Szerbiának senki nem fogja megengedni Koszovó felosztását, nem azért, mert tartanak annak következményeitől, hanem azért, mert nem szeretnék, ha Szerbia bármiféle sikert tudna felmutatni – emelte ki Aleksandar Vučić államfő čačaki látogatása során, amikor egy új gyár alapkövét helyezték el. Toedosije Raška és Prizren pravoszláv püspöke nyílt levelére, miszerint Koszovó területi felosztása a szerb lakosság tömeges vándorlását váltaná ki Dél-Koszovóról, illetve ezáltal sérülnének a szerb nép évszázados szellemi és kulturális örökségei, Vučić nem kívánt reagálni, csak annyit mondott, eljön annak az ideje, amikor nyilvánosságra hozza, mely külföldi szolgálatok érvelnek ugyanígy.
Teodosije Raška és Prizren pravoszláv püspöke nyílt levélben fogalmazta meg gondolatait Koszovó felosztásának lehetőségeiről. Szerinte a területi felosztás lehetősége félelmet táplál a szerb lakosság körében, ami felveti az újabb tömeges elvándorlás lehetőségét ezekről a területekről. Éppen ezért arra kérte a belgrádi és a prištinai politikai vezetőket, valamint a nemzetközi közösséget is, hogy ne adjanak politikai és morális szempontból felelőtlen nyilatkozatokat Koszovó felosztása kapcsán, mert az még nagyobb szakadékot képezhet a szerb és az albán lakosság körében.
– Ez vajon azt jelenti, hogy a Koszovó és Metóhia-i szerbeknek, akik az Ibartól délre élnek, el kell hagyniuk az otthonukat? – tette fel a kérdést a pravoszláv püspök. Kiemelte, a megosztás folyamatos fenyegetést jelent a Nyugat-Balkán és Európa békéjének és stabilitásának fenntartására, véleménye szerint a politika döntés alapján történő határvonal meghúzása ugyanis a szeparatizmus terjedéséhez vezet Európa- és világszerte, újabb vérengzéseket szülve.
Ő arra kérte a belgrádi, a prištinai és a nemzetközi politikai vezetőket, hogy tegyenek a béke és a stabilitás megőrzése, valamint a nem többségi nemzeti és vallású közösség szellemi, kulturális örökségének, történelmi identitásának és emberi, valamint vallási szabadságának megőrzése érdekében. Arra kérte őket, hogy ennek érdekében folytassanak felelősségteljes és transzparens párbeszédet, amelynek során tiszteletben tartják a nemzetközi előírásokat és követelményeket, mindenekelőtt az ENSZ 1244-es határozatát.
Ezekre a mondatokra Vučić ma élesen válaszolt.
– Nem akarnak etnikai határokat? Azt viszont szeretnék, ha a nem létező koszovói állam kifizetne az egyháznak 650 ezer eurót. Ezt akarják! Én nem kívánom Pilátus módjára mosni a kezeimet – emelte ki az államfő, hangsúlyozva, hogy a tények állása szerint Szerbia nem húz hasznot ebből az ügyből, éppen ezért úgy gondolja, ez is több a semminél, még ha kritika is éri ezt az álláspontját.
– Holnap? Kit érdekel a holnap, lesz-e jövője a gyerekeinknek. Talán jobb, ha van valamink, ahelyett, hogy semmink ne legyen... Akik pedig, hogy siketnek és vaknak teszik magukat, hát folytassák... Nem akarnak etnikai határokat és elhatárolódást az albánoktól? Semmi gond, akkor fel kell készülnünk arra, hogy mintegy 40 év múlva már Vranjét kell védenünk – mondta Vučić.
Hozzátette, hamarosan pontos adatokkal fog szolgálni annak kapcsán, hány szerb él Koszovón, és naponta hányan hagyják el ezt a területet.
– Fájdalmasak ezek a mondatok, de ki cáfolja és mondja meg, hogy nem igazak? Az Ibartól délre élő szerbek kilencven százalékának már koszovói dokumentumaik vannak – mutatott rá.
Az Európai Unió elvárásai szerint halasztás nélkül kell a párbeszédben lefektetett megállapodásokat végrehajtani, így a koszovói szerb községek közösségének megalapítását, valamint az energetikai kérdés megoldását is – emelte ki Maja Kocijančić, az Európai Bizottság sajtófelelőse.
A szerb községek közösségének megalapítása időigényes, mert a statútum megfogalmazására van szükség, éppen ezért a prištinai vezetőségnek határidőt szabtak, hogy mikorra kell nekilátnia a szerb községek közösségének megalapításához. Az energetikai kérdések kapcsán is ugyanez a helyzet. Az EU ugyanis azt reméli, hogy a határidő felállításával normális keretek közé kerül a tárgyaló felek közötti viszony. A statútum kidolgozására augusztus 4-ig van ideje a koszovói félnek. Miután a koszovói kormányfő április 4-én adta ki a feladatot és a statútum kidolgozására 4 hónap határidőt adott, Johannes Hahn csatlakozási biztos is arra számít, hogy augusztus elejére elkészül.
