A Köztársasági Képviselőház ma megszavazta az egészségügyet érintő három törvényjavaslatot: az emberi sejtek és szövetek felhasználásáról szóló törvényt, a szervátültetést szabályzó törvényt, valamint az ellenőrzött pszichoaktív szerekről szóló törvénymódosítást.
A legnagyobb érdeklődést az elmúlt egy hétben a képviselők körében a szervátültetésről szóló törvény váltotta ki, hiszen voltak, akik arra igyekeztek rámutatni, hogy a törvény emberi jogokat sért, és azzal, hogy minden felnőttkorú személy potenciális szervdonorrá válik, az állam megvonja a polgároktól a döntés jogát. Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter felszólalásában arra igyekezett rámutatni, hogy a törvény biztonságosabb keretek közé helyezi a szervátültetés folyamatát, hiszen pontosan megfogalmazza, mi a szervátültetést végző klinikáknak és a donorközpontoknak a feladatköre. Ami pedig a pácienseket illeti, az elhunyt személy szerveit csak akkor tudják felhasználni, ha az illető életében nem nyilatkozott arról a Biomedicinai Intézetben, hogy nem kívánja felajánlani a szerveit. Viszont jelentősen egyszerűbbé válik a szervdonorrá válás, így a szervátültetéssel való gyógykezelés is.
A szervátültetésről szóló törvény külön foglalkozik azzal, hogy mi lesz azoknak a kiskorúaknak a szerveivel, akiknél agyhalál következett be. Hogy az ő szerveiket fel tudják használni, szükség van mindkét szülő vagy a gondviselő írásos jóváhagyására. Ha egyedülálló szülőről van szó, vagyis ha az egyik szülő elhunyt, vagy nem ismert, akkor egy aláírás is elegendő. Szülői felügyelet nélküli gyerekek esetében pedig az egészségügyi intézmények etikai bizottságának jóváhagyása szükséges.
Olyan felnőtt személyek esetében, akiket az illetékes szerv megfosztott munkaképességétől, szintén az egészségügyi intézmények etikai bizottságának kell jóváhagyást kiadni. Külföldi állampolgár esetén pedig csakis a hozzátartozók beleegyezésével távolíthatnak el szervet az elhunytból.
A törvény ugyanakkor egy olyan köztársasági nyilvántartás létrehozását irányozza elő, amelyre a szervátültetésre várókat bármiféle megkülönböztetés nélkül kell bejegyezniük az orvosoknak, hiszen a páciensek egyenlő feltételekkel kaphatnak ilyenfajta orvosi ellátást, kizárólag orvosi indoklással.
Az emberi sejtek és szövetek felhasználásáról szóló törvény célja, hogy egyszerűsítse az emberi szövetek és sejtek felhasználását, így leegyszerűsítették az egészségügyi intézmények számára a szövetek és a sejtek felhasználásához szükséges engedélyek kiadásának eljárását, sőt várhatóan egy információs rendszer felállítására is sor kerül, ami majd az intézmények közötti kommunikációt gyorsítja fel. A szakemberek az őssejtek felhasználásának elterjedését és szélesebb körű felhasználását remélik ettől a törvénytől, hiszen kiváló eredményeket mutat a gyógykezelésben. Szerbia 8 millió eurót különít el évente a más országok őssejtbankjainak szolgáltatásaira. Az őssejtkutatás, illetve az őssejt felhasználásának előfeltétele, hogy Szerbiának saját őssejtbankja legyen. Becslések szerint egy saját regeneratív egészségügyi központ megépítésére 14 millió euróra lenne szükség.
Az ellenőrzött pszichoaktív szerekről szóló törvénymódosítást az indokolta, hogy a mindennapokban egyre jobban jelen van a szerencsejáték és a pszichoaktív szerek használata. A 18 és 64 év közötti felnőtt személyek mintegy 8 százaléka nyúl illegális drogokhoz. A férfiak gyakrabban. A legelterjedtebb kábítószer a marihuána, amit a felnőttkorú lakosság jelentős hányada legalább egyszer kipróbál. A szakemberek arra is rámutattak, hogy Szerbiában a kábítószer-kereskedelem, illetve -csempészet az egyik legelterjedtebb és legjövedelmezőbb bűncselekmény, aminek következtében újabbnál újabb kábítószerek jelennek meg a piacon, ezért egy olyan monitoringcsoportot hoznak létre, amely figyelemmel követi az új drogtrendeket, hogy az illetékes szervek a közvéleményt is idejében figyelmeztessék a veszélyekre.
