit azokról az intézkedésekről, amelyekre azért volt szükség, hogy Szerbia megfeleljen a pénzmosás elleni küzdelemben a Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport (FATF) által felállított elvárásoknak és előírásoknak.
ÉVI 63 MILLIÓ EURÓ
Szerbia csatlakozott az Európai Unió Jogok, egyenlőség és állampolgárság (REC) programjához, miután Zoran Đorđević munkaügyi, foglalkoztatási és szociális védelmi miniszter és Sem Fabrizi tegnap aláírta a megállapodást. A program költségvetése vissza nem térítendő 439 millió euró, amire az alapvető jogok védelmét célzó projektumokkal civil szervezetek, közintézmények és önkormányzatok pályázhatnak majd. Đorđević a megállapodás aláírása során kiemelte, hogy a közfelhívásra az előttünk álló időszakban kerül sor, és hozzátette, hogy az egyenlő érvényesülést, a roma inklúziót, valamint az erőszak és a megkülönböztetés megfékezését célzó projektumokra számítanak majd.
A szociális védelmi miniszter emlékeztetett arra is, hogy Szerbia az EU-val karöltve MADAD2 elnevezéssel egy 16 millió euró értékű projektumot valósít meg, ennek köszönhetően 18 befogadóközpont jött létre, ahol mintegy 600 személyt foglalkoztatnak, így talán az egyedüliként Európában, a különálló befogadóközpontban a kiskorú migránsokat karolja fel.
Fabrizi szerint a nyugat-balkáni országok közül Szerbia az első, amely csatlakozott ehhez a nagyon fontos programhoz, amelynek a központjában a joguralom áll. Szavai szerint ezáltal Szerbiában lehetővé válik, hogy fejlődjön az egyenlő elbírálásra való jog és az igazságszolgáltatás. Emlékeztetett arra, hogy a program az antidiszkriminációt, a xenofóbia és a homofóbia leküzdését népszerűsíti, a fogyatékossággal élők jogainak fejlesztését, az erőszak elleni küzdelmet és a személyes adatok védelmét szorgalmazza. Szavai szerint szeptemberben szemináriumot tartanak, amelyen ismertetik a program részleteit.
– A program hét évig tart, és évi 63 millió eurót jelent. Számos aktivitás megvalósítását teszi lehetővé, illetve olyan kapacitások bővítését, amelyek Szerbiát az EU-csatlakozás felé viszik a 23-as és a 24-es tárgyalási fejezet feltételeinek megvalósításával – hangsúlyozta Fabrizi.
TECHNOLÓGIA AZ ÁRADÁSOK MEGFÉKEZÉSÉRE
Az EU a klímaváltozás következményeinek megelőzésében is segítséget nyújtana Szerbiának. A 2014-es nagy áradások után már 172 millió euróval segítette az országot a károk szanálása, illetve az újabb áradások megakadályozása céljából.
Ezúttal egy új technológiát adományozott, amely Fabrizi szavai szerint a legkorszerűbb Európában. Ez a terep felmérését és az áradási kockázat felbecslését végzi, hogy ezáltal megfékezhetők vagy csökkenthetők legyenenek az újabb áradások következményei.
Fabrizi emlékeztetett arra, hogy az EU az utóbbi négy évben 51 községben nyújtott segítséget az áradások következményeinek elhárításában. Így számos ház, középület, híd épült, amelyek mintegy 150 ezer ember számára könnyítették meg a mindennapokat.
Aleksandar Vulin védelmi miniszter az adomány átvételekor arra mutatott rá, hogy a katonaságba való befektetés egyúttal befektetés a polgárok életszínvonalának javításába is. A katonaság ugyanis nemcsak a természeti katasztrófa okozta következmények elhárításában, hanem megakadályozásában is szerepet vállal.
